Ártatlanok
Az Ártatlanok – Levelek a Kner család történetéből 1938-1946 című felolvasó-színházi előadásnak tulajdonképpen már áprilisban, A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából megtartották a bemutatóját a Gyulai Várszínház Kamaratermében. Az eseményt akkor olyan nagy érdeklődés övezte, hogy a produkció a nyári évad programjába is bekerült, és a Várszínpadon is előadták július 3-án, sőt elvitték Gyomára és július 6-án Budapestre, a MOMkult-ba is.
Az előadás szöveganyagát a Levelek a Kner család életéből 1938-1949 (2023) című kötetből válogatták az alkotók, ami a nagy múltú, világhírűvé vált gyomai nyomdász- és művészdinasztia életébe nyújt bepillantást. Kner Izidor Gyomán, Budapesten és Chicagóban élő leszármazottainak levelei
katartikus erővel idézik meg egy magyar zsidó család tagjainak a II. világháború előtti, alatti és utáni életesélyeit,
elsősorban a menni vagy maradni kérdésére adott válaszait, az Amerikába beilleszkedés élményét, a holokauszt áldozatainak és túlélőinek tragikus sorsát. Az előadás rendezője Hegedűs D. Géza, a Kner család tagjait pedig mellette Hirtling István, Hegyi Barbara, Szántó Balázs és Antóczi Dorottya szólaltatja meg. Az előadás szöveganyagának kialakításában közreműködött az eredeti, 700 oldalas könyv leveleinek válogatója, szerkesztője Erdész Ádám történész-levéltáros, Szil Ágnes író és dramaturgként Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója. A felolvasó-színházi produkcióból ősztől újabb előadásokra készülnek.
Az Ártatlanok című felolvasó-színházi produkció szereplői (Fotó/Forrás: Gyulai Várszínház)
Pénelopeia
A Pénelopeia című ősbemutatót a Maladype Színházzal koprodukcióban hozta létre a Gyulai Várszínház, és a budapesti, május végi bemutató után július 22-én lesz látható Gyulán a Kamarateremben. Az előadás Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi, sajátos mítoszadaptációja:
Pénelopé történetének modernkori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve.
A 2005-ben írt, nagy sikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a szolgálólányok életét követelő kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése.
Varga Gabriella a Pénelopeia című előadásban (Fotó/Forrás: Gyulai Várszínház)
Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A rendezői koncepció érzékenyen integrálja az előadás sokrétű szövetébe az Odüsszeusz és a fia, Télemakhosz által felakasztatott tizenkét szolgálólány titkokkal teli történetét és megöletésük erkölcsi vetületeit. A Magyarországon először színpadra álmodott történet főszereplője Varga Gabriella. Unokanővérét, Helenét Orbán Nelli, szolgálólányait Bajkó Edina kelti életre. A többszólamú produkcióban a kivételes énektudással és zenei képzettséggel rendelkező színművészek hárfán, basszusgitáron és különböző ütőhangszereken is kifejezésre juttatják a különleges kapcsolati impulzusokban megnyilvánuló érzelmeket. Az összművészeti előadás zenéjét Kovács Adrián jegyzi.
Balázs Zoltán rendezésében egy olyan közérthető művész színházi produkció jött létre, ami nem csak szakmai körök figyelmére tarthat számot.
Erkel és a felkelés
A Győrei Zsolt–Schlachtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című művének ősbemutatóját július 24-én a debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal koprodukcióban hozza létre a Várszínház, Zakariás Zalán rendezésében.
A megrendelésére készült, új magyar darab műfaji meghatározása, a „dalos bohóság két részben” is jelzi, hogy nem hagyományos történelmi drámával van dolgunk.
Jóllehet az első felvonás 1848 októberében játszódik Gyulán, a Szarvas kocsmában, a második és harmadik Wenckheim Károly gróf kastélyában. Erkel Ferenc a forradalmi események közepette visszavonul Gyulára, hogy néhány nyugodt hetet töltsön ott, esetleg komponáljon is. Fogalma sincs arról, milyen bonyodalmakat tartogatnak számára e kikapcsolódásra szánt napok. A Szarvas kocsma dalárai megpróbálják elrabolni a kastély grófnéját, Radetzky Friderikát, az olasz hadszíntér tábornokának lányát, ezzel késztetve meghátrálásra a szabadságharc elleni erőket. Közben a még nem császár 18 éves Ferenc József is megjelenik inkognitóban, aki szintén őt, egykori szerelmét akarja elrabolni. Erkel pedig, bármennyire szeretne, nem tud kimaradni a félreértések rettenetes zűrzavarából. Legalábbis a Csokonai Nemzeti Színház társulatának végtelenül szórakoztató előadásában, ami adekvátan közvetíti a szerzőkre jellemző frenetikus humort, szatirikus játékosságot, s közben még az ismert operák dallamai is felcsendülnek, persze meglepő, új szövegekkel.
Az Erkel és a felkelés című előadás jelenete (Fotó/Forrás: Gyulai Várszínház)
Bohóc kerestetik
A Bohóc kerestetik című bemutatót augusztus 1-jén láthatja a közönség, ami a világhírű román-francia író, Matei Visniec groteszk, abszurd drámája nyomán készül, Béres László rendezésében, díszlet- és jelmeztervező Szélyes Andrea. Az állásinterjúra érkező három, kiöregedett, már régóta mellőzött bohócot, Niccolot, Filippot és Peppinot három erdélyi színész, Györffy András, Kárp György és Szélyes Ferenc formálja meg. Ők a jól ismert Fellini-film bohócainak a leszármazottai. Egyszerre: „mindenkik” és „senkik”. A megalázó várakozás – a létezés felfüggesztésének metaforája, amelyet alapvető egzisztenciális magatartásként értelmezhetünk –, természetellenesen elhúzódva, magáig a halálig tart.
Élet és halál totális látványa, egy végső jelenetben, amely garantálja a halhatatlanságot – ez minden művész vágya.
Az 1960-as évek úgynevezett abszurd színházában gyökerező Bohóc kerestetik egy olyan hibrid drámai műfajhoz tartozik, amelyben a tragikus, komikus, abszurd és groteszk kategóriák esztétikailag termékeny szintézisben keverednek.
Ez az alkotói csapat már bizonyított Gyulán, a két évvel ezelőtt létrehozott Csehov–Kiss Csaba: De mi lett a nővel? című előadás azóta is nagy sikerrel járja az egész Kárpát-medencét. Az alkotók reményei szerint a három marosvásárhelyi színész jutalomjátékának szánt produkció is egy sikertörténet lesz.
Fejléckép: Az Ártatlanok című felolvasó-színházi produkció szereplői (fotó/forrás: Gyulai Várszínház)
hírlevél
