Színház

Megváltásra érdemtelen

2012.03.21. 08:08
Ajánlom
A Nemzeti Színház egy grandiózus Hamlet-rendezéssel lépett át a tizedik évébe. A kérdés pusztán annyi, hogy van-e oka az ünneplésre.

"Amikor bementünk megnézni a színpadot, csak úgy tudtak valami kis világosságot biztosítani, hogy a színpad hátsó, nagy vasajtaját kitárták, a villanyt ugyanis a tartozások miatt kikapcsolták. A színpadon egy ócska, molinóból készült horizontfüggönyt találtunk, a színpad közepén pedig az öreg takarítónő, Rózsi néni Totó névre hallgató foxi kutyájának immár összeszáradt, de jól kivehető névjegye pompázott." Az idézet Sivó Emiltől származik, aki az ötvenes évek elején Major Tamás jobbkezeként több fővárosi színház államosításáért volt felelős. Sivó fenti elbeszélése szerint 1949-ben azt a megbízást adták Egri Istvánnak, hogy a Nagymező utcában, a mai Thália helyén az ifjúság ideológiai nevelésére alkalmas teátrumot hozzon létre. Hogy sikerült-e vagy sem, annak elbeszélése a színháztörténet dolga (lenne), ami viszont biztos, hogy a letarolt, összepiszkított és működésképtelenné tett színházak akkor és ott a kor hallgatólagos szimbólumaivá váltak. Az pedig már csak a véletlen játékának tudható be, hogy öt évtizeddel később a Nemzeti Színház nagytermébe belépve a nézőteret elfedő fekete zsákok, a sorok között széthányt újságcafrangok és szeméthegyek ma is nyomasztóan életszerű képet festenek. Ha már Hamlet, legalább egyszer illene itt állnia annak, hogy valami bűzlik Dániában. De ez a Hamlet szigorúan az ország határai közé született.

A direkt aktualitásokat szimatoló, skandalumra éhes néző persze még így is csalódottan fog hazaindulni. Alföldi Róbert rendezése ugyanis annak ellenére sem válik Zeitstückké, hogy minden erejével igyekszik friss és aktuális maradni. Hiába csinált a hatalom embereiből öltönyös, lilanyakkendős finom urakat (jelmez: Nagy Fruzsina), akik levelek helyett SMS-eket küldözgetnek egymásnak, a darab működésrendjének ezek mégiscsak a külsőségei maradtak. A frissesség valódi oka, hogy a precíz dramaturgiai beavatkozásoknak (Vörös Róbert) köszönhetően a jelenetek úgy fonódnak egymásba, hogy egy pörgős, akciókkal teli előadást kapunk. Nem kevés szerepe van ebben Nádasdy Ádámnak, aki egy Zsótér-rendezés kapcsán már fordított Hamletet, és aki ezúttal is úgy szóltatja meg majd' ötszáz év távlatából Shakespeare-t, hogy se a színésznek, se a nézőnek nem esik nehezére a koncentrált, értő odafigyelés.

Az előadás másik nagy (előbbinél jóval látványosabb) előnye az, ahogyan a teret használja. Menczel Róbert díszlettervező a Nemzeti nézőteréből felállványozott, fekete zsákokkal letakart holt teret csinál. Ez a soha-szép-nem-volt, de mégis ismerős enteriőr, ahol egykor képességeink szerint a székeket koptattuk, hirtelen a hatalom átláthatatlan játszmáinak díszletévé válik. A néző a néhai színpadon foglal helyet (ahova legutóbb talán a Jég miatt juthatott fel), a zsöllye és a karzat pedig éppúgy a játéktér részévé válik, ahogyan a rendezői páholy és a zsinórpadlás. A következetesen végiggondolt, izgalmas tér buktatója talán csak annyi, hogy a Nemzeti akusztikai hiányosságai ebben a fordított helyzetben még nyilvánvalóbbá válnak.

