Színház

Lánglovagregény

2011.03.03. 09:00
Ajánlom
Olyan az előadás, mintha bura borítaná. Nem kap levegőt az átvitt értelmű lángocska ahhoz, hogy rendesen felloboghatna.

Ray Bradbury négy-öt-hat évtizeddel ezelőtt írta fantasztikus műveit. Azóta lett volna időnk hozzászokni és alkalmazkodni az általa felvázolt jövőképhez. (Végül is a science fiction irodalomban az a legizgalmasabb, hogy az ember latolgatja, vajon így lesz-e, és ha igen, akkor az jó vagy sem.) Lett volna időnk fontos könyveket az emlékezetünkbe vésni (amint az a Fahrenheit 451 alapján szükségessé válhat majd), olyan gyerekeket nevelni, akik zsebre vágják Mona Lisa mosolyát, amikor állami buzdításra széttépi Leonardo festményét a tömeg (A mosoly), vagy megtanulni tisztelni a természetet és komolyan venni a pillangó-hatást (Mennydörgő robaj).

Most viszont itt állunk, úgy érezzük, nem távol a Fahrenheit 451 világától, és még mindig nem vagyunk elég felkészültek. Tehát a Bárka Színház minden szempontból a lehető leghelyesebben, leghasznosabban és legszínháztudatosabban jár el, amikor figyelmeztetőleg elénk tárja Ray Bradbury vízióját. A rémisztő képet arról a társadalomról, ahol már nincsenek szellemi igények, ahol kártékonynak ítéltetett az irodalom, a történelem, a filozófia (és sorolhatnánk), mert az ilyesmi csak megzavarja az emberek fejét és érzéseit. A tűzőrségnek nem a tűzoltás a feladata, hanem a könyvek égetése. Az emberi kapcsolatok kiürültek, gyereket nevelni elkerülendő macera. A napokat betölti a munka, a fogyasztás, a reklám, a propaganda. A televízió általános pótlék, színházról szó sem esik (vagyis csak a feleslegességét emlegetik, trepljovi szavakkal). Jószerével csak a cigarettázás maradt meg a helytelennek bélyegzett emberi tevékenységeink közül. Egyfelől azért (a könyv szerint), mert nem szabad megbántani a dohányzó kisebbségeket, másfelől mert Bradbury a múlt század közepén nem gondolt arra, hogy a füstölés idővel talán mégiscsak kimegy majd a divatból. (Hogy mennyi mindenre nem lehetett még gondolni, az főleg a Fahrenheit 451-ből filmet forgató François Truffaut munkáján látszik, amely benne ragadt a hatvanas években. A frizurákon és lakásdizájnon túl a telefonálás hat benne a legmulatságosabban avíttnak: modern vonalú fali készülék és régimódi telefonközpontos kisasszony sajátos kombinációja.)

A Bárka Színház Bradbury-bemutatóját Anger Zsolt hozta létre mint színpadra alkalmazó, mint bele- és továbbgondoló és mint rendező. A produkció egyelőre alatta marad vélhető lehetőségeinek és a várakozásnak. Mindenekelőtt nincs megoldás az egyik főszereplőre, ami maga a tűz. (A cím, a Fahrenheit 451 - Celsiusban 232,777 - az a hőfok, amelyen a nyomtatott könyvlap tüzet fog.) Az előadás kis lángot használ - méretes öngyújtók fényét, tűzipisztolyt egy könyv elégetéséhez -, de nyilvánvalóan nem tud nagy tüzet rakni. Amitől sutává válik az amúgy is kissé összecsapottnak ható befejezés. Talált a rendezés frappáns színpadi jelzést a "kutyára" - amely valamiféle rendfenntartó-bűnüldöző gépi teremtmény -, ám a tűz szimbolikus megjelenítésének módját nem lelte. Ez éppúgy csökkenti az előadás hatásfokát, mint a darab kompozíciós ingatagsága. Nincs a jeleneteknek kifutása, íve, kohéziója. Minden szcéna egy-egy újabb nekibuzdulás, s valamennyi úgy szóródik szét, akár a szereplők hangja a tágas-magas színházteremben. Nem mindig vannak a helyükön a történetben az arányok: például Réti Adrienn Clarisse-ának nem sikerült akkora súlyt adni az eseményekben, mint amekkora jelentőséggel ő bír a főhős, Montag tűzőr színeváltozásában.

