Színház

Liliomfi-bemutató Zalaegerszegen

2010.11.26. 07:16
Ajánlom
„Eredeti cselvígjátékot” tűzött műsorára a Hevesi Sándor Színház; Szigligeti Ede Liliomfi című darabját pénteken mutatják be Pinczés István rendezésében Zalaegerszegen.

A Liliomfi a színházról szól, a legjobb metafora a színház 160 évvel ezelőtti és mai helyzetének bemutatására, de érzékelteti a színészek elhivatottságát, helyzetét is a világban és az átlagember viszonyát a színészhez - mondta a Jászai- és Ucsimura-díjas rendező az MTI-nek. A darabban megfogalmazódik a magyar dráma ügye is; Pinczés István szerint szép példa arra, miként lehet a színészlétet, a művészek „nagyon rossz gazdasági" helyzetét viccesen, kedves humorral úgy megközelíteni, hogy kiszolgáltatott helyzetük végül derűs mulattsággá váljon.

A vígjátékot 1849-ben, két és fél hónappal a világosi fegyverletétel után vetette papírra Szigligeti Ede, alias Szathmáry József. A rendező szerint a dráma mégsem tükre a szabadságharc leverése utáni reményvesztett helyzetnek, amikor a magyar nyelv ügye, a magyar gondolat függetlensége és szabadsága hosszú időre megpecsételődött. Mint megjegyezte, a Liliomfi inkább egy derűs, szórakoztatató, gondolati üzeneteket is tartalmazó alapdarab, amelyhez az eredeti zenét, ami zömében népdalfeldolgozás volt, Sárközi István írta.

A mű életrajzi ihletésű, Szathmáry Józsefnek ugyanis azért kellett művésznevet választania, mert az édesapja szerint színházi emberként - drámaíró, fordító, dramaturg, színházi igazgató is volt - szégyent hoz a családjára. Ez a motívum a darabban is megjelenik: a címszereplőt hivatalosan Szilvainak hívják, akit komédiás mivolta miatt a nagybátyja tagad ki.

Szigligeti Ede cselvígjátéka a bohózat felé hajlik. Az átöltözések, félreértések dramaturgiai rendszerében már-már követhetetlen útvesztőbe keveredik a néző. Úgy összebogozódnak a szálak, hogy szinte senki sem ért semmit, míg végül egy „pofonegyszerű" megoldással zárul a történet.

A főszereplő annyi személyiséget mutat meg magából, annyi szerepet játszik el, amire nincs példa sem a magyar, sem a világirodalomban. Ez a dramaturgia kiváló játéklehetőséget jelent, ugyanis a színészek nem a könnyű feladatokat szeretik, hanem azt, amiért a próbafolyamat alatt meg kell harcolni - hangsúlyozta Pinczés István.

A Szellemfit alakító Farkas Ignác az MTI kérdésére elmondta: pályafutása alatt ötödik alkalommal kapott szerepet a Liliomfiban. Ráosztották már Gyuri pincért és az öreg Schwartzot is, a húsz évvel ezelőtti zalaegerszegi előadáson pedig Szellemfit alakította - a Hevesi Sándor Színház akkor Vándorfi László rendezésében mutatta be Szigligeti Ede vígjátékát.

A főbb szerepekben még Nádházy Pétert, Czegő Terézt, Kálóczi Orsolyát és Mihály Pétert láthatja a közönség. A darabot Mészöly Dezső átdolgozásában mutatják be, a tizennégy felcsendülő dalra Várady Szabolcs írt színházi zenét. Az előadás plakátját betűtípusban és tipográfiában is a régi, 1892-es nemzeti színházi előadásra invitáló plakátról másolták.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.