Színház

Megnéztem Szarka Gábor kancellár urat gyerekszínészként, és leesett az állam

2020.10.15. 15:00
Ajánlom
Mi köze van – ha van egyáltalán – egy nyolcvanas évekbeli gyerekfilmnek az SZFE-ügyhöz? Nem csak annyi, hogy vannak közös elemek a szereplőgárdában. A Gyalogbéka kétségkívül sokkal többet jelent 2020-ban, mint négy évtizeddel ezelőtt. Önbeteljesítő jóslat? Vagy minden egyezés a valósággal pusztán a véletlen műve?

Mióta az egykori gépesített lövésztisztet, Dr. Szarka Gábort kinevezték a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárjának, visszatérő kérdés, hogy a 2016-ban leszerelt ezredest, a Honvédelmi Minisztérium korábbi kabinetfőnökét, a Közszolgálati Egyetem korábbi campus-főigazgatóját mi köti a kultúrához.

Persze nem ördögtől való, hogy nem színházi ember kerül a pozícióba. Az előző kancellárnak, Vonderviszt Lajosnak sem volt kötődése a Színműhöz, korábban a veszprémi egyetemen tanított, majd az ELTE és az OSZK informatikai vezetője volt. Az új kancellár, Szarka Gábor nem is mentegetőzött sokat, amikor arról kérdezték, milyen tapasztalata van a színházi szakmában: „Én a művészeti kérdésekhez nem értek” – mondta. Azt viszont nem hallgatta el – és milyen jól tette –, hogy gyerekszínész volt: játszott Szabó István Redl ezredes című filmjében, illetve Fejér Tamás két ifjúsági filmjében: az egyik egy tízrészes filmsorozat, a Gyalogbéka.

Egy kedves ismerősömtől kaptam egy fülest, hogy figyelj, követed az SZFE-ügyet? persze, hogy követed, mi? újságíró vagy, nem? Nézd meg a Gyalogbékát, lehidalsz! Hiába szabadkoztam, hogy a legutolsó sorozat, amit követtem, a Breaking Bad volt, és nem egy 1982-es ifjúsági sorozattal ébreszteném fel magamban a sorozatjunkie-t, ha nem muszáj.

Végül elkezdtem nézni a Gyalogbékát, és leesett az állam.

Nem csak azért, mert a film kellemesen gulyásszagú világa számomra, aki soha nem élt a Kádár-rendszerben, különös varázst képvisel. Láttam én szoci ifjúsági filmeket, végigizgultam az Utánam, srácok, a Keménykalap és krumpliorr, Az öreg bánya titka, a Le a cipővel! összes epizódját, nem idegen tőlem a Magyar Televízió hőskorának esztétikája, a rosszul mikrofonozott jelenetek szürreális varázsa, a kiváló színészek zavarba ejtően suta színészkedése.

A Gyalogbéka egy olyan szituációról szól, amelyben a jól hangolt antennájú tévénéző könnyen a mostani SZFE-ügyre ismerhet. És, mit tesz Isten (vagy a sors, vagy a karma – helyettesítse be mindenki világnézete szerint), a filmsorozat első jelenetében rögtön a tizenegy éves, ártatlan és cuki Szarka Gábor tűnik fel, hogy elmondja:

A bomba május 8-án robban.

kisSzarkaGabor-134341.jpg

Szarka Gábor a Gyalogbéka című filmsorozatban

A történet szerint néhány fiatal úttörőnek, a Tinódi Örs tagjainak elege van a balatonszemezdi sörgyári üdülőből, ahová a tanárok évről évre elhurcolják őket, és kitalálják, hogy indiánosdit szerveznek Öregvisnyón. Hej, a titkos nyári indiántábor titkosan kezdődik, nem is tudnak róla a tanárok egészen május 8-ig, na, akkor robban a bomba.

Nem csoda, hogy a gyerekek nem akarnak a sörgyári üdülőbe menni, mert a tanári értekezletre bepillantva tényleg szörnyű unalmas lehet, Juci tanárnéni-kartársnő például majdnem elalszik a megbeszélés közben.

És ekkor derül ki, hogy baj van: a hatodik osztály, a Tinódi Raj indiántáborba megy, csakhogy ez a tanár bácsinak piszokul nem tetszik. Száraz, metsző hangon rögtön rá is kérdez:

Tessék???

Juci nénitől viszont megtudjuk, hogy a gyerekeket senki nem kérdezte meg, hova akarnak menni táborozni, csak letették eléjük az íveket, hogy töltsék ki. Ajjaj!, gondoltam. Ez kínosan emlékeztet arra, amikor augusztus 27-én előre aláírt alapító okiratot adtak át az egyetem (akkori) vezetésének. Na, de hát rossz az, aki rosszra gondol!

A következő jelenetben a tanár bácsi megjelenik az osztályban, gőzölög a feje a dühtől, és azt mondja a gyerekeknek: „A vak is láthatja, hogy nem az úttörőélet törvényeivel foglalkoztok!” Befenyíti őket, hogy mivel nem három példányban készítették el a nyári tábor tervét, minden joga megvan hozzá, hogy a megkérdezésük nélkül beosszák őket valahova – a sörgyári üdülőben. Pedig a sörgyári üdülő pisiszagú, és akkor még finoman fogalmazunk.

