Színház

Meseautóval a közönség szívébe: Húsz éve hunyt el Tolnay Klári

2018.10.27. 10:50
Ajánlom
„Tud az angyalok nyelvén, de veszedelmes közelségből ismeri az ördög titkait” – írta a húsz éve, 1998. október 27-én elhunyt kétszeres Kossuth-díjas színésznőről, Tolnay Kláriról Müller Péter író.

Budapesten született 1914. július 17-én Tolnay Rozália Klára néven (a Klári nevet a Meseautó forgatása előtt vette fel), de a Nógrád vármegyei Mohorán nevelkedett, ahol édesapja gazdálkodott. A kis település saját szülöttjeként tekint rá, emlékház, kápolna és szobor is őrzi itt emlékét. Az olvasás és a zene szeretetét a családból hozta, édesanyja tanította zenére, éneklésre, kúriájukban gyakoriak voltak a családi kamarazenélések.

A debreceni felsőkereskedelmi iskolában érettségizett, a színházi világba rokona, Bókay János író vezette be. Kisebb filmszerepek után az első sikert a Meseautó című vígjáték hozta meg számára 1934-ben, ekkor szerződtette a még színiiskolát sem végzett lányt a Vígszínházba Jób Dániel. A direktor előírta neki, hogy próba közben is figyelje a nagyokat: Somlai Artúrt, Csortos Gyulát, Gombaszögi Ellát, Rajnay Gábort, lényegében így tanulta ki a szakmát. Igazán népszerűvé 1938-ban a Francia szobalány című komédia tette, ezután sorra jöttek az egyre nagyobb és egyre jobb szerepek, a közönség szívébe a "Katyi-dalokkal" is belopta magát.

17622356_1064240_ce520d5647823374a115481cd493c62c_wm-103835.jpg

Tolnay Klári

1934-től csaknem száz filmben és tévéjátékban játszott, olyan emlékezetes művekben, mint a Déryné, amiért 1951-ben első Kossuth-díját kapta, a Rokonok, a Pacsirta, amelyet 1964-ben Cannes-ban Arany Pálmára jelöltek, valamint a Legato.

1936-ban feleségül ment Ráthonyi Ákos filmrendezőhöz, aki a második világháború után elhagyta az országot, 1956 után lányuk is követte Londonba. Tolnayt romantikus barátság, afféle mester és tanítványa kapcsolat fűzte Márai Sándorhoz, akinek hozzá írt Tíz vers című versgyűjteményét a színésznő csak az író halála után hozta nyilvánosságra. 1946-ban a Művész Színházban ismerkedett meg Darvas Ivánnal, a legendás szerelemből házasság lett, amely 1958-ig tartott,

Tolnay még a börtönben is látogatta az 1956-os forradalom után bebörtönzött férjét.

1948-49-ben, egy évadon át az új hatalom által menesztett Jób Dániel helyett Somló Istvánnal és Benkő Gyulával irányította a Vígszínházat. A színházak államosítása és újjászervezése után, 1950-től haláláig a Madách Színházban játszott, itt kapta meg a drámairodalom legnagyobb szerepeit, itt aratta legnagyobb sikereit. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Rómeó és Júliában, Ibsen Nórájaként, mint Irina Csehov Három nővérében és Arkagyina a Sirályban, Giza Örkény Macskajátékában és Blanche Tenessee Willams A vágy villamosa című darabjában, Csiky Gergely A nagymama című darabjának főszerepében. 1986-ban Colin Higgins Maude és Harold című darabjában, amely egy nyolcvanéves asszony és egy tizenkilenc éves fiatalember különös barátságáról szól, nemcsak a női főszerepet alakította, hanem a darabot is ő fordította.

MMA_204_Tolnayklari-LugosiLugoLaszlo-105012.jpg

Tolnay Klári (Fotó/Forrás: Lugosi Lugo László / MMA)

Élete utolsó évtizedében színészi pályájának újabb csúcsára érkezett, 1990 és 1998 között volt olyan esztendő, amely során öt színmű főszerepében láthatta a közönség. Igazi jutalomjátékként 1993-ban Mensáros Lászlóval eljátszották Arbuzov Kései találkozásának öreg szerelmespárját. 1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda Régimódi történetében egy kedves apácafőnök megformálására készült, amikor október 27-én álmában érte a halál.

Életét a színház töltötte ki, magánélete korántsem volt olyan sikeres, mint pályafutása, élete utolsó évtizedeit egyedül, de nem magányosan töltötte. A legjobb partnerekkel és rendezőkkel dolgozott, és mindvégig az a természetes, jó humorú, kedves jelenség maradt, amilyennek felfedezték. Különös tehetsége volt ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsen a közönséggel, amely hálás is volt ezért, mindvégig rajongás övezte.

