A színházi alkotók – Gregor József, Imre Zoltán, Király Levente, Oberfrank Géza és Vaszy Viktor – munkássága az elmúlt évtizedekben alapjaiban határozta meg nemcsak Szeged, az egész magyar színházi szféra alakulását.
„Fontos, hogy ezentúl másképp gondoljunk ezekre a termekre, és a névadó példaképek szellemiségében folyhasson tovább a színvonalas előadásokra való felkészülést”
– mondta Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, aki kiemelten fontosnak tartja, hogy a számozás helyett olyan alkotók nevei kerüljenek az ajtókra, akik példaként szolgálhatnak a fiatalabb generációk számára.
A 801-es szoba Szeged legnépszerűbb színészéről, Király Leventéről kapta a nevét, aki 1959 óta játszik a teátrumban, és immár 62 éve hű az anyaszínházához. Az avatóünnepségen személyesen is tiszteletét tette.
Az 516-os, Gregor József-szobát a Liszt-díjas művész özvegye, Gregorné Mária jelenlétében avatták fel. Gregor József 1989-től 1991-ig volt a Szegedi Nemzeti Színház Operatársulatának igazgatója, de már 1963-ban felfigyeltek tehetségére, amikor próbaéneklésre érkezett a színházba. Igazgatói megbízatása előtt több mint két évtizedig volt a teátrum énekese, először A varázsfuvolában láthatták a nézők.
Barnák László és Vajda Júlia az avatóünnepségen (Fotó/Forrás: Szegedi Nemzeti Színház)
Szintén aktív operaéletet szeretett volna teremteni Vaszy Viktor, aki 1945-ben került Szegedre, 1948-tól pedig az intézmény zeneigazgatójaként dolgozott. Egy rövid zeneakadémiai kitérő után 1957-ben tért vissza Szegedre, immár igazgatóként. Több mint egy évtizedig vezette a színházat, majd 1969-től 1975-ig újra zeneigazgatóként tevékenykedett. Kezdeményezésére szerveződött önálló városi intézménnyé 1969-ben a Szegedi Szimfonikus Zenekar, de az közbenjárásával alakult meg a város oratóriumkórusa, a Szegedi Zenebarátok Kórusa is.
Munkássága jelentőségét mutatja, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok megújítójaként is jegyzik.
Vaszy Viktort Oberfrank Géza váltotta zenei főigazgatóként, nevét mostantól a 817-es énekkari próbaterem viseli. 1983-tól 1989-ig Szegeden főzeneigazgató, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató karnagya és a Szegedi Nemzeti Színház operaigazgatója volt, de számos előadást dirigált a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. Operaprodukcióit előszeretettel játszották külföldön, évente szervezett turnékat Nyugat-Európába.
Barnák László és Dinyés Dániel az avatóünnepségen (Fotó/Forrás: Szegedi Nemzeti Színház)
A tánctagozat alagsori balett-terme, a Szegedi Kortárs Balett egykori otthona is új nevet kapott, a világhírű táncos-koreográfus, Imre Zoltán előtt tisztelegve. Imre Zoltán az Állami Balettintézet elvégzése után, 1962-ben érkezett Szegedre Vaszy Viktor hívására. 1964-ben már koreográfusként jegyezték, négy évig dolgozott a teátrumban, mielőtt nemzetközi szinten is elismert szólótáncos lett. Sosem szakadt el teljesen Szegedtől, az újjáépített Nemzeti Színház nyitóünnepségének koreográfusaként tért vissza a városba. 1987-ben immár másodszor szerződött a színházhoz balettigazgatóként, a vezetésével szerveződött önálló tagozattá a Szegedi Balett, melyből a mai Szegedi Kortárs Balett is alakult.
Fejléckép: Király Levente és Barnák László az avatóünnepségen (forrás: Szegedi Nemzeti Színház)
hírlevél
