Színház

Megnéztem Szarka Gábor kancellár urat gyerekszínészként, és leesett az állam

2020.10.15. 15:00
Ajánlom
Mi köze van – ha van egyáltalán – egy nyolcvanas évekbeli gyerekfilmnek az SZFE-ügyhöz? Nem csak annyi, hogy vannak közös elemek a szereplőgárdában. A Gyalogbéka kétségkívül sokkal többet jelent 2020-ban, mint négy évtizeddel ezelőtt. Önbeteljesítő jóslat? Vagy minden egyezés a valósággal pusztán a véletlen műve?

Mióta az egykori gépesített lövésztisztet, Dr. Szarka Gábort kinevezték a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárjának, visszatérő kérdés, hogy a 2016-ban leszerelt ezredest, a Honvédelmi Minisztérium korábbi kabinetfőnökét, a Közszolgálati Egyetem korábbi campus-főigazgatóját mi köti a kultúrához.

Persze nem ördögtől való, hogy nem színházi ember kerül a pozícióba. Az előző kancellárnak, Vonderviszt Lajosnak sem volt kötődése a Színműhöz, korábban a veszprémi egyetemen tanított, majd az ELTE és az OSZK informatikai vezetője volt. Az új kancellár, Szarka Gábor nem is mentegetőzött sokat, amikor arról kérdezték, milyen tapasztalata van a színházi szakmában: „Én a művészeti kérdésekhez nem értek” – mondta. Azt viszont nem hallgatta el – és milyen jól tette –, hogy gyerekszínész volt: játszott Szabó István Redl ezredes című filmjében, illetve Fejér Tamás két ifjúsági filmjében: az egyik egy tízrészes filmsorozat, a Gyalogbéka.

Egy kedves ismerősömtől kaptam egy fülest, hogy figyelj, követed az SZFE-ügyet? persze, hogy követed, mi? újságíró vagy, nem? Nézd meg a Gyalogbékát, lehidalsz! Hiába szabadkoztam, hogy a legutolsó sorozat, amit követtem, a Breaking Bad volt, és nem egy 1982-es ifjúsági sorozattal ébreszteném fel magamban a sorozatjunkie-t, ha nem muszáj.

Végül elkezdtem nézni a Gyalogbékát, és leesett az állam.

Nem csak azért, mert a film kellemesen gulyásszagú világa számomra, aki soha nem élt a Kádár-rendszerben, különös varázst képvisel. Láttam én szoci ifjúsági filmeket, végigizgultam az Utánam, srácok, a Keménykalap és krumpliorr, Az öreg bánya titka, a Le a cipővel! összes epizódját, nem idegen tőlem a Magyar Televízió hőskorának esztétikája, a rosszul mikrofonozott jelenetek szürreális varázsa, a kiváló színészek zavarba ejtően suta színészkedése.

A Gyalogbéka egy olyan szituációról szól, amelyben a jól hangolt antennájú tévénéző könnyen a mostani SZFE-ügyre ismerhet. És, mit tesz Isten (vagy a sors, vagy a karma – helyettesítse be mindenki világnézete szerint), a filmsorozat első jelenetében rögtön a tizenegy éves, ártatlan és cuki Szarka Gábor tűnik fel, hogy elmondja:

A bomba május 8-án robban.

kisSzarkaGabor-134341.jpg

Szarka Gábor a Gyalogbéka című filmsorozatban

A történet szerint néhány fiatal úttörőnek, a Tinódi Örs tagjainak elege van a balatonszemezdi sörgyári üdülőből, ahová a tanárok évről évre elhurcolják őket, és kitalálják, hogy indiánosdit szerveznek Öregvisnyón. Hej, a titkos nyári indiántábor titkosan kezdődik, nem is tudnak róla a tanárok egészen május 8-ig, na, akkor robban a bomba.

Nem csoda, hogy a gyerekek nem akarnak a sörgyári üdülőbe menni, mert a tanári értekezletre bepillantva tényleg szörnyű unalmas lehet, Juci tanárnéni-kartársnő például majdnem elalszik a megbeszélés közben.

És ekkor derül ki, hogy baj van: a hatodik osztály, a Tinódi Raj indiántáborba megy, csakhogy ez a tanár bácsinak piszokul nem tetszik. Száraz, metsző hangon rögtön rá is kérdez:

Tessék???