Minden érdekelte, szeretett rejtvényt fejteni, olvasni, behatóan foglalkozott a keleti filozófiákkal és a hinduizmussal.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

Emléktáblát avattak a tiszteletére

Emléktáblát avattak Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész halálának 20. évfordulója alkalmából egykori lakóházán, az V. kerületi Fejér György utca 6. szám alatt csütörtökön Budapesten. (MTI)

DSZZS20181025106-112317.jpg

Tolnay Klári egykori lakóházának falán elhelyezett domborműves emléktáblája az V. kerületi Fejér György utcában az avató napján, 2018. október 25-én. (Fotó/Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)

Tolnay Klári (1914-1998) tiszteletére az V. kerületi Önkormányzat és a Klárika 100 Alapítvány helyezte el a Lantos Györgyi szobrászművész által alkotott domborműves emléktáblát azon a házon, amelyben a művész 52 évig élt.

Góg Laura, a Klárika 100 Alapítvány kurátora, a 2014-es Tolnay Klári emlékév főszervezője felidézte, hogy a színművész húsz éve, 1998. október 23-án lépett utoljára színpadra és október 27-én hunyt el. Mint mondta, az emléktábla avatásával céljuk egy olyan alkotás elhelyezése volt, amely hűen tükrözi Tolnay Klári személyiségét, emlékezteti az arra járókat varázslatos lényére.

A dombormű Tolnay Klárit leghíressebb szerepében, Blanche-ként ábrázolja Tennessee Williams A vágy villamosa című darabjában, amelyet 1962-ben mutattak be a Madách Színházban. „Remélem, hogy így a fiatal generáció is megőrzi őt emlékezetében. Azok is, akik már csak felvételről láthatják őt” – mondta.

Sunyovszky Sylvia színművész, az alapítvány kurátora elmondta, hogy Tolnay Klári a Madách Színház fénykorában volt vezető drámai színésznője a társulatnak. Pályafutása során a világirodalom legnagyobb szerepeit eljátszhatta, remekművek nőalakjaiba lehelt életet. Kivételes színészi képességével mindig bűvkörébe vonzotta közönségét. Nőies báját, pajkos huncutságát, finom iróniáját minden alakításánál megcsillantotta, hiszen azt vallotta, hogy csak humorral élhető át a tragikum - idézte fel a művész pályatársa. „Tolnay Klári emberi közvetlenségét, humorát, alakításai sokszínűségét és a színészet iránti elkötelezettségét, szenvedélyes szeretetét sugározza ez az emléktábla az erre elhaladó közönsége felé” – mondta.

DSZZS20181025105-112315.jpg

Sunyovszky Sylvia színművész, kurátor és Wohlmuth István, az V. kerületi önkormányzat kulturális tanácsnoka leleplezi Tolnay Klári emléktábláját. Balról Bókay János gyermekgyógyász, Tolnay Klári rokona. (Fotó/Forrás: Szigetváry Zsolt / MTI)

Wohlmuth István, az önkormányzat kulturális tanácsnoka kiemelte, hogy a színész művészete az adott pillanatban létezik, mégis fontos, hogy a következő generációk megőrizzék neveiket, emlékezzenek alakításaikra. „Az a dolgunk, hogy az emléket élővé varázsoljuk, és adjuk tovább a következő generációknak” – tette hozzá.

A húszéves évforduló alkalmából Tolnay Klári síremléke is megújult a Farkasréti temetőben. Emellett az emléktábla-avatás után csütörtök este gálaműsort is adtak a 20 éve elhunyt színművész emlékére a Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei az iskola Tolnay Kláriról elnevezett dísztermében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Pepita Oroszlán és a FÉM

A FÉM elsősorban színházi közösség, de maga a kulturális tér ennél sokkal többre hivatott. Ameddig kitart lelkesedésünk, minden alkalmat megragadunk arra, hogy nem csak a dráma, hanem szinte valamennyi művészeti ág otthonra leljen nálunk.
Színház kritika

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Színház józsef attila színház

Így ünnepelték Láng József színművész 85. születésnapját

A József Attila Színház a Feketeszárú cseresznye január 10-i előadásán ünnepelte mindenki Dodi bácsiját.
Színház ajánló

Suttogók a FÉMben

A FÉM több lábon áll, hiszen a színház mellett a zene, a képzőművészet szinte ugyanolyan hangsúllyal szerepel a kulturális tér kihasználásában. Ám a legfontosabb, maga a színház is két részre tagolódik: egyrészt a FÉM saját, repertoár előadásaira, s az igencsak színes felhozatalt képviselő vendégelőadások produkcióira.
Színház ajánló

Isten férfi vagy nő? – Halhatatlan a FÉMben

Márton Andrással és Andai Katival a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Halhatatlan című drámáját. Lehet-e sírni az élettel? Lehet-e nevetni a halállal?