Stockholmban, 1946. december 10-én, a Nobel-díj átvétele előtti órákban játszódik Cyril Gély francia szerző A Díj című darabja, amit február 16-án mutatott be a Rózsavölgyi Szalon Kiss Mari, Seress Zoltán és Szorcsik Kriszta szereplésével. Az előadás rendezője, Herendi Gábor a Fideliónak adott interjújában elárulta, a Nobel-díjjal frissen kitüntetett fizikus, Krausz Ferenc ajánlást írt az előadáshoz: „Lise Meitner személyének, munkásságának nagy tisztelője vagyok, és nagy örömömre szolgál, hogy tragikus történetét ezzel a darabbal is megörökíti az emberiség az utókornak, ezzel is tisztelegve egy Nobel-díjra érdemes kutató emlékének.”

Kapcsolódó

„Az emberi erkölcs nem áll biztos lábakon” – interjú Herendi Gáborral

Szinte házi szerzőnek számít a Rózsavölgyi Szalonban Cyril Gely, akinek Diplomácia című darabját száznegyvenes sikerszériával játsszák. A párizsi bemutató előtt kerül a Szalon színpadára a francia szerző legújabb műve, A Díj, amelyről az előadás rendezőjét, Herendi Gábort kérdeztük.

A Németországban élő, magyar születésű tudós a bemutató másnapján, február 17-én megtekintette az előadást, amelyről a Rózsavölgyi Szalon így számolt be: „Nagy este volt a mai. Rendkívüli. Izgultunk, fokozottan. Olyan megindító volt a jelenet, amikor A Díj című előadásunk végén, a tapsnál

A színészek pedig felé fordultak, és mélyen meghajoltak előtte. Krausz Ferenc professzor, Nobel-díjas fizikus volt a Rózsavölgyi Szalon vendége – elfogadva a meghívásunkat.”

Seress Zoltán, Krausz Ferenc, Szorcsik Kriszta és Kiss Mari a Rózsavölgyi Szalon A Díj című előadása után (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi Szalon)

Az Otto Hahn Nobel-díjas kémikust játszó Seress Zoltán a taps végén felidézte az előadás első jelenetét, amelyben azt mondja: „Itt igen magas az egy négyzetméterre jutó Nobel-díjasok száma.” Majd hozzátette: „Ma este Magyarországon a Rózsavölgyi Szalonban alighanem a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó Nobel-díjasok száma.”

A Szalon beszámolója szerint a közönség ezután hangos bravózásban tört ki, ám Krausz professzor szerényen csak ennyit reagált:

Baráti este volt, a tudomány és a művészet nagy összekapcsolódása – jegyzi meg a Rózsavölgyi Szalon, ahol előadás után még hosszan beszélgettek az alkotók Krausz Ferenccel a kutatásáról és a Nobel-díj átvételéről is, de szó esett a tudós és a művész felelősségéről és tisztességéről is. A magyar származású tudós mesélt arról is, mennyire tiszteli Lise Meitner személyét, kutatásait és eredményeit, és – mint elárulta – bele fogja írni egy, a Nobel-díja kapcsán készülő tudományos publikációjába is.

Krausz Ferenc és Kiss Mari a Rózsavölgyi Szalon A Díj című előadása után (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi Szalon)

A Díj című előadásban Kiss Mari formálja meg Lise Meitnert, akivel Otto Hahn közösen jutott el az atommaghasadás felfedezéséig – a fizikus professzorasszony talált rá ugyanis elméleti magyarázatot. Barátok voltak, kutatótársak, a magánéletükben is összejártak, ám végül Lise Meitnernek zsidóként 1938-ban menekülnie kellett Berlinből – egészen Stockholmig – Otto Hahn pedig később egyetlen cikkében vagy interjújában sem tett róla említést, hogy az atommaghasadás felfedezése közös volt Lise Meitnerrel. A Nobel-díjat is Hahnnak ítélték oda ezért.

„Komoly sarokköve Hahn és Meitner beszélgetésének a női egyenjogúság kérdése is – jegyezte meg interjúnkban Herendi Gábor. – Meitner a főbejárat helyett egy hátsó ajtón mehetett be az intézet épületébe, ahol nem volt női mosdó, így a sarki kávézóét kellett igénybe vennie. Női tudósnak lenni ritkaságnak számított.” A rendező azt is elárulta, hogy Krausz Ferenc mellett még egy Nobel-díjas tudósunkat, Karikó Katalint is meghívták az előadásra, aki vélhetően áprilisban fogja megnézi. A professzorasszony, aki maga is nagy tisztelője Lise Meitnernek, az alábbi sorokat juttatta el a Rózsavölgyi Szalonnak:

Karikó Katalin ajánló soraiban felidézte a 2022-es Solvay-díjának brüsszeli ünnepségét, amikor módja volt megnézi az első – történelmi-tudományos jelentőségű – Solvay-konferenciák résztvevőinek tablóképét. Kevés nő tűnt fel a tudósok között.

Az első Solvay-konferencia résztvevőinek tablóképe (Lise Meitner jobbról a második az ülő sorban) (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi Szalon)

„Próbáltam elképzelni, mennyi nehézséggel kellett Madame Curienek és Lise Meitnernek megküzdenie, amikor ennyi férfi tudós vette őket körül – jegyezte meg Karikó Katalin. –

Curie és Meitner öntudatos, okos és határozott egyéniségek voltak... Sok sikert kívánok az előadáshoz. Bizonyára minden nézőt magával ragad a történet, és elgondolkodnak majd azon, hogy mennyi mindent tehetnek azért, hogy a jelenben is tapasztalható igazságtalanságok, a nők háttérbe szorítása, mellőzése végleg megszűnjön."

Seress Zoltán és Kiss Mari a Rózsavölgyi Szalon A Díj című előadásában (Fotó/Forrás: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)

Otto Hahn a háború után a német tudomány újjáépítésén dolgozott, Lise Meitner pedig – meggyőződéses pacifistaként – az atomenergia békés felhasználására törekedett, és kiállt amellett, hogy a nőket a tudományban is egyenlő jogok illessék meg. A két tudós nevét nevét közösen őrzi Berlinben a Hahn-Meitner Intézet.

Fejléckép: Szorcsik Kriszta, Krausz Ferenc, Kiss Mari, Herendi Gábor és Seress Zoltán a Rózsavölgyi Szalon A Díj előadása után (forrás: Rózsavölgyi Szalon)