Színház

Mi történne, ha a bojler cirkó lenne?

2017.12.27. 13:57
Ajánlom
Kritika a Katona József Színház két új bemutatójáról: Pintér Béla régóta várt új rendezése, valamint Bognár Péter a társulat színészeire írt nyomozástörténete, Gothár Péter színrevitelében.

Az Ascher Tamás Háromszéken előzetese csupa Mi lett volna, ha... kezdetű kérdő mondattal indul, majd azzal zárul, hogy „Senki sem tudhatja. Csupán arra kaphatunk választ, hogyan képzelte el mindezt Pintér Béla 2017-ben, és hogyan meséli el társulatának néhány tagja, illetve a Katona színészeinek segítségével.” Mégis elkerülhetetlen, hogy kukkolói (voyeur-i) kíváncsisággal figyeljük az előadást. Először is, mert már csak ilyenek vagyunk. Ahol titkot szimatolunk, turkálni kezdünk, mint egy kotorékeb. Most meg már a címben is néven nevezik a kaposvári-katonás legenda egyik főalakját, a darab története pedig elsősorban a Katona József Színház mostani igazgatójáról szól, akit ugyancsak saját nevén szerepeltetnek. Pedig Bezerédi Zoltán versben, Tinódi Lantos Sebestyén párrímeire is emlékeztetve beszéli el, amit „senki sem tudhat”.

Pintér Béla - Ascher Tamás Háromszéken

Pintér Béla - Ascher Tamás Háromszéken (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

A néző kulcsdarabnak nézi és látja, amit így elébe tárnak. A kulisszák mögé beleső intimpistának érzi magát, aki ezáltal bennfentessé, beavatottá, egy különleges, zárt világ, előkelő kaszt részesévé válik. Abban is fölébred a sznob, aki egyébként hevesen tiltakozna minden ilyesféle viselkedés, érzület ellen. Egy idő után a legemelkedettebb lelkületű néző sem a szórólap intésére figyel, hanem arra, amit lát. És azt már azért is valóságnak fogja fel, mivel valóságos emberek nevét hallja.

Csak éppen azt nem tudhatja, hol végződik a valóság, és hol kezdődik a fikció.

Meddig kibeszélés, amit hall, és honnan kezdve elbeszélés, mese. Meddig puszta exhibicionizmus, amit a színen művelnek és honnan fantáziálás, a valóság meghosszabbítása, megtoldása a képzelettel.

Fekete Ernő (Máté Gábor szerepében), Keresztes Tamás (Ascher Tamás szerepében) és Bezerédi Zoltán (Bezerédi Zoltán szerepében) - Ascher Tamás Háromszéken

Fekete Ernő (Máté Gábor szerepében), Keresztes Tamás (Ascher Tamás szerepében) és Bezerédi Zoltán (Bezerédi Zoltán szerepében) - Ascher Tamás Háromszéken (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

Már Máté Gábor 2003-ban végzett osztályának minden nyári produkciójával is az az egyik, bár kisebbik bajom, hogy nem tudom, hol érnek véget a tények, a másik, a nagyobb, hogy nem szeretem a fölös kitárulkozást, a művészek magánéletének betolakodását a színpadra. A művészet ne a való legyen, hanem annak égi, esetleg pokoli mása – gondolom én. Alighanem a nézők többségével ellentétben nem szeretek kukkoló, voyeur, intimpista lenni. Zavarba jövök, ha olyasmit látok, amihez úgy érzem, nincs közöm. Máté Gábor osztályának nagy sikerű sorozata egy-egy tagjáról, azt bizonyítja, hogy ő éppen az ellenkező véleményen van. És bizonyára azon van Pintér Béla is, aki a maga társulatával együtt beszállt, sőt íróként maghatározó szerepet is vállalt a Katona múltidéző vállalkozásában.

