Január első napjaiban került nyilvánosságra, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem új vezetése eladja az egyetem épületeit, az egyetemfoglalók szimbolikus rangra emelkedett Vas utcai épülete a református egyházhoz kerül. Ezzel egyidőben az is kiderült, hogy megszűnik az Ódry Színpad.
Ma, február 4-én a korábban a bejárat felett kifüggesztett feliratot is leszedték a Vas utcai épületről.
Így nézett ki korábban:
A névadó Ódry Árpád dédunokája, Fischer Gábor január közepén megszólalt az ügyben, és kérte, hogy az SZFE vezetése adja át az 1964 óta ott álló Ódry-mellszobrot a diákoknak, azoknak „a szabad művészeknek, azoknak a bátor oktatóknak és diákoknak, akik ma Magyarországon ébren tartják a szabadság lángját.” Ódry Árpád 1934-ben sikeresen védte meg a Színművészeti Akadémiát a náci szándéktól vezérelt, erőszakos egyformásítástól. Dédunokája szerint az egyetem bekebelezése hangvételében, stílusában és felületességében „hátborzongatóan emlékeztet” az akkori időkre.

Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva Az orvos dilemmája című előadásban az Ódry Színpadon 1965-ben (Fotó/Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal)
Az Ódry-mellszobrot a diákok nem kapták meg, Szarka Gábor a Mandinernek azt mondta, továbbviszik az új campusra. „Azt mindenképp fontosnak tartom kiemelni, hogy nem az Ódry-hagyaték vagy Ódry Árpád öröksége ellen vagyunk. Semmiképpen sem szeretnénk azt eldugni vagy eltüntetni. A következő időszakban, az új campus fejlesztésekor ezt az örökséget szeretnénk továbbvinni, és az Ódry név használatára több elképzelésünk is van” – nyilatkozta az egyetemi kancellár.
Az új campusok egyébként készülnek, újulnak, az egykor a Duna tévé székházaként működő naphegyi campust a kancellár már be is mutatta a sajtó egy részének. A Vas utcai színészképzés a Szentkirályi utcába költözik.
A Vas utcai épület korábban valóban a református egyházé volt, miképpen erre hivatkozik az SZFE új vezetése is. 1943-ban Ravasz László püspök szentelte fel, és eredetileg a Keresztyén Ifjúsági Egyesület Nemzeti Szövetségének székházaként szolgált. 1950-ben államosították, 1959-től pedig a Színművészeti tulajdona.
Az Ódry Színpad színészek nemzedékeinek volt otthona, első „munkahelye”. Zsámbéki Gábor a HVG-nek így írt róla: „Az Ódryban benne van minden nagy tehetségű növendék felizzása, minden, a szerepével nehezen birkózó színész fogcsikorgató küzdelme, minden varázslatos tanár felpezsdítő munkája, minden olyan vizsgaelőadás emléke, amely hatott az egész színházi életre, és amelynek nagyszínházi változata már meg sem közelítette a vizsgaelőadás gyújtóhatását. Az Ódrynak szellemisége van. Lerombolása barbárság, és így is fog megmaradni az emlékezetben.”
Fejléckép: Todoroff Lázár / Független Szabad Egyetem