Színház

Long Live The Queen

2014.06.02. 09:03
Ajánlom
Gáspár Ildikó első nagyszínpadi rendezésében, a Stuart Máriában ezúttal nem két hatalmas uralkodó csap össze, hanem két magány elől menekülő nő. A főszerepben: Hámori Gabriella és Szandtner Anna. KRITIKA

Stuart Mária alig huszonöt évesen két halott férjen volt túl, egy végigasszisztált robbantásos merényleten és királygyilkosságon, továbbá egy börtönben töltött esztendőn. Angolszász területen aligha találunk nála izgalmasabb nőalakot, és ez még akkor is igaz, ha ennek a kalandos életútnak mi leginkább csak a tragikus végkifejletét ismerjük. Schiller valóban nem a dinasztikus kapcsolatépítéssel dacosan szembeszálló, felelőtlen-öntudatos uralkodót kereste történetében. Ami őt érdekelte, az két hatalmas nő, Mária és I. Erzsébet harca, és az, hogy e páros gyűlöletnek az összecsapásából végül mégis kisarjadt a béke - egyesült Anglia és Skócia.

Gáspár Ildikót mindezidáig elsősorban az Örkény kiváló dramaturgjaként ismerhette meg a közönség, akitől nem állt távol a rendezés világa sem: előbb az Örkény előterében vitte színre a Két nénit..., majd a Budapest Bábszínház számára rendezte meg az osztálytermi darabot, a Kivit.  Két, erős kézjeggyel bíró rendezés után első ízben kapta meg most a lehetőséget, hogy hagyományos, nagyszínpadi térben is bizonyítson - már ha az Örkényét nevezhetjük hagyományos értelemben vett nagyszínpadnak.

"A történelmet a győztesek írják. A remekműveket a vesztesek ihletik" - áll az előadás színlapján, tömören összefoglalva Schiller darabjának legproblematikusabb pontját: hiába a két mesterien felépített és ellenpontozott nőalak, a néző szimpátiája mégiscsak óhatatlanul az áldozaté lesz. Gáspár Ildikó rendezése minden elemében ezt a fajta részlehajlást igyekszik megbontani. Hámori Gabriella és Szandtner Anna alakításában két tökéletesen egyenrangú uralkodót látunk, nemcsak az eszközeik azonosak, amivel a hatalom irányába kapkodnak, hanem külső jegyeik is: feszesen kontyba kötött hajuk, szorosan meghúzott fűzőjük, fekete jelmezük, csuklónál betűrt kendőjük - mintha csak egymás tükörképei lennének.

Schiller drámájának csúcspontja, a két hatalmas nő - fogvatartott és fogvatartó - találkozása az erőviszonyok kiegyenlítettsége miatt ezúttal egészen különös felhangot kap. Míg a dráma szintjén Stuart Mária porcelán szépségű nő hírben áll, aki reggelire falja a férfiakat, addig I. Erzsébetről legfeljebb annyit tudhatunk, hogy a női szépségnek ő maga inkább csak irigye, mintsem élvezője (ráadásul a Szkéné ez évadban bemutatott I. Erzsébete óta a recenzens automatikusan köti az angol uralkodónő nevét Fodor Tamás arcához). Mindezzel szemben az Örkény előadásában két kivételes tehetségű és szépségű színésznő áll egymással szemben - amíg látatlanban konfliktusuk pusztán politikai természetű volt, addig találkozásukat követően már nem két ország, hanem két áll egymással szemben. 

Az Örkény egyébként is apró színpadát egy torz perspektívájú, klausztrofobikusan szűk, polgári lakás díszlete tölti ki (díszlet és jelmez: Kelmán Eszter és Izsák Lili), kamarajelleget kölcsönözve az előadásnak. A zárt tér minden pillanatában börtönre emlékeztet (a mégoly csodálatos, ám vetített hegyvidéki panoráma ellenére is), függetlenül attól, hogy az események épp az uralkodói trónteremben, vagy épp Mária fogságának helyszínein zajlanak: olyannyira, hogy Mária és Erzsébet időről időre egymás jeleneteiben is megjelennek és csendesen, a háttérben meghúzódva asszisztálnak a történtekhez.

