Színház

Létrejöhet a diskurzus a szereplők és a nézők között

2020.08.24. 11:35
Ajánlom
Botos Bálinttal a szerző költőiségéről, a színpadi alakok jellemének ambivalenciájáról, és kisvárdai tapasztalatairól is beszélgettünk.

Nagyszalontán született, Marosvásárhelyen színészetet, Kolozsváron pedig rendezést tanult. Számos független, alternatív társulat és kőszínház számított eddig is rendezéseire, nemrégiben pedig Szép Ernő Lila ákác című szerelmi történetét állította színpadra, immár visszatérő vendégként a nagyváradi Szigligeti Színház társulatával. Az előadás a Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramjában is helyet kapott.

Fiatal színházi alkotóktól szokatlan manapság, hogy előveszik Szép Ernő darabjait. Miért esett a választásod rendezőként a Lila ákácra?

Amikor a nagyváradi Szigligeti Színház vezetésével színdarabot kerestünk a következő rendezésemhez, elolvastam Szép Ernő művét is.

Keserédes fájdalmat éreztem a soraiból, és kíváncsi voltam arra, hogy mi marad a szövegből akkor, ha a benne lévő – valószínűleg a harmincas évek légköréből is adódó – nosztalgiát lehántjuk róla és a szerző költészetének szépségét kiemeljük az anyagból.

Ebben sokat segített Guelmino Sándor átdolgozása, főként azért, mert kibontotta Szép Ernő költészetét, beemelve a darabba az eredeti kisregény részeit, és így valóban létrejöhet a diskurzus a szereplők és a nézők között.

Rendezéseid mellett számos előadás szövegét jegyzed. Amennyiben szerzőként közelítesz a darabhoz, véleményed szerint mi szükséges ahhoz, hogy a majdnem száz évvel ezelőtti nyelvezettel bíró szerelmi történet ma is működjön a színpadon?

Egyrészt nagyon örülnék, ha olyan jó színpadi szövegeket írnék, mint Szép Ernő, de nyilván éreztem, hogy itt-ott érdemes hozzányúlni a mondataihoz, hiszen az akkori szleng mára elvesztette funkcióját, nyersességét, és csábít is a nosztalgiára, amit mindenképpen szerettem volna elkerülni. Kortalanná az teszi, hogy a szerző egyszerre csodálja az embert, és egyben kiábrándul belőle.

lila_akac-113811.jpg

Lila ákéc (Fotó/Forrás: Szigligeti Színház)

Ez az ellentmondás a szereplők jellemében is kirajzolódik, ettől annyira életszerűek. Másrészt, végtelenül emberi vágyak definiálódnak a színpadon, amik nem jutnak el a cselekvés fázisába. Mintha egy karó, amihez odakötötték őket, folyton visszahúzná őket.

A jó drámaíró a tévedéseinkkel, a hibáinkkal és azzal szembesít bennünket, hogy rabjai vagyunk valaminek, amiből képtelenek vagyunk kilépni.

A nagyközönség nem először láthatja a rendezéseidet Kisvárdán. Tavaly Csehov Platonovja és a Liget című előadásod is bekerült a programba. Milyen tapasztalatokat szereztél a fesztivál kapcsán?

A Platonovval picit talán pechünk volt, mert a négyórás előadást este fél tíztől játszottuk a Zsinagógában, ami meglátásom szerint „másfél órás tér”. A Ligettel kapcsolatban a játéktér hasznosabb volt, ott viszont úgy emlékszem, mintha mi csúsztunk volna el aznap este, így maradt az idei harmadik lehetőség, hogy végül minden a helyére kerüljön a nézők és köztünk.

Szerző: Oláh Zsolt

Fejléckép: Botos Bálint (fotó: Kerezsi Béla)

Támogatott tartalom.

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja a leszakított nemzetrészek színtársulatainak bemutatkozási alkalma. Az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból meghívott előadások zöme versenyprogram, tartanak azonban versenyen kívüli és díszelőadásokat is.

A fesztivál betekintést nyújt a határon túli műhelyek munkájába, Szakmai Klubja lehetőséget kínál a diskurzusra, a kölcsönös tájékozódásra és inspirációra. Alkalom kínálkozik annak összehasonlítására, hol tartanak az anyaországtól elszigetelten dolgozó művészeink a színházi formanyelv megújításában; ki követi közülük legelhivatottabban a nyugat-európai trendet, s ki az, aki az otthoni közönség-fogadtatás elkötelezettje. A fellépő társulatok produkcióiban egyszerre jelennek meg a magyar és a környező nemzetek kultúrájának, színházművészetének jellegzetes vonásai.

Fesztiváligazgató: Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója

Művészeti tanácsadó: Balogh Tibor (a versenyprogramok válogatója)

A versenyprogram zsűrijének tagjai: Árkosi Árpád rendező, Eszenyi Enikő színész-rendező, Rosznáky Varga Emma egyetemi hallgató, Szabó Attila egyetemi oktató, a PIM-OSZMI igazgatóhelyettese, Venczel Valentin színész-rendező, az Újvidéki Színház igazgatója.

A Fesztivál fővédnöke: Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője.

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház gyász

Elhunyt Kocsis Antal színművész

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház örökös tagját életének 83. évében érte a halál – tudatta a teátrum.
Színház hír

Az Elmaradt Előadások Bajnokát keresi az Örkény Színház

A koronavírus-járvány idején a többi színházhoz hasonlóan az Örkény Színház is kénytelen volt több előadását lemondani vagy elhalasztani. Most azokat a nézőket keresik, akik jegyet váltottak az elmaradt produkciókra.
Színház interjú

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Színház hír

Fesztivállal zárja idei évadát a Thália Színház

A június 5. és 11. között megrendezésre kerülő színházi szemlén magyarországi és határon túli társulatok képviseltetik magukat. Hét nap alatt összesen tizenkét előadást láthat a közönség.
Színház hír

Kiss Mari visszatér Szombathelyre

Kihirdette jubileumi, 15. évadának új előadásait a szombathelyi Weöres Sándor Színház: 10 bemutatót tartanak a következő szezonban. Új tagokkal is bővül a társulat: Mari Dorottya és Domonkos Zsolt mellett újra az alkotógárdát erősíti majd a teátrum egyik alapítótagja, Kiss Mari.