Juci nénitől viszont megtudjuk, hogy a gyerekeket senki nem kérdezte meg, hova akarnak menni táborozni, csak letették eléjük az íveket, hogy töltsék ki. Ajjaj!, gondoltam. Ez kínosan emlékeztet arra, amikor augusztus 27-én előre aláírt alapító okiratot adtak át az egyetem (akkori) vezetésének. Na, de hát rossz az, aki rosszra gondol!

A következő jelenetben a tanár bácsi megjelenik az osztályban, gőzölög a feje a dühtől, és azt mondja a gyerekeknek: „A vak is láthatja, hogy nem az úttörőélet törvényeivel foglalkoztok!” Befenyíti őket, hogy mivel nem három példányban készítették el a nyári tábor tervét, minden joga megvan hozzá, hogy a megkérdezésük nélkül beosszák őket valahova – a sörgyári üdülőben. Pedig a sörgyári üdülő pisiszagú, és akkor még finoman fogalmazunk.

De a diákoknak van megoldásuk.

Az egyik, ultramenő aviátorszemüveges kisgyerek tájékoztatja a tanár bácsit, hogy a nagybátyja, Elek bácsi szeretettel várja akár az egész iskolát az öregvisnyói telkén.

Több se kell, a tanár bácsi fejében rögtön összeáll a kép: Elek bácsi, a tüzes szemű Tudjukki az, aki háttérhatalomként az egész csapatot irányítja. A tanári szobában meg is beszéli a kolleginákkal, szólni kéne a Zigazgató úrnak. Csakhogy az igazgató úr nem nagyon ér rá, hamar kiderül, hogy a mai vezetők előtt sem ismeretlen kóros pozícióhalmozásban szenved: az órarendje szerint

  • sorozáson van
  • alkoholellenes bizottságban elnököl,
  • futballmeccset vezet,
  • az önkéntes tűzoltókkal akciózik.

Gyalogbeka-142132.jpg

Indiánosdi a Gyalogbéka című filmsorozatban: a lázadó diák szerepében Timár András

A tanár bácsi úgy dönt, személyesen oldja meg az ügyet, és a diákok tantermében alaposan kérdőre vonja őket. Micsoda dolog az, hogy egyedül mennének táborozni? Felnőtt nélkül. „Mi kérem, mindannyian elkéredzkedtünk otthonról. (…) Tudunk mi magunkra vigyázni, kérem!” – mondja a kis Szarka Gábor. De a tanárbácsi fejébe már beette magát a szentírásként követett alapelv: a szabály az szabály, még ha nem sok értelme van, akkor is. Teljesen bepipul, és kijelenti, hogy senki nem megy sehova. Játszani Szemezden is lehet, hiszen benne van a napirendben. A gyerekek szerint a tanárok direkt szívatják őket, úgy intézik a dolgokat, hogy ne lehessen játszani. Márpedig ők játszani, játszani, játszani akarnak. „Nem többet… Sokat!” – hangzik a drámai kijelentés. Indiánosdit.

A tanár bácsi erre jól lehordja őket.

Találjanak ki olyan programot, amit be lehet építeni a MUNKATERV-be. Például kirándulás a hegyekbe az „Ismerd meg szép hazád” mozgalom keretén belül.

A két fél nem jut dűlőre. Miután a tanárbácsi elhúzott azzal a felkiáltással, hogy a rendbontást jelenti az igazgató úrnak, a gyerekek szavaznak arról, mi legyen. A szavazatszámlálást a kis Szarka Gábor szentesíti, a sebtiben megalakult tanköztársaság nagy lelkesen megszavazza Öregvisnyót.

A pilot-epizód fináléjában pedig megtörténik az, amiről most, a Vas utcában csak álmodoznak: a diri bácsi engedélyezi a tábort, igaz, sokat nem törődik a dologgal: sietnie kell, mert az antialkoholista bizottságban már szomjasak az elvtársak.

A második epizódban már törvényeket hoznak az indián-gyerekek, és elszívják a békepipát. Aztán snitt, a tanári szobában vagyunk, a diri bácsihoz is eljutottak az indiántörvények, abból olvas fel a kartársaknak, ilyeneket:

Elítéljük az olyan pedagógusi magatartást, ami a gyerekek nevelését idomításukkal azonosítja! Elítéljük azt a fegyelmet, amely megfélemlítésen, megszégyenítésen, a tanulóközösség néhány kiválasztottjának a tanárok támogatásával létrehozott előjogain alapszik. Amely elnyomja az egyéni kezdeményezést, és a vitát. Amely ahelyett, hogy pedagógiai eszközökkel helyesbítené a kívánatostól eltérő magatartást, beéri azzal, hogy elfojtja.