Borbély Alexandra, Thuróczy Szabolcs - Ascher Tamás Háromszéken

Borbély Alexandra, Thuróczy Szabolcs - Ascher Tamás Háromszéken (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

Az új előadásnak persze akár lényege is lehetne a legenda, a nagy és súlyos múlt megidézése, természetesen annak minden elkerülhetetlen, vagy emberi gyengeségekből fakadó lelkiismereti terhével együtt, ha nem telepedne rá részint az exhibicionizmus, a magamutogatás hajlama, részint a vélt nézői kíváncsiság kielégítésének szándéka. Igazából most a pompásan gunyoros verses szöveg mellett csak néhány színészi remeklés okozott örömet. Mindenek előtt Keresztes Tamás a címszerepben. A valódinál is igazibb Ascher. Valahányszor ráesett a pillantásom, figyelmeztetnem kellett magam, hogy az ott a színpad bal oldalán nem ő, csak a tökéletes mása. Részleteiben, maszkban, gesztusokban, hanghordozásban, de habitusában, jellemében is.

A másik csoda Jordán Adél fővárosba csábított, abortuszra kényszerített és öngyilkosságba kergetett erdélyi színésznője. Pontos mértéket tart a technikában, amivel a vidéki tájszólást megidézi, és ugyanúgy a naivitás, a kiszolgáltatottság, az önfeláldozás ábrázolásában. Csupa érzés ez a lány, de csöppnyi érzelgősség, szentimentalizmus nélkül. Fekete Ernő hajigazgató fejmozdulatával folyamatosa emlékeztet a fiatal Máté Gáborra, aki a művészi elhivatottságtudat bűvöletében csörtet keresztül az életen. A másokén is. Bezerédi Zoltán az iróniából kever éppen annyit az elbeszélő szövegéhez, amennyi a hitelhez elengedhetetlen. Elek Ferenc pompásan karikíroz egy nagy formátumú színházteremtő egyéniséget.

Jordán Adél, Dankó István - Ascher Tamás Háromszéken

Jordán Adél, Dankó István - Ascher Tamás Háromszéken (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)

A Katona másik bemutatójának semmi köze sincs a színház belvilágához. Bognár Péter költő és nyelvtudós első darabja a legvaskosabb valóságból veszi tárgyát. De azért nem hiányzik belőle a szofisztikáló agyalás. Minden kombi cirkó, de nem minden cirkó bojler – hangzik a darab cirkalmas címe. A cselekmény lényege mondható kriminek is, de vélhetjük akár oidipuszi nyomozástörténetnek is, amennyiben egyik főhőse, akit a szerző „rendőrköltőnek” nevez, olyan bűnügyben nyomoz, amelyben tudtán kívül alaposan érintve van.

Kocsis Gergely - Minden kombi cirkó...

Kocsis Gergely - Minden kombi cirkó... (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Katona József Színház)

A történetet nemcsak azért nem mesélem, el, mert egy krimi esetében nem illik lelőni a poént, de azért sem, mert aligha sikerült pontosan megjegyeznem. És talán nem is a történetvezetés a darab legfőbb értéke. Érdekesebbek a figurák. A bűnügy részesei, tettes, áldozat, nyomozó és felesége. De legérdekesebb a szemtanú, a szomszédasszony. Akiben bizonyára Gothár Péter rendező is meglátta a különös színpadi lehetőséget. Pelsőczy Réka alakítása nagy súlyt ad neki. Bal oldalról, függöny mögül kióvakodva indítja a történetet, kezdi el mondani körmönfontan mellébeszélő, fontoskodó tanúvallomását, amit később többször is megismétel. Fantasztikus parókák is erősítik a leselkedő, orrát mindenbe beleütő háziasszony jellemrajzát.

Tasnádi Bence, Pálmai Anna - Minden kombi cirkó...

