Színház

Margitai Ági: "A karakteremből következett a vándormadár lét"

2012.08.04. 14:37
Ajánlom
Elégedettnek tűnik Margitai Ági, aki 2006-ban lett a Halhatatlanok Társulatának tagja, 2010-ben pedig Kossuth-díjat kapott. Nem zavarja, hogy gyerekkori álma, a rendezés csak egyetlen egyszer teljesült, 2001-ben, amikor színpadra alkalmazta a LaBute művét, a Szentek fecsegését. Gyerekkorában nézőnek szökött be a színházba, aztán átsasszézott a másik térfélre, a színpadra, és idestova hatvan éve onnan örvendezteti a közönséget. Energikusságából nem veszített: evez a Dunán, és úszik, követi a kortárs művészeteket. Bár mostanában ritkábban, évente egyszer indul világfelfedező útra, és - talán nosztalgiából - újraolvassa kedvenc regényeit.

Folyton nyüzsög Margitai Ági, akinek a napokban volt a hetvenötödik születésnapja. A hetvenedikre nagy összejövetelt rendezett számára az élettársa, de a színésznő most bensőségesebb ünneplésre vágyott. Azt mondja, "bulizott" eleget egész életében, premierek után meg azon kívül, és manapság is összejönnek a kollégákkal, csak nem feltétlenül családi események alkalmából. Kagylót és kis rákocskákat tálalt az évfordulós vacsorán, Lupa-szigeten, ahol a nyarakat tölti, evezéssel és úszással, persze csak a part mentén, mert ott nem nagy a sodrás.

Gyűjti a következő évadra az erőt, hiszen nem csupán korábbi szerepeiben láthatja a közönség: a Bárkában a Dogville-ben és a Belvárosi Színházban a Sírpiknikben, de beugró a Karinthy Színház Szent Péter esernyője című előadásban is. Ez egy kicsit stresszeli, mert vérbeli színészként hiányzik neki, hogy a produkcióhoz később csatlakozva nem vehetett részt végig a próbafolyamatban. Másként lesz ez a Bagó Bertalan rendezésében decemberben a Rózsavölgyi Szalonban tartandó premieren, amikor Ulickaja Odaadó hívetek, Surik című könyvének színpadi változatában játszik.

Az általános iskola végén egy kérdőívre azt írta Margitai Ági, hogy színház- és filmrendező szeretne lenni. Hetedik-nyolcadik osztályban a Köztársaság térre járt iskolába, az Erkel Színház mellett, és édesanyja már kiskorában elvitte őt balettre, operára. Később az osztálytársakkal, a barátokkal be-belógtak ugyanide egy-egy alkalommal. Meséli, hogy volt olyan előadás, például Zaharov Bahcsiszeráji szökőkútja, amelyet tucatszor látott, a Mojszejev Együttes vendégfellépéseit követve nyomon. Talán ezen előzményeknek is köszönhető, hogy három évig hivatásos néptáncosként lépett pódiumra. Aztán egyre inkább elcsábította a próza, sok verset olvasott, és a táncegyüttes próbái meg fellépései után ment hol egyik, hol másik színházba a drámákat vagy a vígjátékokat csodálni. Tizenhét évesen végképp megérlelődött benne az elhatározás: jelentkezett a színművészetire, és azonnal felvették.

Már másodéves főiskolás korában játszott a Nemzeti Színházban, tehát, a néptáncos éveket is beleszámítva közel hatvan éve van színpadon. A Színházi adattár 137 bemutatóját tartja nyilván. A Koldusoperának öt színpadra állításában szerepelt. Kétszer volt Kocsma Jenny, egy alkalommal Polly, másik két rendezésben pedig Peacockné. Fővárosi fellépései, vagyis a Petőfi Színház, a Mikroszkóp Színpad és a József Attila Színház előtt, után és közben feltűnően sok vidéki társulatban megfordult: Pécsett, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Szolnokon, Győrben. 