De a diákoknak van megoldásuk.

Az egyik, ultramenő aviátorszemüveges kisgyerek tájékoztatja a tanár bácsit, hogy a nagybátyja, Elek bácsi szeretettel várja akár az egész iskolát az öregvisnyói telkén.

Több se kell, a tanár bácsi fejében rögtön összeáll a kép: Elek bácsi, a tüzes szemű Tudjukki az, aki háttérhatalomként az egész csapatot irányítja. A tanári szobában meg is beszéli a kolleginákkal, szólni kéne a Zigazgató úrnak. Csakhogy az igazgató úr nem nagyon ér rá, hamar kiderül, hogy a mai vezetők előtt sem ismeretlen kóros pozícióhalmozásban szenved: az órarendje szerint

  • sorozáson van
  • alkoholellenes bizottságban elnököl,
  • futballmeccset vezet,
  • az önkéntes tűzoltókkal akciózik.

Gyalogbeka-142132.jpg

Indiánosdi a Gyalogbéka című filmsorozatban: a lázadó diák szerepében Timár András

A tanár bácsi úgy dönt, személyesen oldja meg az ügyet, és a diákok tantermében alaposan kérdőre vonja őket. Micsoda dolog az, hogy egyedül mennének táborozni? Felnőtt nélkül. „Mi kérem, mindannyian elkéredzkedtünk otthonról. (…) Tudunk mi magunkra vigyázni, kérem!” – mondja a kis Szarka Gábor. De a tanárbácsi fejébe már beette magát a szentírásként követett alapelv: a szabály az szabály, még ha nem sok értelme van, akkor is. Teljesen bepipul, és kijelenti, hogy senki nem megy sehova. Játszani Szemezden is lehet, hiszen benne van a napirendben. A gyerekek szerint a tanárok direkt szívatják őket, úgy intézik a dolgokat, hogy ne lehessen játszani. Márpedig ők játszani, játszani, játszani akarnak. „Nem többet… Sokat!” – hangzik a drámai kijelentés. Indiánosdit.

A tanár bácsi erre jól lehordja őket.

Találjanak ki olyan programot, amit be lehet építeni a MUNKATERV-be. Például kirándulás a hegyekbe az „Ismerd meg szép hazád” mozgalom keretén belül.

A két fél nem jut dűlőre. Miután a tanárbácsi elhúzott azzal a felkiáltással, hogy a rendbontást jelenti az igazgató úrnak, a gyerekek szavaznak arról, mi legyen. A szavazatszámlálást a kis Szarka Gábor szentesíti, a sebtiben megalakult tanköztársaság nagy lelkesen megszavazza Öregvisnyót.

A pilot-epizód fináléjában pedig megtörténik az, amiről most, a Vas utcában csak álmodoznak: a diri bácsi engedélyezi a tábort, igaz, sokat nem törődik a dologgal: sietnie kell, mert az antialkoholista bizottságban már szomjasak az elvtársak.

A második epizódban már törvényeket hoznak az indián-gyerekek, és elszívják a békepipát. Aztán snitt, a tanári szobában vagyunk, a diri bácsihoz is eljutottak az indiántörvények, abból olvas fel a kartársaknak, ilyeneket:

Elítéljük az olyan pedagógusi magatartást, ami a gyerekek nevelését idomításukkal azonosítja! Elítéljük azt a fegyelmet, amely megfélemlítésen, megszégyenítésen, a tanulóközösség néhány kiválasztottjának a tanárok támogatásával létrehozott előjogain alapszik. Amely elnyomja az egyéni kezdeményezést, és a vitát. Amely ahelyett, hogy pedagógiai eszközökkel helyesbítené a kívánatostól eltérő magatartást, beéri azzal, hogy elfojtja.

Amikor idáig jutottam a filmnézésben, önkéntelenül is elmorzsoltam egy áment, aztán a körmömet rágva sasoltam tovább. Közben Juci néni egy napos verandán tisztázza a gyerekeknek, mi történik: ez már háború, háború a megszokás ellen – a kis Szarka Gábor közben szilvát eszeget a többiekkel vájlingból. Juci néni egymondatos lelkesítő beszéde így hangzik:

A háborúhoz, a győzelemhez más is kell: szilárd elhatározás, kurázsi, elszántság, hogy mi megmutatjuk, akárhogy is lesz, mert rajtunk nem lehet kifogni, értjük egymást?

csekepeter-142017.jpg

A Tinódi Örs és a melléjük rendelt honvéd (Cseke Péter) a Gyalogbéka című filmsorozatban

A hatodikos gyerekek kezükbe veszik a sorsukat, pénzt gyűjtenek a táborozásra, összeállítják, hogy mi kell a túléléshez a fogkefétől a bográcsig. A lázadók vezére nem más, mint a kis Szarka Gábor. Egy ideig. A csipet-csapat hamarosan egy szőke, mosolygós katonatisztet kap vezetőül – akit egyébként az SZFE modellváltásáról szóló törvényt támogató Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója alakít.

