Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
A történet színházi közegben játszódik, mesél egy színésznőről, színházról, házasságról, hűségről és szerelemről, a könyörtelen időről… A főszereplő Julia Lambert, a remek humorú, csodálatos színésznő, akinek mindene a színpad és a játék. Férje – nem mellesleg a színház igazgatója – mindenben támogatja őt, mindemellett bölcsen veszi tudomásul felesége szeszélyeit. Még azt is, amikor Júlia beleszeret a jóképű és meglehetősen fiatal könyvelőjükbe… Vígjátékba illő, ahogy Júliának ezúttal nem sikerül úrrá lennie az érzelmein. De vajon ér-e annyit ez a szenvedély, hogy veszélybe kerüljön miatta minden, ami eddig fontos volt?
Maugham jól ábrázolta a női lélek kuszaságát, kiszámíthatatlanságát, megannyi furcsa rezdülését. Esze ágában sincs idealizálni a nőt. A rendező, Szikora János szerint
bár az előadás vígjáték, mégsem afféle könnyed darab, amelyet már a ruhatárban elfelejtünk – pillanatai és élethelyzetei még jó ideig foglalkoztatják az embert.
Lelkes Botond és Eszenyi Enikő a Csodálatos vagy, Júlia! előadásában (Fotó/Forrás: Juhász G. Tamás / Játékszín)
Eszenyi Enikő mellett a főbb szerepekben Hirtling István és Lelkes Botond lép színpadra, a továbbiakat Varga Mária, Szőlőskei Timea, Baronits Gábor és Mosolygó Sára alakítja. A díszletet Kovács Yvette Alida, a jelmezeket pedig Szikora János visszatérő szakmai partnere, Zoób Kati tervezte.
Maugham Színház című regénye 1937-ben látott napvilágot, azóta számtalan színházi- és filmfeldolgozás készült belőle. A Játékszín változatát Németh Ákos alkalmazta színpadra.
Az előadásról részletesebb információ itt található.
Támogatott tartalom.
Fejlécép: Lelkes Botond és Eszenyi Enikő a Csodálatos vagy, Júlia! előadásában (fotó/forrás: Juhász G. Tamás/Játékszín)
hírlevél
