"A Weinstein ügy kapcsán kikívánkozik belőlem, hogy 20 évvel ezelőtt egy akkor színházat igazgató rendező egy kedves barátjával elvitt kocsikázni egy próba után ..." - kezdi történetét Sárosdi Lilla a Facebookon közzétett írásában. Az akkor fiatal, pályakezdő színésznőnek sikerült bejutnia egy általa csak "nagyrendező"-ként emlegetett férfi színházi próbájára, ahonnan a 45-50 körüli rendező és barátja társaságában távozott, akik elvitték autózni.

"Úgy, de úgy megakartam felelni és persze büszke is voltam, hogy befogad egy pillanatra a színházi elit. Következő pillanatban egy fehér BMW-ben ültem mellettem a nagyrendező a kedves barát a volánnál, a Margit -hídnál - sosem feledem a képet - oldalra nézek látom a parlamentet és előttem a nagyrendező térdel a kocsiülésen letolt sliccel pici löttyedt hímtagja limbál a szemem előtt

Puszild meg - hallom az instrukciòt. Elsírtam magam!"

- mivel hamar kiderült, hogy Sárosdi semmire sem hajlandó, végül a barát hazafuvarozta a megalázott lányt, aki még magát hibáztatta. Sárosdi leszögezte, hogy nem akarja megnevezni az illetőt, mert nem a bosszú vezeti, hanem az, hogy derüljön ki: Amerika nincs is olyan messze, ha például a hatalommal való visszaélésről van szól.

Sárosdi Lilla - Vakság

Schilling Árpád nemcsak kiállt a felesége mellett, de azt is megvilágította, hogy a másik oldalról, a hatalommal élők szemszögéből milyen természetes ez a jeleneség. "A Színház-, és Filmművészeti Egyetem elvégzése után több színházigazgatótól is kaptam felkérést, hogy házi rendező legyek. Az egyikük úgy próbált meg a szerződés aláírására bírni, hogy a frissen felújított színházának öltözőiben az újonnan megvásárolt pihenő ágyakra mutatott, és azt mondta:

íme az ágyak, itt lehet majd b*szni a színésznőket”.

Emellett reagált a Sárosdi Lilla posztjára időközben érkezett kommentekre is. Megválaszolva azt, hogy miért csak most állt elő a történettel, miért nem nevezi meg a szóban forgó rendezőt és egyáltalán, miért ült be a férfi autójába. 

A házaspár posztjaira reagálva osztotta meg történetét a színészként végzett író, újságíró, Sándor Erzsi. Őt egy felsőbbéves diáktársa hívta fel magához próbafelvétel címén. "Azt mondta, hogy a színész akkor veszíti el a gátlásait, ha a Keleti Pályaudvaron egy hintaszékben is képes meztelenül elmondani egy monológot. Ebben nem voltam biztos, de mivel nem a Keletiben voltunk, azt kérte, hogy nála, a hintaszékben levetkőzve mondjak el valami szöveget. Nagyon megijedtem, azt hittem, ha erre nem vagyok képes nyilván pályaalkalmatlan vagyok, de rendületlenül magyarázta, hogy ez semmi." Úgy emlékszik, hogy végül félmeztelenül szavalt valamit, de már csak arra tudott gondolni, hogy kijusson a lakásból. 

04 (Fotó/Forrás: Huszti István / Index)

Az ő története nemcsak abban különbözik a korábbitól, hogy megnevezi az illetőt, hanem abban is, hogy azóta is rendszeresen találkozik vele. "Az elmúlt években haverilag rengetegszer találkoztunk. Sosem mondtam el neki, hogy ha ránézek, mindig ez jut az eszembe. Úgy viselkedtem, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy beszélgetünk és érdeklődünk egymás családja és barátai iránt. A mai napig érzem azt a halálos kínt, amit ott a hintaszékben félmeztelenül eltöltöttem nála egy kamera előtt, hogy megfeleljek, mint színésznő. Ha letagadja, leszarom, talán nem is emlékszik rá, hiszen nem történt semmi, de lehet, hogy most fogja azt mondani, hogy bocsánat. Megvárom" - zárja posztját Sándor Erzsi.