Színház

Különös éjszaka

Példátlanul magas számú csatlakozó intézménnyel, összesen huszonhét színház bevonásával rendezték meg szeptember 21-én a Színházak éjszakáját a fővárosban. KÉPRIPORT

Ezen a napon a Fidelio stábja is felkerekedett, hogy minél átfogóbb képet adhassunk a városban zajló programokról. Az összes helyre eljutni egy este alatt persze szinte képtelenség, még akkor is, ha egy elszánt szerkesztőség csapatáról van szó. Az alábbi képriport nem vállalkozik a Színházak éjszkáját a maga teljességében bemutatni, inkább csak egy-egy elkapott pillanatot, benyomást és a hangulat igyekszik visszaadni.

Nagy vállalkozásunkat a Színházak éjszakája rendezvény "felvezetésére" alakult információs központban, a SzínházPONT-ban kezdtük, ahol az elmúlt hetek alatt változatos programokkal várták az érdeklődőlket a színházi előadásoktól és performanszoktól kezdve a koncerteken és workshopokon át a kiállításokig. Hiányozni fog ez az új színházi tér - reméljük, jövőre megint talál magának helyszínt.

Innen egy-egy gyűrődésmentes Fidelio különszámot magunkhoz véve indultunk tovább. Elek Ferenc csujjogatására léptünk be a Katona József Színházba. A Katona Népdalkör című, Novák Eszter rendezte előadásban közel a teljes társulat zenélésbe fogott: volt itt minden a bánatos, elittam-a-szívem-agglegény-leszek daloktól kezdve a humoros menyecskefogókon át a kocsmai regölésekig.

Dr. Freud rendelt a Rózsavölgyi Szalonban, ahová a nagy érdeklődés és a helyszűke miatt igen bajosan fértünk csak be - ez amúgy az egész estét jellemezte, és a nézők becsületére legyen mondva: a legtöbb helyen azt lehetett látni, hogy türelmesen végigállták a helyenként akár egy-másfél órás sort is, hogy bejuthassanak a kinézett programra. Visszatérve a Rózsavölgyihez, itt tehát Jordán Tamás szerepelt, akit (egyre) több előadásban látni itt, ugyis mint a Széllel szembe, a Tisztelt hazudozó!, valamint Az utolsó óra, amelyben ezt a bizonyos Dr. Freudot személyesítette meg. A poénoktól valamennyien "kifeküdtünk a díványra".

Lepkék szállnak a magasba az Örkény Színház színpadán - és most meg is tudtuk, hogyan. Sós Eszter ügyelő, Szalai Dávid fővilágosító-helyettes és Csire Zoltán színpadmester-helyettes a kulisszák mögé kalauzolták a nézőket, megmutatták meg a színházi trükkök legjavát.

A teoretikus felvezetők után az Örkény Színház "láthatatlan dolgozói" bemerítettek minket a színházi effektek empirizmusába is: hatalmas, mennydörgős-villámlós vihart kaptunk szélorkánnal és füstfelhőkkel. Ez az elem leggyakrabban a Pogány Judit által mesélt Sötétben látó tündér című gyerekdarabban fordul elő. Jó volt kicsit elhinni a látott csodákat.

A Centrál Színház társulata ezen az estén szerepcserét játszott: míg a színészek jóságos és láthatatlan segítőkké váltak, addig a színjátszásra éhes közönség kipróbálhatta, milyen érzés a világot jelentő deszkákra lépni és megnevettetni az amúgy rendkívül hálás és bátorító közönséget. A siker tehát nem maradt el egyik szereposztásban sem.

Míg a nagyszínpadon improvizált a közönség, addig a Centrál kisszínpadán A hal nem hal bele című darab nyílt próbáját, A halak belehalnak? átnevezéssel nézhettük meg. Katona László és Scherer Péter színpárbaja a piros avagy kék úszósapka kritikus kérdése körül forgott - mi pedig a székeinkről le a nevetéstől.

A Radnóti Színház Vers à la carte című műsorában a közönség dönthetett, hogy Bálint András épp matektanárként vagy felvételiző diákként szavaljon, Andrusko Marcella óvodásként mondja el Csokonai Tartózkodó kérelmét - vagy épp Adorjáni Bálint váljon egy vers erejéig őrült dívává.

A Nagymező utcában lépni nem lehetett, ami a kényelmetlenség ellenére mégis csak pozitív: van igény a színházra, még éjszaka is. A Budapesti Operettszínház előtt felállított szabadtéri színpadon egymásnak adták a mikrofont a teátrum sztárfellépői Polyák Lillától Szulák Andreán át Nagy Sándorig. Aki esetleg nem tudott róla, hogy ez az este a színházakról szól, a látványos Broadway Fesztivál révén bizonyára rájött, és kedvet kapott az épületen belül is keresni a programokat.

Bent Terítéken a legendák címmel az Operettszínház művészei csillogtatták meg főzőtehetségüket. A Kerényi Miklós Máté vezetésével zajlott eseményen nemcsak az derült ki, hogy Bálint Ádámnak nagyon jól áll a szakácsruha, de még a csicseriborsó lélektanával is képben van.

A vagány, az új srác, a duci és a csenevész kiképzésébe pillanthattunk be a Kolibri Színház Kampókemp című előadásában. Az átnevelő táborban játszódó történeten jól szórakoztunk, noha éreztük, lenne mit kibeszélni közösen a látottak alapján. Szerencsére erre akadt is lehetőség ezen az éjszakán.

Exkluzív éjszakai látogatás az Operában - ezen a hangzatos címmel hirdetett programot az Operaház az esti műsorsávban. Az időben érkezők 20 fős csoportokban járhatták be az épületet egy-egy idegenvezető közreműködésével, akik készségesen válaszoltak a nézők legvadabb kérdéseire is.

A ritkán látogatott termeket bejárva és azok történetét megismerve a látogatók legalább 130 évet utazhattak vissza az időben, amikor Ferenc József először (és utoljára) tette tiszteletét az épületben. Érdekesség, hogy a szigorú protokoll azóta se tűnt el teljesen: a királyi páholyba továbbra se léphet be akárki, csupán négy ember: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök és a takarítónő. És noha valóban zárva volt az ajtó, az embernek mégis az az érzése, ezen az estén feltárultak előtte a színházak - hátulról.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Színház hír

Új honlap segíti a vidéki színházak megismerését

A honlappal nem csak megismerhetővé válik a Budapesten kívül működő teátrumok munkája, de egyben segíti is a társulatok együttműködését.
Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Színház magazin

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.
Színház hír

Podcastsorozat indul a Játékszínben

A streamelt előadások után online hallgatható interjúkkal szeretné közelebb hozni a közönséghez a színészeket a Játékszín. A keddenként jelentkező PodCasting házigazdája Várnai Péter.