Színház

Meseautóval a közönség szívébe: Húsz éve hunyt el Tolnay Klári

2018.10.27. 10:50
Ajánlom
„Tud az angyalok nyelvén, de veszedelmes közelségből ismeri az ördög titkait” – írta a húsz éve, 1998. október 27-én elhunyt kétszeres Kossuth-díjas színésznőről, Tolnay Kláriról Müller Péter író.

Budapesten született 1914. július 17-én Tolnay Rozália Klára néven (a Klári nevet a Meseautó forgatása előtt vette fel), de a Nógrád vármegyei Mohorán nevelkedett, ahol édesapja gazdálkodott. A kis település saját szülöttjeként tekint rá, emlékház, kápolna és szobor is őrzi itt emlékét. Az olvasás és a zene szeretetét a családból hozta, édesanyja tanította zenére, éneklésre, kúriájukban gyakoriak voltak a családi kamarazenélések.

A debreceni felsőkereskedelmi iskolában érettségizett, a színházi világba rokona, Bókay János író vezette be. Kisebb filmszerepek után az első sikert a Meseautó című vígjáték hozta meg számára 1934-ben, ekkor szerződtette a még színiiskolát sem végzett lányt a Vígszínházba Jób Dániel. A direktor előírta neki, hogy próba közben is figyelje a nagyokat: Somlai Artúrt, Csortos Gyulát, Gombaszögi Ellát, Rajnay Gábort, lényegében így tanulta ki a szakmát. Igazán népszerűvé 1938-ban a Francia szobalány című komédia tette, ezután sorra jöttek az egyre nagyobb és egyre jobb szerepek, a közönség szívébe a "Katyi-dalokkal" is belopta magát.

17622356_1064240_ce520d5647823374a115481cd493c62c_wm-103835.jpg

Tolnay Klári

1934-től csaknem száz filmben és tévéjátékban játszott, olyan emlékezetes művekben, mint a Déryné, amiért 1951-ben első Kossuth-díját kapta, a Rokonok, a Pacsirta, amelyet 1964-ben Cannes-ban Arany Pálmára jelöltek, valamint a Legato.

1936-ban feleségül ment Ráthonyi Ákos filmrendezőhöz, aki a második világháború után elhagyta az országot, 1956 után lányuk is követte Londonba. Tolnayt romantikus barátság, afféle mester és tanítványa kapcsolat fűzte Márai Sándorhoz, akinek hozzá írt Tíz vers című versgyűjteményét a színésznő csak az író halála után hozta nyilvánosságra. 1946-ban a Művész Színházban ismerkedett meg Darvas Ivánnal, a legendás szerelemből házasság lett, amely 1958-ig tartott,

Tolnay még a börtönben is látogatta az 1956-os forradalom után bebörtönzött férjét.

1948-49-ben, egy évadon át az új hatalom által menesztett Jób Dániel helyett Somló Istvánnal és Benkő Gyulával irányította a Vígszínházat. A színházak államosítása és újjászervezése után, 1950-től haláláig a Madách Színházban játszott, itt kapta meg a drámairodalom legnagyobb szerepeit, itt aratta legnagyobb sikereit. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Rómeó és Júliában, Ibsen Nórájaként, mint Irina Csehov Három nővérében és Arkagyina a Sirályban, Giza Örkény Macskajátékában és Blanche Tenessee Willams A vágy villamosa című darabjában, Csiky Gergely A nagymama című darabjának főszerepében. 1986-ban Colin Higgins Maude és Harold című darabjában, amely egy nyolcvanéves asszony és egy tizenkilenc éves fiatalember különös barátságáról szól, nemcsak a női főszerepet alakította, hanem a darabot is ő fordította.

MMA_204_Tolnayklari-LugosiLugoLaszlo-105012.jpg

Tolnay Klári (Fotó/Forrás: Lugosi Lugo László / MMA)

Élete utolsó évtizedében színészi pályájának újabb csúcsára érkezett, 1990 és 1998 között volt olyan esztendő, amely során öt színmű főszerepében láthatta a közönség. Igazi jutalomjátékként 1993-ban Mensáros Lászlóval eljátszották Arbuzov Kései találkozásának öreg szerelmespárját. 1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda Régimódi történetében egy kedves apácafőnök megformálására készült, amikor október 27-én álmában érte a halál.

Életét a színház töltötte ki, magánélete korántsem volt olyan sikeres, mint pályafutása, élete utolsó évtizedeit egyedül, de nem magányosan töltötte. A legjobb partnerekkel és rendezőkkel dolgozott, és mindvégig az a természetes, jó humorú, kedves jelenség maradt, amilyennek felfedezték. Különös tehetsége volt ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsen a közönséggel, amely hálás is volt ezért, mindvégig rajongás övezte.

