Színház

Mészáros Béla: „Mindig visszahúz a színház”

2016.06.26. 09:14
Ajánlom
Máté Gábor és Horvai István volt főiskolai osztálya minden évben sorshúzással dönti el, melyikük életét vigyék színpadra. Az Alkalmáté Trupp idén nyáron, tizedikként a Katona művészéről, Mészáros Béláról szóló darabot mutat be július 28-án a Jurányiban.

- Mitől volt annyira jó a főiskolai osztályuk, hogy azóta sem engedték el teljesen egymás kezét, és nyaranta létrehoznak egy közös előadást?

- Szerencsésen álltak a csillagok. Úgy, mint amikor a spanyol válogatott megnyerte a focivébét. (Nevet.) Olyan emberek jöttek össze, akik szerették egymást és szerettek együtt dolgozni. Biztosan az is számított, hogy Máté Gábornak ez volt az első osztálya, és megkettőzött energiát rakott bele. Mindannyian félre tudjuk tenni a dolgainkat, hogy két hétig együtt legyünk, és létrehozzunk egy jó kis előadást. Akárkit húztunk ki eddig, mindenki elmondta, mennyire katartikus élmény volt a munka. Általában próbálunk őszintén beszélni az életükről, és emiatt olyan, mint egy terápia.

Mészáros Béla

Mészáros Béla (Fotó/Forrás: Nánási Pál)

- Nem veszélyes ez a teljes kitárulkozás? Az, hogy nem belebújnak valakinek a bőrébe, hanem ténylegesen a saját életük van a színpadon, nem lehet kétélű fegyver?

Fontos, hogy ha valamelyikünk életének van közismert szereplője, arról úgy beszélünk, hogy ne sértsük, ne bántsuk meg. Magammal kapcsolatban azt gondolom, hogy nem baj, sőt. Sokat kapok önismeretből. Mindannyian a Földön élünk, mindenki a munka, a család, az együttélés problémáiról gondolkodik. Ilyen értelemben nincs különbség köztünk és bárki más között.

- Amikor a Katona József Színház tagja lett, változott a viszonya Máté Gáborral?

- Közelebb kerültünk egymáshoz, sokkal több mindent beszéltünk meg. A kollégákkal annyit enged meg magának az ember, amennyit a szerep megkíván, de azért valahol ott volt bennem, hogy ő mégis csak a tanárom. Szóval, fura volt az elején, de ő ezt áthidalta, és rengeteget segített. Nagyon egészségesen állt hozzá.

- És amióta igazgató?

- Azt szokták mondani, hogy a hatalom rossz irányba változtat a személyiségen. Máténál pont az ellenkezője történt. Amióta igazgató, sokkal közvetlenebb. Alapvetően a személyiségéből fakad a közvetlenség, de figyel is arra, hogy egy kicsit se éreztesse: ő az igazgató. Egyáltalán nem tartja magát megfellebbezhetetlen tekintélynek.

A filozófus - Mészáros Béla

A filozófus - Mészáros Béla (Fotó/Forrás: SzoFi)

- Volt idő, amikor el akart menni a Katonából. Miért?

- Soha nem a kollégáimmal volt bajom, hanem a szerepeimmel, és

feltettem magamnak a kérdést: lehet, hogy el kellene mennem?

Beszéltem erről Mátéval is, Zsámbékival is, ők szerették volna, ha maradok. Maradtam. Utólag belegondolva megérte, mert az utóbbi két évben nagyon jó szerepeket játszom, és ettől jól is érzem magam.

- Néha kilép más területre, például a Jurányiba.

- Négyen csináltunk egy 40! avagy a véges élet című kabarét. Szuper volt, mert más emberekkel dolgoztam, más helyre jártam próbálni, kiléptem a szokásos közegből. Úgy érzetük magunkat együtt, mint a főiskolán: felszabadultan ökörködtünk. Nagyon jót tett.

Jordán Adél és Mészáros Béla - Vele de nélküle

Jordán Adél és Mészáros Béla - Vele de nélküle (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

- Azt mondta egy interjúban, hogy ha nem színész lenne, akkor is színész lenne valahogyan. Fenyegette valaha az a veszély, hogy el kell hagynia a pályát?

- Nem, de szerintem évente, kétévente mindenkinél van néhány olyan hét, amikor úgy érzi, hogy atyaúristen, ezt azt egészet abba kéne hagyni, és el kellene utazni mondjuk Dél-Olaszországba. De aztán ez elmúlik,

mindig visszahúz a színház.

Annyira jó dolog játszani, annyira szeretem, hogy nem is tudnék mást csinálni.

- Filmezni kevésbé szeret, mint színpadon lenni?

