A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által december 9-én benyújtott javaslat értelmében létrehozzák a Nemzeti Kulturális Tanácsot, amelynek elnökét a kormány határozatban nevezi ki, tagjai pedig a mindenkori MMA-elnök és a kulturstratégiai intézmények vezetői. A Tanács feladata a kultúra kormányzati stratégiájának irányítsa lesz.
A sajtóban korábban megjelent törvénytervezetben még szerepelt a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása, valamint a független színházak működési támogatásának tilalma – amely elképzeléseket a Magyar Művészeti Akadémia nem hagyott jóvá –, ám a véglegesített változatban ezek már nem szerepelnek. Az újonnan létrejövő Nemzeti Kulturális Tanácsnak az eredeti elképzelésekhez képest kisebb hatalma lesz.
Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúak kiadásait az önkormányzat a saját költségvetéséből állja. Az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. A kormány pozitív döntése esetén a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt a színház közös működtetéséről.
A megállapodásnak garantálnia kell az érintett színház művészeti szabadságát.
A dokumentumban a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait, valamint rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.
Az előterjesztő célja a fenntartói felelősség elvének érvényre juttatása az előadó-művészeti szférában – hangzott el az indítvány parlamenti vitájában. (A benyújtott törvényjavaslat teljes szövege ITT érhető el.)
A kiszivárgott törvénytervezet komoly felháborodást váltott ki a kulturális szektorban. Nemcsak annak tartalmát kifogásolták sokan, hanem a szakmai egyeztetések hiányát is. A tiltakozók petíciót indítottak, amelyhez több mint 50 ezren csatlakoztak, december 9-én pedig demonstrációt tartottak több ezer fő részvételével.
Kapcsolódó
„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről
A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
A december 11-i parlamenti szavazáson több ellenzéki képviselő felállt a padból a szavazás idejére, és helyüket a levezető elnök felszólítására sem foglalták el a szavazás végéig. A parlament végül 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a kormány kulturális törvénycsomagját.
Vidnyánszky Attila, a legnagyobb színházi érdekvédelmi szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke az új törvény kapcsán kijelentette, a szervezet nagyon örül a törvénytervezet tartalmának, hiszen az lehetőséget jelent az „újratervezésre”, és az igazságtalanságok megszüntetésére.
Mint elmondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma átlátható gazdálkodást vár a színházaktól, de „én még attól sem félnék, hogy esetleg témák kapcsán prioritásokat nevez meg. Miért ne? A kultúrpolitika lényege, hogy meg tudja fogalmazni azt, hogy mely értékek mellett teszi le a voksát” – fogalmazott, hozzátéve, a színházak szabadságának ettől még meg kell lennie.
A fejléckép forrása: Wikimedia
hírlevél
