Döntött a pécsi közgyűlés jogkörét gyakorló polgármester: Lipics Zsolt és Vidákovics Szláven irányíthatják a Pécsi Nemzeti Színházat 2021-től. A szakmai bizottság döntését nem hozzák nyilvánosságra, a Szabad Pécs információi szerint a különleges jogrend miatt a 26 szavazásra jogosult képviselőből 19 Lipics Zsolt kinevezése mellett szavazott.

Lipics Zsolt (Fotó/Forrás: Körtvélyesi László / Pécsi Nemzeti Színház)

Őket támogatja egyébként a színház dolgozóinak többsége is, akiknek körülbelül fele voksolt a társulati szavazáson. A szavazók 80%-a a Lipics–Vidákovics-párost látná szívesen vezetőként, akik mindketten a Pécsi Nemzeti Színház színészei, jól ismert arcai a városnak.

A színházigazgatói posztra Bodor Johanna, Csányi László és Komáromi György pályázott még.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk: Lipicsék a pályázatuk szerint a PNSZ hagyományait alapul véve szeretnének sokszínű repertoárt létrehozni, ami lehetőséget teremt a fiatal alkotók számára is, hogy bemutatkozhassanak egy szélesebb közönségnek, ugyanakkor fontos céljuk, hogy a pécsi és baranyai nézők igényeit maximálisan kielégítsék. Az operatagozat zeneigazgatója Gulyás Dénes operaénekes lesz. Olyan rendezőket hívnak meg, mint Böhm György, Nagy Viktor, Szász János, Szikora János és Vincze Balázs. A pályázatot egyébként a kormánypártinak nem éppen mondható Pintér Béla is támogatta.

Kapcsolódó

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.

Független polgármester: „mindent megteszek, hogy a vezetők végre is hajtsák az ígért programot”

Péterffy Attila, Pécs független polgármestere a Pécs Ma oldalán megjelent interjúban igyekezett rendet tenni a kérdésben, hogy kompromisszum vagy diktátum történt az igazgatóválasztás ügyében.

A jelenleg hatályos törvényi és kormányrendeleti szabályozás szerint az önkormányzati és állami közös fenntartású nemzeti színházak munkáltatói jogkörét az önkormányzat gyakorolja, de a pályázatokhoz egy 9 fős szakmai bizottságot kell felkérnie. Ebbe a grémiumba az Emmi előadó-művészeti bizottsága 4 főt, Kásler Miklós miniszter 1 főt, a társulat 1 főt, a színház szakszervezete további 1 főt, az önkormányzat pedig 2 főt delegál.

A pécsi önkormányzat a grémiumba „a demokrácia jegyében” egy fideszes közgyűlési tagot, illetve az egyik alpolgármestert delegálta, igaz, ez legfeljebb gesztus, hiszen – Péterffy megfogalmazásában – „a kormányoldalnak 6 fővel eleve többsége volt.”

A Pécsi Nemzeti Színház nézőtere (Fotó/Forrás: Hegyi Júlia Lily / Zsófia Hajdú / POSZT)

Péterffy néhány bekezdéssel lejjebb ennél is egyértelműbben fogalmazott: „A kormány által kialakított jogszabályi környezet egyértelművé tette: vagy azt a jelöltet választjuk, akire rámutatnak, vagy gyorsan kitaláljuk, hogy honnan teremtünk elő a város mai gazdasági helyzetében évi plusz 520 millió forintot a színház működtetésére.”

„A pályázatuk sokat ígér, és sokak szerint nívós, szakmai anyag lett. Én biztosan mindent megteszek, hogy a vezetők végre is hajtsák az ígért programot. A pécsi értelmiség álláspontja nem egyértelmű, ahogy a várost vezető frakciók véleménye is sokáig megosztott volt. Az viszont egyértelmű, és ezt Lipics Zsolt számára is teljesen világossá tettem, hogy elgondolkodtató, edukáló darabokra is vágynak a pécsiek. Elvárás az is, hogy a pécsi újra bekerüljön az ország színházainak vérkeringésébe, és nyitott teátrum legyen – az nem fordulhat elő újra, hogy Pécs valamelyik kulturális intézményéből kitiltsanak egy Alföldi-darabot.”

Lipics Zsolt pályázata az alábbi dokumentumban olvasható.

Fejléckép: Hegyi Júlia Lily / POSZT