Tasnádi Bence, Pálmai Anna - Minden kombi cirkó... (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Katona József Színház)

A darab kicsit körülményeskedő címét Kocsis Gergely ismételgeti, értelmének hosszas magyarázgatásával megtoldva, és ezzel kiaknázva egy fontoskodó szakember viselkedésében rejlő minden humorlehetőséget. Ostoba feleségeként remek jellemparódiát teremt Rezes Judit, a nyomozást vezető rendőrköltőt pedig Tasnádi Bence formálja foglakozást tévesztetten szerencsétlenkedő alakká, aki frusztráltságát a gyanúsított verésével éli ki, vezeti le. A felesége szerepében Pálmai Anna vegzálja némi komor elszántsággal. Beosztottjaként a nyomozati jegyzőkönyvet vezető zászlós szerepében Rujder Vivien kisúttörői öntudattal tévelyeg a feljegyzendő mondatok között.

Hogy mi történt volna, ha Ascher Tamás Erdélybe látogatott volna? Ezt biztosan ezt nem tudtuk meg. A bojler és a kazán közti különbségről viszont mindent.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ezt a 10 zeneművet ajánlja Rost Andrea a karácsonyi készülődéshez

Idén is több hazai zenész állított össze karácsonyi lejátszási listát az Aria Hotel Budapest kezdeményezésére. Rost Andrea válogatásán opera- és oratóriumrészletek szerepelnek. Hallgasd meg!
Zenés színház

Milyen volt A Nyugat lánya az Operában?

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet az Erkel Színház évadnyitó előadása, tudj’isten, hogy miért. Erről is írok, meg arról is, mit szóltak hozzá más kritikusok.
Jazz/World

Náray Erika újra a legnagyobb izraeli popdíva dalait énekli

December 21-től négy alkalommal hallhatjuk Náray Erika koncertszínházi estjét, amely Ofra Haza előtt tiszteleg. Hogyan lehet megidézni egy olyan művészt, akit ma szinte istennőként tisztelnek rajongói?
Vizuál

Hundertwasser, "a varázslatos különc" és az ablakból álló házak

Kilencven éve, 1928. december 15-én született Friedensreich Hundertwasser osztrák festő és grafikus, épülettervező, a 20. század egyik legkülönösebb képzőművésze. 
Klasszikus

Balogh Ádám Erasmus-naplója: Véletlenek játéka

Balogh Ádám Erasmus-ösztöndíjjal tanulhat Hannoverben. A Figaro hasábjain beszámolt róla, hogy miként talált rá barátaira, és minek köszönhető, hogy megszerette a sushit.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A robot is társra vágyik – A baba a Karinthy színpadán

Egy férfi és egy robotlány különleges kapcsolatát meséli el a Karinthy Színház legújabb bemutatója, A baba. A női főszerepet Földes Eszter alakítja, partnere az előadást rendező Szabó P. Szilveszter, akit a technikai fejlődésről vallott véleményéről is kérdeztünk.
Színház ajánló

Premier az Átriumban – 12 dühös ember

Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan találhatja meg a közös nevezőt egy teljesen különböző emberekből álló társaság, akik még a szavak jelentésében sem tudnak megegyezni egymással? Kiderül Császi Ádám rendezéséből, amelynek bemutatóját december 20-án tartják az Átriumban.
Színház ajánló

És a nagy nap… - Premier után a Vesztegzár kulisszatitkairól

A József Attila Színház kulisszajáró sorozata nem lenne teljes, ha a Vesztegzár a Grand Hotel bemutatója alkalmából nem térnénk ki az utolsó napok izgalmaira, azaz a főpróbára és a premierre.
Színház interjú

Szabó Gabi újra Budapesten játszik

A Naplemente előtt - Gerhart Hauptmann jutalomjátéka a József Attila Színház soron következő bemutatója. Paula szerepében Szabó Gabi debütál a teátrum színpadán.
Színház interjú

„Semmiben nem tudunk szót érteni egymással”- interjú Debreczeny Csabával

Reginald Rose 12 dühös ember című darabját mutatja be az Átrium december 20-án, Császi Ádám rendezésében. A bírósági tandráma a lélektani realizmust ötvözi a krimi feszültségével, Debreczeny Csabával, a Négyes esküdt alakítójával beszélgettünk.