- A színháznak csodálatos varázsa van. Egy előadásban van idő az építkezésre, tudom, hogy mettől meddig tart, mikorra, hogyan kell felhoznom magam a szerephez. A filmnél lehet, hogy öt órát várakozom arra a pillanatra, amikor nagyon topon kell lennem. Ráadásul amit rögzítettek, az ott van, úgy marad. A színház viszont minden nap más. Persze azért filmezni is izgalmas.

A Máté-Horvai osztály

A Máté-Horvai osztály (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

- Tizenhárom éve végzett a főiskolán. Szakmailag elégedett azzal, ahol most tart?

- Abból a szempontból, hogy a pilisvörösvári kis Béluci hová jutott, igen. (Nevet.) Természetesen jó lenne többször átélni, milyen az, amikor a hátamon viszek egy darabot. Az ember arra vágyik, hogy dolgoztassák, de ugye az is előfordulhat, hogy „sokat akar a szarka, nem bírja a farka”.

A sztárság egyáltalán nem vonz, nekem az a fontos, hogy jó szerepeket játsszak.

Ebben nyilvánul meg a maximalizmusom. Most azt érzem, elégedett lehetek. De közben annyira múlékony minden! Lehet, hogy két hónap múlva mást mondanék.

- Nem bánja, hogy a színház tünékeny műfaj, ott nem alkothat maradandót?

- Amikor néha belegondolok, milyen jó volt egy-egy előadás, de már nem játsszuk többet, akkor fáj. Ugyanakkor azt gondolom:

ha már úgyis elmúlik minden, nem baj, hogy így történik.

Annyi mindent el kell engednünk az életben ahogy egyre öregszünk, ahhoz képest ez a legkevesebb. Szeretjük megnézni, megmutatni, milyen szép volt a bőrünk huszonöt évesen, de belenyugszunk, hogy az már elmúlt. Nálam úgy van, hogy ha valamilyen fontos eseményről fotók készülnek, soha nem teszek ki negyvenet-ötvenet, csak egyet. És arra úgy gondolok: milyen jó, hogy az megmaradt! Az emlékeimben pedig sokkal szebbeket találok.

- Egy-egy nehéz szerep után, amelyben nagyon mélyről kell magából előásnia az érzelmeket, hogyan vezeti le a feszültségeit?

- Szerencsés vagyok, nem fenyeget semmilyen függőség. Tudom, hogy soha nem ölném a bánatomat sem alkoholba, sem drogba. Amikor Gothárral csináltuk a Kutyakeringőt, aminek a végén a szerepem szerint megkattantam, öngyilkos lettem, az utolsó három hétben csak erről szólt az életem. Olyan mértékben amortizálódtam a főpróbahét végére, hogy azt éreztem, nincs kedvem élni, de tényleg. Odáig jutottam, hogy elbőgtem magam, ha a tévében azt láttam, hogy megpofoznak egy kiskutyát. Lehet, hogy primitívnek hangzik, de az segített, hogy megnéztem egy X-Ment a moziban. Tudatosan elengedtem magam: semmi gondolkodás, csak popcorn és kóla! Egyébként is szeretek moziba járni, de ilyenkor szándékosan belefeledkezem valami tök nagy baromságba. Kitisztul tőle a lelkem.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Szentivánéji álom a székesfehérvári Vörösmarty Színházban

Május első hétvégéjén a gubancos szerelmek és a hatalmas fémgolyók játszották a főszerepet a Horváth Csaba által rendezett Szentivánéji álom című előadásban.
Színház interjú

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Színház hír

Magyar színházi fesztivál lesz júniusban Bukarestben

Bukarestben szervezi meg első alkalommal a Bukfeszt elnevezésű magyar színházi fesztivált az erdélyi teátrumokat tömörítő Magyar Színházi Szövetség, amelynek öt tagszervezete kilenc előadást mutat be a román fővárosban.
Színház ajánló

Szakonyi Károly legismertebb drámája látható a Játékszínben

Az Adáshiba a Vörösmarty Színházzal koprodukcióban kerül színre, Bagó Bertalan rendezésében. A budapesti bemutatót május 21-én tartják, majd május 28-án Székesfehérvárra érkezik az előadás.
Színház interjú

„Nehezen tudom elképzelni, hogy van olyan ember, akiben nincs valamiféle előítélet” – interjú Kálid Artúrral

Május 15-én újra látható a RaM Színházban a Veres 1 Színház Miss Daisy sofőrje című produkciója. A sofőrt alakító Kálid Artúrral előítéletekről, a színház feladatáról és hatásáról beszélgettünk az előadás kapcsán.