Tovább nem részletezném a cselekményt, mert nincs is minek. A Gyalogbéka azt az irányelvet tükrözi, amellyel szemben a hatvanas évek valódi lázadó kultúrája kívánt tenni a Kádár-korban: megteremteni a rendszeren belüli lázadást. Az átkosban a rendszer diskurzusa csavaros logikával próbálta életre hívni a lázadó ifjúság identitását is, lehetőleg úgy, hogy ez a lázadás ne mozgassa meg a berendezett szocializmus alapjait, hanem inherens részévé váljon annak, ne lecserélni akarja a rezsimet, hanem jobbítani azt.

szarkagaborzaszlo-134336.jpg

Szarka Gábor a Gyalogbéka című filmsorozatban

Ezért van, hogy a filmsorozatbeli diri bácsi nagy kegyesen megengedi az indiános táborozást, csak azért, hogy aztán a gyereksereg megkapjon felügyelőnek egy honvédtisztet. Aki nagyon aranyos, nagyon rendes, nem is veszi le a gyerekek fejéről rögtön az indiántollakat, de azért csöpögtet nekik néhány, kijózanító pofonokkal felérő bölcsességet: például azt, hogy indiánok ma már nincsenek, csak a rezervátumokban. Nem muszáj erről a nagy szabadságról álmodozni, sokkal többet ér a rend, az erkölcs, az engedelmesség.

A Gyalogbéka utolsó epizódjában már annyira kilóg a „vörös farok”, hogy a néző elbotlik benne: a Tinódi Örs és a kis Szarka Gábor büszkén szalutál és jelent. El is felejtették, hogy korábban pont ez ellen tiltakoznak: az állandó sorakozók és seregszemlék ellen, amik miatt nem jut idő a játékra. Az utolsó epizódban szó sincs arról, hogy játszani, játszani, játszani kéne, ahogy azt a gyerekek egykor szenvedélyesen kijelentették. Lehet, hogy kacskaringós úton, de végül csak engedelmes úttörők lettek ezek a fiúk: és szól a zene, a nyakban vörös nyakkendő.

A kisfiú pedig, akit Szarka Gábor alakít, büszkén felhúzza a zászlót, amely szintén vörös színű, rajta a lant, a művészet jelképe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Klasszikus

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Zenés színház

„Az anyanyelvén az ember a lelkét tudja kifejezni” – interjú Alekszej Kulagin operaénekessel

A Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen feltűnt fiatal művész, aki a Fidelio különdíját is elnyerte, épp az Opera Borisz Godunov-produkciójában szerepel. Hogyan választja valaki ezt a pályát, aki kamaszkoráig nem is látott operát? – erről is kérdeztük az énekest.
Klasszikus

Rangos elismerést kapott egy francia magazintól a Budapesti Fesztiválzenekar Eroica-lemeze

„Igazi mérföldkőhöz értünk a mű lemezfelvételeinek történetében” – fogalmazott a Diapason magazin kritikusa indoklásában. A BFZ lemezéről korábban a nemzetközi kritikai visszhang is elismerően szólt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Bíró Kriszta első rendezése és Gálffi László önálló estje az Örkény Színház jubileumi évadában

Meghirdette 2024/25-ös évadát az idén húszéves jubileumát ünneplő Örkény Színház. A szezon során a kortárs művek ismét nagy szerephez jutnak, hét ősbemutatóval is készülnek.
Színház ajánló

Jön a Jelen/Lét, a nemzetiségi színházak fesztiválja

Június 1-jén kezdődik a magyarországi nemzetiségi színházak fesztiválja Budapesten. A VII. Jelen/Lét Fesztivál kilenc napja alatt 18 társulat mutatkozik be a Nemzeti Színházban.
Színház hír

Kórházba került Jordán Tamás

A színművész elmondása szerint egy kisebb beavatkozás miatt szorult kórházi kezelésre, ám várhatóan már vasárnap hazaengedik, rövidesen pedig ismét színpadra állhat.
Színház hír

Meghívást kapott a Nagymamával álmodtam című előadás a Párizsi Olimpia kulturális fesztiváljára

Göndör László a pandémia alatt harminckét napon keresztül folytatott hosszas beszélgetést holokauszt-túlélő nagymamájával, az együtt töltött idejükből készült színházi produkció most egyedüliként képviseli a magyar előadóművészeti szcénát Párizsban.
Színház hír

Évadot hirdetett a Budaörsi Latinovits Színház – Alföldi Róbert, Pelsőczy Réka, Hegymegi Máté és Fehér Balázs Benő is rendez

Hat új bemutatóval készül a 2024/25-ös évadra a Budaörsi Latinovits Színház. Berzsenyi Bellaagh Ádám, a színház vezetője ezúttal is olyan alkotókat kért fel, akik magától értetődően tudnak bekapcsolódni abba a műhelymunkába, amely évek óta mind professzionálisabban és egyre több szakmai eredményt felmutatva működik Budaörsön.