Hogyan lehet leszámolni önnön gyávaságunkkal és küzdeni egy helyes ügyért? A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követjük az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra.

Hősei eloldozhatatlanul a maguk korának gyermekei, ugyanakkor megtestesítői annak az örök emberi törekvésnek is, hogy megőrizzünk valamiféle belső iránytűt. Hidegülő, gondviseléstől elhagyott idők allegorikus krónikája ez, melyet szikráival mégis át-átmelegít a lelkiismeret pislákolása, és a mindenkori ifjúság elementáris élni akarása – írja a Radnóti Színház ajánlójában.

Nagy Péter István az Istentelen ifjúság olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

Az Istentelen ifjúság című kisregényt Ödön von Horváth 36 évesen írta. Eddigre már sikeres színpadi szerző volt (tizennyolc drámát írt), de a színpadokról korábban nagy sikerrel játszott műveit a nácik letiltották. Levelezéseiből tudjuk, hogy nem akart fiókdráma-szerző lenni, így a regényírás felé fordult, és gyors egymásutánban elkészült az Istentelen ifjúság és a Korunk gyermeke. Ám nem sokkal a két kisregény befejezése után meghalt: 1938. június 1-jén sétált a Champs-Élysées-n, váratlanul vihar tört ki, egy villám pedig éppen abba a gesztenyefába csapott bele, amely alá behúzódott. Egy leszakadó ág halálra sújtotta.

A december 17-től látható előadást a Radnótiban a Don Carlost, a 451 Fahrenheitet és a tavalyi évad nagy sikerét, A végét is jegyző Nagy Péter István rendezi. A színpadi változat szerzői, Sándor Júlia, Hárs Anna és Nagy Péter István a Korunk gyermeke egyes motívumait is beledolgozták a szövegkönyvbe.

Schneider Zoltán az Istentelen ifjúság olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

A társulat közleménye idézi a darab rendezőjét, aki szerint könnyű párhuzamot találni a regény és a mi korunk között. „Az alapdilemmát egy erőteljes oktatási direktíva okozza, amely mellett a főszereplő tanárnak nem jut elég mozgástér. A gyarmati kérdések kapcsán írat dolgozatot a diákokkal, ám nem ért egyet azzal, amit tanítania kell, sem azzal, amilyen válaszokat a tanulók adnak.

A tanár eleinte megalkuszik, de az események előrehaladtával megszólal a lelkiismerete, egyre autonómabb figurává válik, és eljut arra a pontra, amikor ki kell mondania az igazságot, bármi legyen is az ára. Ez felszabadító erővel hat rá, követőkre talál – egy ilyen történet pedig fogódzót adhat nekünk minden morális dilemmákkal teli időszakban” – fogalmazott Nagy Péter István.

Az előadásban a tanárt Porogi Ádám kelti életre, Schneider Zoltánt pedig több szerepben is láthatjuk. Akárcsak a fiatal színművészeket: Major Erik, Nagy Márk, Berényi Nóra Blanka, Kuttner Bálint és Kádár Kinga alakítják a diákokat és még megannyi karaktert. A krimi és a társadalmi dráma határmezsgyéjén mozgó történet filmszerű látványvilággal kel életre a Radnótiban: a díszletet Kálmán Eszter, a jelmezeket Pattantyus Dóra tervezte, a media designért Varga Vince, a sound designért Csizmás András a felelős.

Fejléckép: Az Istentelen ifjúság alkotógárdája (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)