Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
Egyik sem ismer tabut a közönség mindennapjait meghatározó témákkal kapcsolatban, mind a két darab szókimondó, egyenes. Ám a valós konfliktusok mellett a szó legszorosabb értelmében vett ízig-vérig szórakoztató színházat láthatnak a nézők, ahol a színészek saját magukból is építkeznek, és saját improvizációikat építik bele az előadásba.
A vajdasági magyar rendező a határon túli magyar színházművészet egyik legkülönlegesebb alkotója, az általa 2023-ig vezetett szabadkai társulat, a Kosztolányi Dezső Színház a régió egyik legizgalmasabb színházi nyelvét fejlesztette ki. Budapesten a Mefisztó volt Urbán András első önálló nagyszínpadi bemutatója, amely szokatlan, egyedi megoldással nyúl a műhöz.
Klaus Mann regényének adaptációja a harmincas évek kabaréinak világát ötvözi a jelennel, élő zenével és eredeti dalokkal, egyfajta „Mephisto-kabaréként” elmesélve a történetet. Az előadásban, amelynek az eredeti regény csupán a keretét biztosítja, öt nő és egy férfi (Hartai Petra, Huzella Júlia / Fülöp Tímea, Nagyabonyi Emese, Péterfy Bori, Tornyi Ildikó és Alföldi Róbert) váltogatja szerepeit: hol az eredeti történet szereplőinek bőrébe bújva válnak árulókká vagy épp megalkuvókká, hol pedig saját magukat, vagy saját maguk egy alternatív változatát alakítják szabadon. A színészek a saját improvizációik által kialakult szerepeket jelenítenek meg, amelyekben gyakran saját szövegeik dominálnak. Néha önironikusak, máskor mélyre ásva önmagukban saját sebeiket tépik fel.
Urbán András színháza nem áll távol a Kultúrbrigád szabad szellemiségétől.
A közélet mai napig vitát generáló és meghatározó kérdéséről, Trianon traumájáról szóló darabja is meglepő, felforgató és fekete humorú, mindazonáltal tökéletes példa arra, hogy a színház alapvető feladatát betöltse: a társadalom égetően aktuális kérdéseit állítja középpontba.
A trianoni csata című, részekre szakított díszelőadás noha nem egy diákoknak szánt történelemóra, az elkészítésében, a történelmi háttér feldolgozásában Ungváry Krisztián történész nyújtott a csapatnak segítséget. A darabot három anyaországi és öt határon túli színész (Alföldi Róbert, Péterfy Bori, Kovács Máté Budapestről, Búbos Dávid, Fülöp Tímea, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor és Verebes Andrea Szabadkáról) játéka teszi izgalmassá, akik a történelmi események bemutatása helyett saját, személyes tapasztalataik tükrében közelítenek a nemzeti identitás, a haza, a magyarság, a nacionalizmus dilemmájához. A produkció arra vállalkozik, hogy megvizsgálja, miképp hatnak a történelmi események korunkra és mindennapjainkra.
Mint egy pódiumbeszélgetésen, határon túli és inneni színészek találkoznak egy színház Trianonról szóló díszelőadásán, a drámaivá váló beszélgetés során egymásnak szegezik fájdalmaikat és tapasztalataikat, létező indulatok öntik el a színpadot:
ahányan vannak, annyiféle emlék, válasz és frusztráció létezik.
A többség nem tudja megérteni a kisebbséget, a kisebbség nem tudja tolerálni azt, hogy a többség nem érti. A találkozót követően nem sokkal egy sorsdöntő választás után a sikeres fővárosi sztárszínész már nem kap munkát, de megvilágosodik, megnősül és örökbe fogadja fiatal vajdasági színésztársait (meg egy anyaországit). A család létrehozza a Magyar Újjászületés Pártját, amely kimondottan az elszakított területek visszacsatolásáért küzd. De a nagy tervek megvalósításához sok pénzre van szükség, amelynek érdekében tényleg minden határ átléphető...
A Mefisztó idén még november 9-én és december 4-én látható, míg A trianoni csata már csupán egyszer, november 29-én kerül műsorra.
További információ ide kattintva.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: A Mefisztó című előadás jelenete (fotó/forrás: Lakatos Péter / Átrium)