„A barátság nem kevesebb, mint valamennyi isteni és emberi dolognak jóakarattól és szeretettől áthatott egybecsengése. Nem is tudom, adtak-e a halhatatlan istenek valami ennél kiválóbbat, a bölcsesség kivételével” – írja Cicero.
E gondolat szinte mottója is lehet annak a különleges előadásnak, amely két kivételes ember, Páskándi Géza Kossuth-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja és a Nemzeti Színház egykori irodalmi tanácsadója, valamint Müller Frigyes, azaz Pinchas Müller názáreti főrabbi levelezéséből született.
A felolvasószínházi előadás műfaja különleges helyet foglal el a színházi palettán:
színészi jelenlétével, de díszlet és színpadi mozgás nélkül, a szövegre és a hangra épít.
Intimitása és őszintesége révén mélyebb, személyesebb élményt kínál, mintha a közönség egy meghitt beszélgetés tanúja lenne.
Frumen Gergő, Kovács Éva és Rappert-Vencz Gábor (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)
Ebben az estben a szó valóban szárnyakat kap. A darab alapját adó levelezés egy mély és őszinte barátság dokumentuma, amely „[...] Románia börtöneiben és munkatáboraiban kezdődött, harminc éven át tartó levelezéssel folytatódott. [...]
Vallomások a hitről, lélekről, művészetről, szeretetről, megbocsátásról és más örökérvényű gondolatokról, melyek életünket átszövik, szárnyat bontanak és egy élhetőbb világ felé röpítenek… talán van még remény! Talán!
– fogalmazta meg gondolatait Szugyiczky István az előadás kapcsán.
Az est a SZÓ • SZÍN • JÁTÉK sorozat része, melynek célja, hogy a fővároson belül és azon túl működő társulatok kiváló előadásai – akár ritkán játszott, akár formabontó kísérleti művek – is eljuthassanak a budapesti közönséghez.
„...majd és mindig csak találkozhatunk...”
Május 18., 17.30, Pesti Vigadó
Előadják: Rappert-Vencz Gábor, Kovács Éva, Frumen Gergő
Szerkesztő-rendező: Szugyicky István színművész, a Harag György Társulat Örökös Tagja
További részletek és jegyvásárlás a Pesti Vigadó oldalán.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: „...majd és mindig csak találkozhatunk...” (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)
hírlevél
