Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter július 22-én döntött a minisztérium által meghirdetett előadó-művészeti pályázatokról, amelyből összesen nettó több mint 1 milliárd forint támogatáshoz jutnak a nyertesek. Az Előadó-művészeti Tanács a felkért szakértőkből álló, pályázatokat elbíráló kuratóriumok előterjesztéseit változatlan formában terjesztette a miniszter elé, aki a döntési javaslatokat szintén változatlan formában hagyta jóvá. Látszólag szép nagy ez az összeg, de nem mindegy, hányfelé és milyen arányban oszlik el. Annak jártunk utána, mennyi támogatást kértek és kaptak a pályázók, illetve ez pontosan mire elég. Arra is kíváncsiak voltunk, az előző évekhez képest csökkent, növekedett vagy változatlan a támogatás, valamint arra is, hogy e pályázati források mellett milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésükre.

A II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok számára kiírt pályázatban a 23 érvényes pályázat közül 22 nyert támogatást, összesen 137.750.000 forint értékben. Ezen belül a legnagyobb összeget, mintegy 30 millió forintot a Budapesti Filharmóniai Társaság nyerte el, a Budapesti Filharmóniai Zenekar 2011. évi működési kiadásaihoz történő hozzájárulásként. Simon Béla, a Budapesti Filharmóniai Társaság ügyvezetője így nyilatkozott: "Társaságunk örömmel tapasztalta, hogy Réthelyi Miklós miniszter úr döntése alapján a kormányzat támogatja zenekarunkat. Ez év szeptemberétől a Társaság és a Magyar Állami Operaház (MÁO) új együttműködési formákat hoz létre, de megtartja az eddig jól bevált, a közönség által elismert és megszokott bérleti rendszert. Az újdonság lényege az, hogy a bérleti sorozatot közösen rendezzük a MÁO-val, melynek költségvetése megoszlik a két intézmény között. Pályázatunkat a bérleti sorozatok Társaságunkra eső költségeinek fedezésére adtuk be. A megítélt összeg költségeink 53 százalékát fedezi. A Társaság vezetése folyamatosan dolgozik a hiányzó összeg előteremtésén, bízva a gazdasági környezet pozitív változásában, valamint közönségünk támogatásában, hogy a meghirdetett évadot változatlan formában tudjuk megvalósítani."

A kiemelt művészeti célok megvalósítására zenekarok és énekkarok számára kiírt pályázatokban az 54 érvényes pályázat közül 20 részesül támogatásban 28.500.00 forint összértékben. Többen nyertek el nagyobb, 3 millió forintos támogatást, köztük a Kaposvári Szimfonikus Zenekari Alapítvány, a Savaria Szimfonikus Zenekar és a Nyíregyházi Cantemus Kórus. Szilágyi Szilárd sajtóreferens nyilatkozata szerint a szervezet két pályázatot nyújtott be a NEFMI-hez, mindkettőt a kiemelt művészeti célok megvalósítására kiírt pályázatra. Egyik pályázatunk, melyet a Kontrasztok című kórusbérlet sorozat 2011/2012-es évad kiadásaihoz történő támogatására adtak be, sajnos nem kapott hozzájárulást. Másik pályázatuk, melyet ugyancsak a kiemelt művészeti célok megvalósítására zenekarok és énekkarok számára kiírt pályázatra nyújtottak be, a Cantemus Vegyeskar hongkongi, kínai és tajvani vendégszereplésének kiadásaihoz kért 5 millió forint összegű támogatást, mely összegből 3 millió forintot kaptak meg. Az utazás teljes költsége több mint 10 millió forint volt. A Nyíregyházi Cantemus Kórus Cantemus Vegyeskara kiemelt meghívást kapott a júliusban megrendezett Hong Kongi Nemzetközi Ifjúsági Kórusok Fesztiváljára és Versenyére, valamint a Taipei Nemzetközi Kórusfesztiválra, mint kiemelt vendég előadó. Bár az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megvalósulhat-e az utazás a financiális gondok miatt, végül sikerült előteremteni a szükséges összeget. A Cantemus Vegyeskar összesen kilenc koncertet és négy bemutató kóruspróbát illetve módszertani előadást tartott Szabó Soma karnagy vezetésével a három országot érintő körúton. A koncertek rendkívül sikeresek voltak. Az énekkar mind a hongkongi, kínai és tajvani fellépése kirobbanó siker volt. Különösen kiemelkedőnek ítéltük a Taipei Nemzeti Hangversenyteremben adott hangversenyüket, melyen a mintegy 1000 főnyi hallgatóság soraiban több mint 250 zenei szakember hallgatta az együttes előadását. "Bízvást remélhetjük, hogy lesz folytatás és Japán után Ázsia más országaiban is egyre több lehetőségünk lesz népszerűsíteni a magyar kórusmuzsikát" - mondta.