Hogy a hatalom ebben a történetben (sem) feltétlenül és kizárólag a férfiak játéka, azt a rendező nem pusztán a főszereplők szintjén tartotta fontosnak hangsúlyozni. Az események fősodrában zsizsegő megannyi szolgáló és lovag között ott találjuk például Pogány Juditot Talbot szerepében, aki bölcs tanácsadóként és testőrként is Erzsébet oldalán szolgál, vagy Davisont (Spiegl Anna), aki egyszerre bírja a királynő lovagjának és az előadás poénfelelősének címét. És bár vannak férfiak is a színen, ők maguk legkevésbé sem jeleskedhetnek férfias attribútumokkal: Polgár Csaba Leicester szerepében a hatalom szelétől megrogyó hisztis csábító, Ficza István Mortimerként szenvedélyein uralkodni képtelen statiszta egy erején túlnőtt nagyobb játszmában, Burleigh (Vajda Milán pedig) pedig a trón elvtelen kiszolgálója - egytől egyig eszközök Mária és Erzsébet játékában.

Hámori Gabriella időről időre elkalandozó, semmibe fúródó tekintetével mintha kezdettől fogva az őrület határán táncolna, besűrítve ezzel alakjába nem pusztán a háta mögött lévő tíz év rabságot, de a hányattatások és tragédiák sorozatát is. Stuart Máriája nem a kéjvágyban tobzódó megátalkodott csábító - ahogy legtöbben hivatkoznak rá - hanem a tíz éve minden emberi kapcsolattól hermetikusan elzárt rab, aki uralkodói méltósága határán egyensúlyozva kapaszkodik bele minden lehetséges külvilági kapcsolatba. Szandtner Anna megannyi színt csodás felvonultató alakításában Erzsébet fokozatosan veti le álarcait, válik földi örömöktől óvakodó, szűzi uralkodóból egy női mivoltában többszörösen megalázott és megsemmisített ronccsá.

Az előadás zárójelenetében Erzsébet parókáját levetve, kopaszon és egykor hűséges szolgálóitól elhagyatva ül a trónon. Akár az a gyanúnk is támadhat, hogy a két nő harcából a lefejezett Mária került ki győztesen. Pedig az előadás igazi nyertese ma este a néző volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Vecsei H. Miklós arról beszélt, miért búcsúzott el a Vígszínháztól

„Leszek én még vígszínházi tag” – mondta a Rózsavölgyi Szalon Mi jár a fejedben című műsorában Vecsei H. Miklós, akinek a neve hosszú évekre egybeforrt Nemecsekével. Most ír, rendez, zenél és újratervez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház szfe

Kiválóság, láthatóság, szorgalom – megkezdte munkáját Antal Zsolt, az SZFE harmadik intézetvezetője

Sára Balázs és Bodolay Géza után Antal Zsolt is megkezdte munkáját, a jövőben az SZFE Elméleti Intézetét irányítja. Antal évtizedek óta a közszolgálati kommunikáció és tájékoztatás területén dolgozik, új megbízatásába ezeket a tapasztalatokat is szeretné integrálni.
Színház interjú

Auksz Éva: Szerencsére az élet visszaigazolta, hogy jó úton vagyok

A Partitúra december 5-én, szombaton 14.30-tól Dunaújvárosban kalandozik. Itt született a zenés és prózai előadásokban is emlékezetes alakításokat nyújtó Auksz Éva, aki színházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a Partitúra dunaújvárosi forgatásán, egykori néptáncos fellépéseinek helyszínén, a Bartók Kamaraszínházban, ahol Őze Áron, az intézmény igazgatója vitte körbe a stábot. Auksz Éva ugyanakkor a Fidelio.hu-nak mesélt fiatalkori útkereséséről, mesteréről, Iglódi Istvánról, és egy különleges előadásról, amely a Rózsavölgyi Szalonban megy majd – a korlátozó intézkedések feloldása után.
Színház ajánló

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.
Színház szfe

Film készül az SZFE-s ellenállásról

Az egyetem dokumentumfilmesei az első pillanattól kezdve rögzítik az eseményeket, ebből készül most egy, a demokratikus közösség kialakulását bemutató film. Az alkotógárda nemcsak rögzít, hanem aktív részese is az eseményeknek, így a diákok igazán testközelből tudják megmutatni, hogy mi történik a „színfalak mögött”.
Színház hír

Emléktáblát kapott Horváth Ádám, a Szomszédok megalkotója

November 20-án a szokásostól eltérően ünnepség nélkül került kihelyezésre Horváth Ádám Kossuth-díjas rendező emléktáblája a 13. kerületben, a Szent István parkban.