Színház

Mészáros Máté: "Szeretek gonoszakat játszani"

2015.03.18. 06:58
Ajánlom
Joviális külsejét meghazudtolóan az éles reakciók, az érzelmi intenzitások színésze. Goldoni cseles-kreatív szolgája, Truffaldino után Bicska Maxit, a nagyvárosi gengsztert ölti magára a Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös "hattyúdalában". INTERJÚ

- Mennyire nyomta rá a bélyegét a Koldusopera próbafolyamatára a Szputnyik megszűnése?

- Nem esett szó róla a próbákon, inkább az anyaggal foglalkoztunk. Először dolgozom a Szputnyikosokkal, nagyon kedves, tehetséges színészek. Már A revizorban is látszott, hogy Bodó Viktor gondolkodásának jól áll a nagyszínpad, ezért is örülök annak, hogy a Vígszínházban rendezi meg a Koldusoperát.

- Bodó úgy fogalmazott, hogy rengeteg düh és humor lesz az előadásban. A magyar kapitalizmus társadalomkritikájára tevődik a hangsúly? 

- A darab maga nagyon időszerű, talán mindig is az volt. A különbség annyi, hogy ma mást gondolunk a kapitalizmusról, a kommunizmusról mint  a '20-as évek végén, amikor Brecht a Koldusoperát írta. Az elmúlt 90 év tapasztalata bebizonyította, hogy mégis csak a kapitalizmus maradt fenn. Tehát valamit már ismerünk, amit Brecht nem ismert. Szerintem ma Magyarországon nincs kapitalizmus. Rengeteg társadalmi feszültség van, sokan azt hiszik, hogy a kapitalizmus miatt. Ez a hibrid helyzet a kapitalizmus árnyoldalait erősíti fel, és nincs egy erős állam, amelyik ezt ellensúlyozná. Azt az életérzést fogalmazzuk meg, hogy nagyon sok ember érzi ma ebben a társadalomban, hogy akármennyit dolgozik vagy tanul, nem tud egyről a kettőre jutni. Az életkörülményei szegényesek, méltatlanok az emberi létezéshez. Az "előbb a has jön, aztán a morál", amit eléneklünk a darabban, azért tud igaz lenni, mert sokan a létminimum szintjén, sőt az alatt élnek. Ilyen körülmények között nem lehet arról beszélni, hogy milyen rossz, ha az Alkotmánybíróság jogkörét megcsorbítják. Amíg nem tudunk rendes életszínvonalat elérni, hiába beszélünk morális gondolkodásról, arról, hogy az életben nem a pénzhajhászás a legfontosabb, hanem az emberi kapcsolatok.

- Bicska Maxi rablóromantikával fűszerezett története a nagystílűnek látszó bűnözőé, aki kitűnik a koldusmaffia közegéből. Első látásra sokak számára nem te "ugrasz be" erre a szerepre.

- Az, hogy Bicska Maxi nagyvonalúbbnak, ízlésesebbnek tűnjön, mint a bandatagok, megoldható jelmezzel, díszlettel, világítással. Ám van egy sokkal lényegesebb technikai kérdés, és ez nem más, mint a dalok eléneklése. A hangmagasságom, az énekesi tapasztalatom révén alkalmas vagyok rá. Amúgy mindenki eredeti hangnemben énekli a dalokat, ami tudomásom szerint még nem fordult elő hazai színpadokon.

- Mindennapi tapasztalat, hogy egy fokon túl a bűnözés, a rablás, a csalás erénnyé válhat. Ez is hangsúlyos lesz a vígszínházi Koldusoperában?

- Brecht is arról ír, hogy a rendszer működése rémesebb és korruptabb, mint az egyszerű bűnözők, maffiózók világa. Bicska Maxinak Tigris Brown, a rendőrfőkapitány a legjobb barátja. A kettejük közötti összefonódás arról szól, hogy egy bizonyos nagyüzemi szinten már nem lehet bűnözni anélkül, hogy kihagynánk belőle a politikát. A mi előadásunkat is az egyén erkölcsi boldogulásának a lehetetlensége, a központi összefonódások korrupciója szövi át.

- Vígszínházi pályafutásod eddigi legfajsúlyosabb szerepe Bicska Maxi.

- Valóban, szép szerep, nagy feladat. Sokat küszködtünk azon a próbákon, hogy miként lehet a társaira veszélyes emberré formálni őt. Ebben sok múlik a kollégákon, hiszen azt, hogy mekkora vagyok, mennyire félnek tőlem, nekik kell eljátszani. Amúgy pedig semmi különös nem lesz Bicska Maxiban. Ahogy az életben vagy a különböző maffiasorozatokban is látjuk, nem a legszebb, a legegészségesebbnek kinéző, a legfiatalabb vagy a legöregebb pasiból lesz a főnök. Más tulajdonságok alapján választódik ki.