A VI. kategóriába sorolt független színházak számára meghirdetett pályázat négy tárgykörében született döntés, ahol a beérkezett 108 érvényes pályázatból 83 részesül támogatásban, számukra nettó 759,05 millió forint támogatási keret áll rendelkezésre. A színházak részére kiemelt művészeti célok megvalósításának támogatására kiírt pályázatok közül a Weöres Sándor bábszínházi pályázatot és a hazai hivatásos táncművészeti szervezetek támogatására kiírt pályázatot - amely a kiemelkedő jelentőségő táncelőadások országos vendégjátékának elősegítésére szolgálnak (előadások országos forgalmazása, olyan táncelőadások befogadása, melyek repertoárt bővítenek; továbbá hazai hivatásos táncművészeti szervezetek nemzetközi fesztiválon, fórumon, versenyen, konferencián, vendégjátékon való részvétele, és táncelőadások befogadása), valamint a hazai hivatásos tánc és színház-művészeti szervezetek országos jelentőségű táncművészeti fesztiváljainak szervezését támogatják - bírálták el. A bábszínházi pályázatban a támogatásra fordítható nettó 14,25 millió forintos keretösszegre 32 érvényes pályázat érkezett, ezek közül 18 részesül támogatásban, míg a táncművészeti szervezetek esetében a nettó 71,25 millió forintos támogatási keretre 61 érvényes pályázat érkezett, amelyből 51 kap támogatást. A táncművészeti kategóriában a pályázati kiírás megjelölt a szakmai javaslattevő bizottság javaslatára - pályázatuk alapján - néhány társulatot, amelyek kiemelt - 20 millió forint vagy annál nagyobb - támogatási összeget. Ezek a bár kiemelt, de nem egyenlő mértékben támogatott társulatok: Kortárs Táncért és Jelelő Színházért Alapítvány, Bozsik Yvette Alapítvány, Erős Táncért Alapítvány, Kortárs Balettért Alapítvány, Artus Kortárs Művészeti Egyesület, Közép-Európa Táncszínház Egyesület, Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft, Magyar Fesztiválbalett Alapítvány.

A MU Színház vezetője Erős Balázs, megkeresésünkre elmondta, hogy az alap infrastrukturális költségekre, azaz 1200 négyzetméternyi területű ingatlan fenntartására, karbantartására, a technikai eszközállomány karbantartására, a szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen szakmai stáb fenntartására, a szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen marketingre, és az ehhez kapcsolódó kommunikációs költségekre, valamint szervezeti működésre, és az ehhez kapcsolódó irodai és egyéb költségekre, összesen 45.320.000 forintra pályáztak. A kuratórium 35 millió forintot ítélt meg nekik, ami az alapvető infrastrukturális költségekre, vagyis a ház fenntartására sem elegendő. A hiányt saját bevételből próbálják pótolni, ha tudják. Az előző évekhez viszonyítva a MU támogatása jelentősen csökkent: két éve 76 millió forintot kapott működési támogatásként a színház, vagyis két év alatt 41 millió forinttal lett kevesebb az állami támogatás működésre, ami 54%-os csökkenés. "Ebben a helyzetben nem nevezhető stabilnak az anyagi helyzet. Hiszen nemcsak a forrás kevés, hanem a támogatás megítélésének körülményei, megérkezésének elhúzódása is nehezíti a működést. A most megítélt 35 millió forintról még szerződésünk sincsen, pedig már a 2011/2012-es évadot kezdjük el csinálni. Így tervezni felelősen lehetetlen. Működési támogatást még, azzal hogy jelképes összegű bérleti díjat kell fizetnünk, a XI. kerületi Önkormányzat ad. Ezen kívül projektekre tudunk még pályázni állami támogatásból, a magánszféra is inkább előadásra ad támogatást, és közszolgáltatási szerződés keretében Újbuda Önkormányzata is támogatja a MU Színház egyes projekjeit. De ezek projekttámogatások, tehát nem infrastrukturális hozzájárulások" - világította meg a jelenlegi helyzet anomáliáit Erős Balázs. Terveik szerint minden olyan pályázaton indulnak, amelyen egy közhasznú szervezet indulni tud, és a MU Színház profiljába beleillik. Így NKA, NCA, NEFMI produkciós pályázatai, Budapest Főváros, Önkormányzata, Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata, Budapest Bank, OSI, Támop pályázatok. A kerülettel kötött közszolgáltatási szerződés alapján pedig EU-s forrásokat is keresnek.