- A karakteremből következett a vándormadár lét - mondja. - Nagyjából négy évig maradtam egy helyen, amíg remekül, de legalább jól éreztem magam. Amint már nem volt olyan kellemes a légkör, továbbálltam. Ehhez, amire manapság sokakat kényszerít rá az élet, akkor kellett némi bátorság. Hát még a szabadúszó életformához, amelyet 1964-ben kipróbáltam, noha akkor még ezt a szót sem igen ismerték! Az első magyar musicalszínházban, amelyet Szinetár Miklós és Petrovics Emil vezetett, pécsi színészként megkaptam az Egy szerelem három éjszakája ősbemutatójában a női főszerepet, Júliát. De ez, a Petőfi Színház abban az évben szűnt meg, amikor oda szerződtem. Sok akkori társulati tagot elhelyeztek erre-arra, de néhányunkat, például Pásztor Erzsit és engem, nem, mert úgy vélték, fiatalságunk miatt segítség nélkül is megtaláljuk a számításunkat. Engem akkor már sokfelé hívtak vendégszerepelni, s ezen felbuzdulva úgy döntöttem, nem megyek újra vidékre, megpróbálok egyedül boldogulni. Aztán egy év múltán mégis elszerződtem, mert beláttam, hogy az embernek, főleg fiatalon fontos a közösségi munka, az olyan társulat, amelyet pedagógus szellemiségű egyéniség vezet, és amelyben jó rendezők segítségével formálhat meg változatos szerepeket. Vidéken állandóan együtt voltunk, szinte minden este felléptünk, onnan nem rohangálhattunk szinkronba, filmgyárba. Sokat próbáltunk. Ha a színészklubban ültünk, akkor is folyton a soron következő darabról dumáltunk.

A mozgókép világába nemcsak gyakran kirándult, de sokáig a Magyar Filmgyártó Vállalat tagja is volt társulatának, bár visszatekintve úgy érzi, ez a műfaj átláthatatlanabb a színész számára. Akadnak persze kedvenc filmalakításai, amelyeket szeret, és nem mind főszerephez kapcsolódik a szép emlék. Sándor Pál alkotásaiban többnyire karakterszerepeket kapott, mégis a szívéhez nőttek. Ezek mellett a mozik közül legszívesebben talán a Fiúk a térről címűre, a Circus Maximusra és a Vámmentes házasságra, valamint a Végkiárusítás című tévéfilmre emlékszik vissza.

- Sajnálom, hogy nem folytattam - vallja be -, de a lelkem mélyén úgy érzem, ahhoz még sokkal kreatívabbnak kellett volna lennem. Egy kicsit értek talán a dramaturgiához és a színészvezetéshez. A saját mércém szerint azonban ennél sokkal többre van szüksége a jó rendezőnek.

Valamelyest visszavett a világon átrohanó tempóból a színésznő, valamivel kevesebbet utazik külföldre, és nem jár "mániákusan" színházba, moziba, mint régen. Az új magyar filmeket azonban ismeri, és úgy látja, ha nem is hoznak kasszasikert, azért a fesztiválokon világszerte jól megállják a helyüket. A kortárs alkotások a színházban és az irodalom terén is érdeklik, de emellett mostanában rákapott, hogy újraolvassa néhány kedves régi könyvét, Móricz Erdélyét, Márqueztől a Szerelem kolera idején-t, valamint Dosztojevszkijt és Thomas Mann-műveket.

- Nagy élmény, amikor a korábbi benyomás visszaoson, csak másképp. Illetve az első hatásra már nem is igen emlékszem, mert nem a cselekmény szokott megmaradni bennem, hanem valahogy észrevétlenül beleépül a fontos gondolat és a követendő magatartás az ember életmódjába. Úgy hiszem, a színházi előadás ugyanilyen szolgálatot tud tenni nézőinek.

Circus Maximus - a teljes film

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Színház születésnap

85 éves az örökifjú Bodrogi Gyula

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodrogi Gyula, generációk kedvence, gyémántdiplomás színművész, aki könyvet is írt tizenhét főiskolai fegyelmijének történetéből. A Nemzet Színészét a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban is köszöntik.