Az előadás díszlete két meredek nézőtér közé került - akadnak hallhatási és láthatási problémák -, rideg falansztervilágot ábrázol, de kicsit emlékeztet egy gangos bérházra is (díszlet: Sebő Rózsa). Itt küzdenek meg méretes és darabos feladatukkal a játszók. Kardos Róbert színészi keresgélése egybeolvadni látszik Montag révültségével és tanácstalanságával. Szorcsik Kriszta érdekes ízt ad alakításának az ingerült, elzárkózó dekorfeleség szerepében. Kálid Artúr szimpatikusan rejtőzködik Faberként, Seress Zoltán pedig mázsás, félelmetes és meggyőző az ideológiát képviselő tűzőrparancsnok képében. Mindemellett mégiscsak valahol a tűz körül akad a hiány. Olyan az előadás, mintha bura borítaná. Nem kap levegőt az átvitt értelmű lángocska ahhoz, hogy rendesen felloboghatna.

Végezetül óhatatlanul elmesélem kedvenc jelenetemet. Kardos Róbert főszereplő hazaérkezik, és a lakása ajtajánál bemondja a nevét. Az ajtónálló gép több kísérletre is azt válaszolja: a hangazonosítás eredménytelen. Ami következhet abból, hogy az ember biometrikus azonosítói (mint a hang vagy a szem) nem elég stabilak. De az is lehet, hogy elromlott a masina. Hiszen amint azt Andropov űrhajós megállapította az Armageddon című filmben, miközben jó nagyot csapott a bekrepált számítógépre: „Amerikai alkatrész, orosz alkatrész - mindegy. Ez is, az is made in Taiwan".

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Könyv

Új regénnyel jelentkezik Murakami Haruki áprilisban

Egyelőre nem sokat tudni a japán művész áprilisban megjelenő könyvéről, a kiadó sem a címét, sem pedig a cselekmény részleteit nem árulta el.
Vizuál

KÉP-regény: Egy gyűrű mind felett

A Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos ezúttal – Agatha Christie után szabadon – az olvasóra bízza annak eldöntését, hogy pontosan hogyan is keletkezhetett ez a balatoni fénykép Teddy Harpóról.
Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház magazin

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Színház magazin

„Mindig is nagyobb volt bennem a színház utáni alázat, mint az önmutogatásra való késztetés" – Sunyovszky Szilvia 75 éves

A Kossuth-díjas színésznő február 2-án ünnepli a 75. születésnapját. Noha a színészi pályát több, mint 30 éve diplomáciai és politikusi munkára váltotta, így is nyomot hagyott a hazai színházi és filmes életben.
Színház hír

A STEREO AKT kulturális műhelyt és közösségi teret nyit

A független alkotócsoport a VIII. kerületben talált otthonra. A jövőben alkotóműhelyként és befogadóhelyként is üzemelő STEREO Művház átalakítása még javában tart: az első ütem befejezéséhez közösségi támogatási kampányt indítottak. 
Színház ajánló

Menni kéne… – amire februárban beindulunk

Van, ahová a színészek, máshová a rendező, megint máshová az izgalmasnak ígérkező színházi nyelv csalogat be – legyen az dráma, thriller vagy olyan előadás, aminek a műfaja most még nem is tudható biztosan.
Színház ajánló

Koldusopera – Bagó Bertalan rendezése a József Attila Színházban

Műfaját tekintve: opera, musical, operett és mindezek paródiája – nemcsak ígérik ezt a darabról, de be is váltják február 18-ától a József Attila Színház színpadán, Bagó Bertalan rendezésében.