"2009-ben 40 millió támogatásunk volt, 2010-ben a 48 milliót ítélt meg a kuratórium, de a 34% elvonás után 32 milliót kaptunk meg, idén erre a 32 millióra pályáztunk, mert úgy ítéltük meg, hogy túl sokan pályáznak, és mi a tavalyi csökkentés után, beállítottuk a működésünket 32 millióra. Ebben benne vannak a fizetések, kommunikáció, rezsiköltségek, propaganda és a dokumentáció. 17 fő a KET teljes társulata. 28 milliót. Hogy mire elég? Meg kell csinálni az évados terveinket és életben kell belőle maradni" - fogalmazott Szögi Csaba, a Közép-Európa Táncszínház vezetője. Az intézmény támogatottsága, mint látszik, 2009-hoz képest drasztikusan csökkent. Eddig stabilan számíthattak a NEFMI pályázatán kívül az Nemzeti Civil Alapra (NCA), ahol szintén lehet működésre pályázni, programokra pedig ott az NKA és a Fővárosi Színházi Alap. "Az NCA-tól eddig átlagban az éves működéshez 3 millióra lehetett számítani, idén 4 hónapra írtak ki pályázatot (?) itt most 0,4 millió Ft-ot nyertünk, az NKA-nál a támogatott pályázataink összege a 4,5 millióról lecsökkent 2,5 millióra, a Fővárostól 1-2 milliót kaptunk hosszú évekig, tavaly 0,5 milliót, de a Főváros idén ki sem írt pályázatot" - folytatja a támogatások részletezését Szögi, és hozzáteszi, a magánszférából támogatás nem érkezik. Azzal, hogy minden pályázati felületen drasztikus csökkenés látható és ha mind ezeket összeadjuk, akkor egyértelművé válik, hogy az elmúlt két év alatt a csökkenés meghaladja az 50%-ot. Természetesen a KET is megpróbál mindent: "Kulturális téren bárhol elindulhatunk, de nagyon szűkösek a lehetőségek, és azokon többnyire csak projektekkel lehet pályázni. Ilyen a Budapest Bank Budapestért Alapítvány, az Erzsébetvárosi Önkormányzat Civil pályázata - amin, mint kerületi szervezet indulhatunk - és a NEFMI Kiemelt Művészeti Célok pályázatai, ahol belföldi, külföldi fellépésekre és fesztiválszervezésre lehet támogatást kérni. De ezek a működésünk szempontjából, bizonytalan faktorok voltak eddig, és ezt el is fogadtuk így ha kaptunk örültünk, ha nem, akkor is működtünk tovább. Megjegyezném, hogy a Közép-Európa Táncszínház a tánctársulatok között mindig kiemelt támogatásban részesült. A jelenleg megítélt támogatásunk a Bozsik Yvette Társulat 31 milliója mellett a legmagasabb. Az utánunk következők 20 millió és az alatti összegeket kaptak. Mi a többiekhez képest még jó helyzetben vagyunk..."

A Tünet Együttes összes tervezett kiadása nettó 32.435.000 forint a pályázati időszakra, ebből 27.140.000 forintot igényeltek. Ennek megoszlása a következő: az infrastruktúra biztosítása 4.314.000 Ft (a volt L1 táncművek bérlése itt nagyon jelentős terhet jelent a társulatnak), a kommunikációra és PR-ra 2.560.000 forintot terveztek költeni, a tiszteletdíjak, egyéb (személyi jellegű) szolgáltatásra tervezett kiadások 18.150.000 forintot tesznek ki (ebben nyolc fő havi fix fizetése és sok vendégművész projekt alapú gázsija van benne), az utazásra, kellékekre, jelmezekre, díszletekre 1.900.000 forintot szántak, míg az egyéb sorban 216.000 forint áll. A pályázaton a társulat összes megítélt támogatása: 18 millió forint. A volt L1 bérlése és a csökkenő támogatás miatt így 8 millió forint hiányzik a tavalyi szintű működéshez. Ha a 18 millióból levonjuk a volt L1, jelenlegi Tünet Stúdió fenntartásának költségeit, 12 millió forint marad a társulat működésére. A jövő tehát korántsem felhőtlen: "Ha nem tudunk valamilyen módon egyéb forrásokhoz jutni, akkor radikálisan le kell szűkíteni a társulat tevékenységét, és meg kell válnunk több munkatársunktól is" - festették le a legrosszabb esetet Tüneték. Összehasonlításképp 2009-ben összes megítélt támogatásuk 24 millió forint volt, 2010-ben 31 millió Ft, a zárolt összeg levonása után ebből 20.460.000 forinttal gazdálkodhattak. A támogatás tehát ebben az esetben is csökkenést mutat. A Tünet Együttes 2009 és 2011 között összesen mintegy egymillió forint támogatást kapott magánszemélyektől és vállalatoktól. A rendszernek való kiszolgáltatottság mellett a támogatási rendszer kiszámíthatatlansága miatt is komoly gondok merülnek fel egy-egy évad kapcsán, ugyanis tervezhetetlenné válik a működés. A továbbiakban a stabilabb működés érdekében ők is bármely olyan pályázaton indulnak, amelyre jogosultak lehetnek.