Amikor idáig jutottam a filmnézésben, önkéntelenül is elmorzsoltam egy áment, aztán a körmömet rágva sasoltam tovább. Közben Juci néni egy napos verandán tisztázza a gyerekeknek, mi történik: ez már háború, háború a megszokás ellen – a kis Szarka Gábor közben szilvát eszeget a többiekkel vájlingból. Juci néni egymondatos lelkesítő beszéde így hangzik:

A háborúhoz, a győzelemhez más is kell: szilárd elhatározás, kurázsi, elszántság, hogy mi megmutatjuk, akárhogy is lesz, mert rajtunk nem lehet kifogni, értjük egymást?

csekepeter-142017.jpg

A Tinódi Örs és a melléjük rendelt honvéd (Cseke Péter) a Gyalogbéka című filmsorozatban

A hatodikos gyerekek kezükbe veszik a sorsukat, pénzt gyűjtenek a táborozásra, összeállítják, hogy mi kell a túléléshez a fogkefétől a bográcsig. A lázadók vezére nem más, mint a kis Szarka Gábor. Egy ideig. A csipet-csapat hamarosan egy szőke, mosolygós katonatisztet kap vezetőül – akit egyébként az SZFE modellváltásáról szóló törvényt támogató Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója alakít.

Tovább nem részletezném a cselekményt, mert nincs is minek. A Gyalogbéka azt az irányelvet tükrözi, amellyel szemben a hatvanas évek valódi lázadó kultúrája kívánt tenni a Kádár-korban: megteremteni a rendszeren belüli lázadást. Az átkosban a rendszer diskurzusa csavaros logikával próbálta életre hívni a lázadó ifjúság identitását is, lehetőleg úgy, hogy ez a lázadás ne mozgassa meg a berendezett szocializmus alapjait, hanem inherens részévé váljon annak, ne lecserélni akarja a rezsimet, hanem jobbítani azt.

szarkagaborzaszlo-134336.jpg

Szarka Gábor a Gyalogbéka című filmsorozatban

Ezért van, hogy a filmsorozatbeli diri bácsi nagy kegyesen megengedi az indiános táborozást, csak azért, hogy aztán a gyereksereg megkapjon felügyelőnek egy honvédtisztet. Aki nagyon aranyos, nagyon rendes, nem is veszi le a gyerekek fejéről rögtön az indiántollakat, de azért csöpögtet nekik néhány, kijózanító pofonokkal felérő bölcsességet: például azt, hogy indiánok ma már nincsenek, csak a rezervátumokban. Nem muszáj erről a nagy szabadságról álmodozni, sokkal többet ér a rend, az erkölcs, az engedelmesség.

A Gyalogbéka utolsó epizódjában már annyira kilóg a „vörös farok”, hogy a néző elbotlik benne: a Tinódi Örs és a kis Szarka Gábor büszkén szalutál és jelent. El is felejtették, hogy korábban pont ez ellen tiltakoznak: az állandó sorakozók és seregszemlék ellen, amik miatt nem jut idő a játékra. Az utolsó epizódban szó sincs arról, hogy játszani, játszani, játszani kéne, ahogy azt a gyerekek egykor szenvedélyesen kijelentették. Lehet, hogy kacskaringós úton, de végül csak engedelmes úttörők lettek ezek a fiúk: és szól a zene, a nyakban vörös nyakkendő.

A kisfiú pedig, akit Szarka Gábor alakít, büszkén felhúzza a zászlót, amely szintén vörös színű, rajta a lant, a művészet jelképe.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Klasszikusok új köntösben – hat bemutatót tart a jövő évadban a József Attila Színház

A következő szezon műsorán a drámák és a vígjátékok mellett a zenés színház kedvelői számára is kínál újdonságokat a József Attila Színház, a Made in Hungáriából ízelítőt is kaphattak a sajtó képviselői.
Színház hír

„A minőség összeköt” – kihirdette idei programjait a Városmajori Szabadtéri Színpad

A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várja az érdeklődőket szeptember közepéig. A színházi előadások mellett koncertek, kiállítások, filmvetítések, családi események és tematikus séták is várják a látogatókat.
Színház gyász

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Színház hír

Szentivánéji álom a székesfehérvári Vörösmarty Színházban

Május első hétvégéjén a gubancos szerelmek és a hatalmas fémgolyók játszották a főszerepet a Horváth Csaba által rendezett Szentivánéji álom című előadásban.
Színház interjú

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.