Az előadás Makranczi Zalán Claudiusának évértékelő beszédével indít. A frissen koronát szerzett király a színrelépését kísérő tapsot épp oly kedvtelve hallgatja, mint ellenfelének, Fortinbrasnak a kifütyülését. Hamletet szólítja, előbb türelmesen, majd dühvel, ám a herceg nem jelenik meg. Makranczi alakítását mindvégig ez az eszköztelenség jellemzi: nem talál fogást Hamleten, cselekedeteit intellektus és számítás helyett a nyers erő és rögtönzés hatja át. Hiába, alig idősebb unokaöccsénél. Polonius Rába Roland alakításában elsősorban apa, aki családfőként elveszített tekintélyét és méltóságát a hatalom hű kiszolgálásán keresztül igyekszik visszanyerni. Paradox módon azonban épp ez a hatalom az, amely lányát, Opheliát (Radnay Csilla) előbb eszközként felhasználja, majd (szó szerint is) maga alá gyűri, és amely fiából (Laertes: Szatory Dávid), az Erasmus-ösztöndíjas entellektüelből gépfegyveres anarchistát csinál. A széttörött világ rendjét - ami Aranynál még kizökkent idő volt - egyedül a két sírásó (Znamenák István, Hollósi Frigyes) látszik megtalálni. Rövid, de annál hatásosabb clown-jelenetükben csontokkal együtt ássák ki és hajítják a sarokba a letűnt korok szimbólumait: a vörös csillagot, a sárga csillagot ugyanazzal a közönnyel, mint a lyukas trikolort. Yorick koponyája is így kerül elő, ám a hozzá intézett monológ elmarad: az elmúlás ebben a térben magától értetődő tény. Szabó Kimmel Tamás Hamletje mintha e ténynek a felismeréséből született volna: a színpad pusztulásával párhuzamosan a dán királyfi sorsa is tét nélkülivé vált. Éppen ezért se nagy tragédia nem jöhet létre, se a pátosz nem uralkodhat el. Hamlet ezúttal egy saját banalitását felismerő huszonéves, aki a sorsa felett érzett dühöt végtelen öniróniával üti el.

Ebbe a megváltásra alkalmatlan világba lép be a bakancsos Fortinbras (László Attila), aki feloldozás helyett a jelenlevők végső ítéletét hozza el. A gesztus nyilvánvaló: a hosszú ideje magas színvonalon teljesítő, mégis bizonytalan sorsú Nemzeti tizedik születésnapját saját temetésével ünnepelte meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Vecsei H. Miklós arról beszélt, miért búcsúzott el a Vígszínháztól

„Leszek én még vígszínházi tag” – mondta a Rózsavölgyi Szalon Mi jár a fejedben című műsorában Vecsei H. Miklós, akinek a neve hosszú évekre egybeforrt Nemecsekével. Most ír, rendez, zenél és újratervez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház szfe

Kiválóság, láthatóság, szorgalom – megkezdte munkáját Antal Zsolt, az SZFE harmadik intézetvezetője

Sára Balázs és Bodolay Géza után Antal Zsolt is megkezdte munkáját, a jövőben az SZFE Elméleti Intézetét irányítja. Antal évtizedek óta a közszolgálati kommunikáció és tájékoztatás területén dolgozik, új megbízatásába ezeket a tapasztalatokat is szeretné integrálni.
Színház interjú

Auksz Éva: Szerencsére az élet visszaigazolta, hogy jó úton vagyok

A Partitúra december 5-én, szombaton 14.30-tól Dunaújvárosban kalandozik. Itt született a zenés és prózai előadásokban is emlékezetes alakításokat nyújtó Auksz Éva, aki színházi elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a Partitúra dunaújvárosi forgatásán, egykori néptáncos fellépéseinek helyszínén, a Bartók Kamaraszínházban, ahol Őze Áron, az intézmény igazgatója vitte körbe a stábot. Auksz Éva ugyanakkor a Fidelio.hu-nak mesélt fiatalkori útkereséséről, mesteréről, Iglódi Istvánról, és egy különleges előadásról, amely a Rózsavölgyi Szalonban megy majd – a korlátozó intézkedések feloldása után.
Színház ajánló

Online tartja legújabb bemutatóját a Pesti Színház

Elmesélhető-e a 20. század történelme egyetlen család, ház vagy kő történetén keresztül? Marius von Mayenburg A kő című drámájában generációról generációra hagyományozott titkok, falakba eltemetett történetek kerülnek felszínre, megértetve valamit saját múltunkból, de leginkább a jelenünkből. Michal Dočekal, a Prágai Városi Színházak igazgatójának rendezése december 5-én látható élő stream formájában.
Színház szfe

Film készül az SZFE-s ellenállásról

Az egyetem dokumentumfilmesei az első pillanattól kezdve rögzítik az eseményeket, ebből készül most egy, a demokratikus közösség kialakulását bemutató film. Az alkotógárda nemcsak rögzít, hanem aktív részese is az eseményeknek, így a diákok igazán testközelből tudják megmutatni, hogy mi történik a „színfalak mögött”.
Színház hír

Emléktáblát kapott Horváth Ádám, a Szomszédok megalkotója

November 20-án a szokásostól eltérően ünnepség nélkül került kihelyezésre Horváth Ádám Kossuth-díjas rendező emléktáblája a 13. kerületben, a Szent István parkban.