A halhatatlanság országa - ESZME-Fabók Mancsi Bábszínháza

Az Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete (ESZME) jelenleg nyolc társulatot tömörít, közülük a NEFMI működési pályázatában hatan - az ESZME Bábszínház, Fabók Mancsi Bábszínháza, a Hepp Trupp, Majoros Ági Bábszínháza, a PR-Evolution Dance Company és a Tintaló Társulás - vettek részt. E hat csapat csaknem 50 millió forintból működik évente, ennek nagyjából a felét, 25.600.000 ezer forintot pályáztak az idén. Az igényelt pályázati összeg csaknem 60 százaléka honorárium, további 25 százalék pedig az előadásokhoz kapcsolódó egyéb kiadás (díszlet-, jelmez-, kellék-, technikai költség). Céljuk ugyanis az, hogy az adminisztráció, az ügyvitel és az azokkal járó kiadások terhét levegyék az ESZMÉ-hez tartozó alkotók válláról, s egyben ezek költségeit minimalizálják. A kuratórium 15 millió forint támogatást ítélt meg az ESZMÉ-nek, ez az igényelt összeg körülbelül 60 százaléka, kevesebb, mint ami tavaly a zárolás után maradt, e tekintetben tehát visszalépés az idei év. „Ugyanakkor figyelembe véve, hogy a szétosztható keretösszeg is kisebb volt, mint legutóbb, nem lehetünk elégedetlenek" - jelzi az ESZME képviselője, Markó Róbert. S mit tudnak ebből létrehozni? "A pályázatunkban 12 bemutatót ígértünk a 2011. (naptári) évre, ezt igyekszünk megvalósítani, s persze játszunk, amennyit csak tudunk: 2010-ben 571 gyerek- és 41 felnőttelőadásunkat összesen 66 ezer néző látta, ez a legmagasabb nézőszám az ESZME működésének ötéves történetében - reméljük, az idén sem adjuk alább. Amire, úgy látjuk, bizonyosan nem fog jutni a működési támogatásból, noha nagyon szerettük volna: az ESZME alkotói táborára, írói workshopjának tető alá hozására és az ESZME Fesztivál nemzetközivé tételére." A lehetőség a folyamatos működésre - természetesen a működési pályázaton elnyert összeg mellett - elsősorban a magas előadásszámnak, s az abból keletkező bevételnek köszönhető, ugyanakkor az év vége gyakran az ESZME esetében is a lyukak betömködéséről szól. Rengeteg az egyesület tagjai által vállalt önkéntes munka is, a májusi I. ESZME Fesztiválon például minden társulat, alkotó ingyen lépett fel, volt, aki öt előadást játszott két nap alatt. Igyekeznek minden állami, önkormányzati pályázati lehetőséget kihasználni, az innen elnyert támogatás nagyjából az éves összköltség nyolc százalékát teszi ki. A 2011-es év még hátralévő részének legnagyobb feladata minden bizonnyal a magánszféra mecenatúrájának mozgásba hozása lesz, a tavalyi statisztika szerint innen költségvetésüknek mindössze három százaléka származik jelenleg. A jövőben amellett, hogy továbbra is részt vesznek az NKA táncos és színházi kollégiumának szinte összes pályázatán, egyre inkább igyekeznek a nemzetközi lehetőségeket kihasználni: mivel számos bábos alkotó tartozik az ESZMÉ-hez, figyelik az ASSITEJ és az UNIMA pályázatait, s éppen egy visegrádi projekt pályázatának megalkotásán dolgoznak.