Minden érdekelte, szeretett rejtvényt fejteni, olvasni, behatóan foglalkozott a keleti filozófiákkal és a hinduizmussal.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

Emléktáblát avattak a tiszteletére

Emléktáblát avattak Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész halálának 20. évfordulója alkalmából egykori lakóházán, az V. kerületi Fejér György utca 6. szám alatt csütörtökön Budapesten. (MTI)

DSZZS20181025106-112317.jpg

Tolnay Klári egykori lakóházának falán elhelyezett domborműves emléktáblája az V. kerületi Fejér György utcában az avató napján, 2018. október 25-én. (Fotó/Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)

Tolnay Klári (1914-1998) tiszteletére az V. kerületi Önkormányzat és a Klárika 100 Alapítvány helyezte el a Lantos Györgyi szobrászművész által alkotott domborműves emléktáblát azon a házon, amelyben a művész 52 évig élt.

Góg Laura, a Klárika 100 Alapítvány kurátora, a 2014-es Tolnay Klári emlékév főszervezője felidézte, hogy a színművész húsz éve, 1998. október 23-án lépett utoljára színpadra és október 27-én hunyt el. Mint mondta, az emléktábla avatásával céljuk egy olyan alkotás elhelyezése volt, amely hűen tükrözi Tolnay Klári személyiségét, emlékezteti az arra járókat varázslatos lényére.

A dombormű Tolnay Klárit leghíressebb szerepében, Blanche-ként ábrázolja Tennessee Williams A vágy villamosa című darabjában, amelyet 1962-ben mutattak be a Madách Színházban. „Remélem, hogy így a fiatal generáció is megőrzi őt emlékezetében. Azok is, akik már csak felvételről láthatják őt” – mondta.

Sunyovszky Sylvia színművész, az alapítvány kurátora elmondta, hogy Tolnay Klári a Madách Színház fénykorában volt vezető drámai színésznője a társulatnak. Pályafutása során a világirodalom legnagyobb szerepeit eljátszhatta, remekművek nőalakjaiba lehelt életet. Kivételes színészi képességével mindig bűvkörébe vonzotta közönségét. Nőies báját, pajkos huncutságát, finom iróniáját minden alakításánál megcsillantotta, hiszen azt vallotta, hogy csak humorral élhető át a tragikum - idézte fel a művész pályatársa. „Tolnay Klári emberi közvetlenségét, humorát, alakításai sokszínűségét és a színészet iránti elkötelezettségét, szenvedélyes szeretetét sugározza ez az emléktábla az erre elhaladó közönsége felé” – mondta.

DSZZS20181025105-112315.jpg

Sunyovszky Sylvia színművész, kurátor és Wohlmuth István, az V. kerületi önkormányzat kulturális tanácsnoka leleplezi Tolnay Klári emléktábláját. Balról Bókay János gyermekgyógyász, Tolnay Klári rokona. (Fotó/Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)

Wohlmuth István, az önkormányzat kulturális tanácsnoka kiemelte, hogy a színész művészete az adott pillanatban létezik, mégis fontos, hogy a következő generációk megőrizzék neveiket, emlékezzenek alakításaikra. „Az a dolgunk, hogy az emléket élővé varázsoljuk, és adjuk tovább a következő generációknak” – tette hozzá.

A húszéves évforduló alkalmából Tolnay Klári síremléke is megújult a Farkasréti temetőben. Emellett az emléktábla-avatás után csütörtök este gálaműsort is adtak a 20 éve elhunyt színművész emlékére a Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei az iskola Tolnay Kláriról elnevezett dísztermében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Ha színház, ha mesejáték, ha családi program, akkor Noir Színház

Ebben az évadban újabb darabbal bővült a Noir Színház repertoárja, így most már négy klasszikus mesejáték közül választhatnak a Duna Palotába ellátogató nézők.
Színház ajánló

Ózon és csülök együttállása a szenvedély terített asztalán

Parti Nagy Lajos rendkívüli teljesítménynek tartja, ahogy Mészáros Máté estéről estére színpadra lép, és előadja, alakítja, végigéli az író által jegyzett Az étkezés ártalmasságáról című előadást.
Színház hír

Orvosai nem javasolják, hogy színpadra lépjen Törőcsik Mari

Nem javasolnák az orvosai, hogy a Galilei élete című előadásban színpadra lépjen Törőcsik Mari, aki jelenleg ismét kórházban fekszik.
Színház józsef attila színház

Az IRKA kedvenc Egressy verse

Egressy Zoltán és Chajnóczki Balázs voltak a József Attila Színház IRodalmi KÁvéházának vendégei. A beszélgetésen szóba került az a bizonyos Sóska, sültkrumpli, foci, gyereknevelés és természetesen a költészet is.
Színház meetoo

Kortalan Kortárs – A hatalom és az abúzus viszonya

A Kortalan Kortárs sorozat soron következő előadásában a zaklatás, az erőszak, az alá/fölé-rendeltség témáját járják körül november 14-én a Kálmán Imre Teátrumban.