- Éspedig?

- Maxi egyfelől kulturáltabb, intelligensebb, mint a környezete, van ízlése, stílusérzéke. Valószínűleg okos, jókor volt jó helyen, és nyilván elég határozott és keménykezű.

Régi közhely, mégis sok színész állítja, hogy gazembereket, rosszfiúkat hálásabb feladat megformálni, mint simaképű hősöket. Te is így vagy ezzel?

- Én is szeretek gonoszakat, rossz embereket játszani. Bicska Maxinak amúgy nem kell ellenszenvesnek lennie, de azért kevesebbet mosolygok, gesztikulálok, hogy ne tűnjön jó fejnek. Nem érzem azt, hogy bármiben is meg kellene erőltetnem magam az ő megformálásához.

- Színészileg másfajta igénybevételt jelent Brecht epikus színháza?

- Manapság bármilyen színdarabot brechtiesen, elidegenítve játszanak. Egyre kevésbé divat, hogy az legyen a fontos, hogy mi történik két színész között, valamilyen érzelmeket átéljenek vagy úgy jelenítsenek meg érzelmeket, hogy az a nézőt meghassa. Sem a Jóembert keresünknél, sem a Koldusoperánál nem érzem, hogy nagyon másként kellene játszani, mint más színdarabban.

- Alkatodnál fogva többnyire komikus karakterszerepek találnak meg.

- Valamennyire így van, ami nem zavar, de Micimackótól Platonovon át Shylockig át sok mindent játszottam már.

- Nyolc év, negyven szerep állt mögötted Egerben. Mennyire ment könnyen az áthangolódás egy jóval nagyobb struktúrára, üzemmódra, mint amilyen a Vígszínház?

- Nincs okom panaszra a szerepeket illetően. Amikor öt évvel ezelőtt Eszenyi Enikő a Vígszínházba hívott, nem gondoltam, hogy az fog folytatódni, ami Egerben volt. Felkészültem arra, hogy a Vígszínház társulatában vannak Kossuth-díjasok, érdemes művészek, nagy színészek, akiket országosan ismernek. A várakozásomhoz képest sokkal jobban alakult a foglalkoztatottságom.

- Mennyire múlt ez a szerepválasztásokon illetve a hozzáállásodon?

- Nem voltak beilleszkedési gondjaim, ráadásul egy nagyon jó hangulatú, szellemiségű társulatra találtam. Befogadtak és én is befogadtam őket. Azt érzem, hogy bíznak bennem. A közös nyelv megtalálásával sem volt gondom, hiszen Horvai István, a Vígszínház egykori főrendezője, igazgatója a mesterem volt a főiskolán.

- Attól, hogy sokféle műfajban kipróbálhattad magad a gyerekelőadásoktól a musicalen át a klasszikus drámákig, nincs meg benned az ide nekem az oroszlánt is megmutatkozási vágya?

- Szerencsére soha nem volt szerepálmom. Ahogy öregszem, egyre kevesebbet szeretnék dolgozni. A kőszínházi üzemmenet évadonként három- négy bemutatóval éppen elég, olykor még sok is. Azt érzem, hogy sokkal fáradékonyabb vagyok, mint tizenévvel ezelőtt. 

- Valaha zenésznek készültél. Kamaszkorodban énekeltél, harmonikáztál egy rockegyüttesben, később a Gárdonyi Géza Színház színészzenekarában.

- Bizonyos értelemben hiányzik a zenélés. Nem olyan könnyű társakat találni hozzá. Nagyon jól esik, hogy a Koldusoperában énekelhetek megint.

- Milyen érzés volt, hogy színésznő húgoddal, Sárával évekig egy társulathoz tartoztatok?

- Egyszer volt érdekes, amikor Platonovot játszottam, ő meg Grekovát, és meg kellett csókolni. Azt még nem próbálhattuk ki, hogy tesók vagyunk a történet szerint.

- Hozott-e bármiféle változást a szakmához és az élethez való viszonyodban, hogy az AlkalMáté Trupp keretében a te élettörténetedet is feldolgoztátok?

- Nagy áttörést nem jelentett, de azóta sok mindent letisztáztam, elrendeztem magamban. Többet szerettem volna  abban az előadásban beszélni a gyerekkoromról, a családomról mint a probléma forrásáról. Mégis örülök, hogy megtörtént. Másoknak is csak ajánlani tudom, hogy készítsenek feldolgozást az életükről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Színház születésnap

85 éves az örökifjú Bodrogi Gyula

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodrogi Gyula, generációk kedvence, gyémántdiplomás színművész, aki könyvet is írt tizenhét főiskolai fegyelmijének történetéből. A Nemzet Színészét a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban is köszöntik.