Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
Miről szól A köd című darab?
B. Török Fruzsina: A köd című előadás ötlete úgy született, hogy két éve úgy hozta az élet, hogy vissza kellett keresnem egy tizenhárom éve történt levelezésre. Belebotlottam egy olyan levélváltásba, ami abban az időben egy fontos és intenzív beszélgetés volt Nagy Gábor író-műfordítóval. Ez az életem egy fájdalmas szakaszában született, éppen válófélben voltam. Megdöbbentő felismerés volt, hogy mennyi mindent törölt az agyam, sok mindenre egyáltalán nem emlékeztem. Egészen egyszerűen történik olyan, hogy az élet legfájdalmasabb dolgait lehasítjuk, hogy megvédjük magunkat. Éljük az életünket, és meghatározó, fájdalmas tettek, gondolatok törlődnek.
Mi van akkor, gondoltam, ha az ember elfelejti az életét, de mégis szembesül vele valahogy?
Ehhez kerestem egy történelmi közeget, ami az 50-es évek lett, mert a kor, amiben nagyszüleim fiatalok voltak, nagyon érdekel. A darab az igazság és a gyökerek felfedezéséről szól egy nagypapa-unoka kapcsolatban. Neurológus orvosokkal is konzultáltam arról, hogy nem könnyű a demens emberekkel a kommunikáció, de van egy technika, ami segít. Ha a beteg kioszt egy szerepet valakire, és ez a valaki ennek a szerepnek megfelel, tovább tudja a kommunikációt görgetni. És ez az unokának a darabban létkérdés. Muszáj a nagyapjával a kommunikációt akárhogyan is, de fenntartania, hogy megtudja az igazságot. A nagypapa egy AVH vallatótisztet vél felismerni az unokájában, és az unoka kénytelen vállalni ezt a szerepet, hogy kiszedje a nagypapából az igazságot a szüleiről és persze a nagyapjáról is. A nagyapa egy idegennek tesz vallomást, mert nincs annak tudatában, hogy a saját unokájával beszél.
A köd című előadás plakátja (Fotó/Forrás: 6SZÍN)
Miért érdemes megismernünk a felmenőink történeteit?
B. T. F.: Nagyon fontos egyéni és társadalmi szinten is, hogy tudjuk, mi minden történt a felmenőinkkel. Kemény munka, de megéri. Nagyanyám, Lénárd Judit tévébemondónő negyvenkét évesen lett öngyilkos. Megismertem az életét, ebből készült a Ratkó-lányok című előadás. Sok mindent megértettem, s mindazt, ami anyámat egész életében nyomasztotta, le tudtam tenni, s a gyerekeimnek már nem a megoldatlan traumát adom át, hanem „csak” egy történetet, amivel nekik már nincs dolguk. Bár A köd nem az én családi történetem, hanem fikció, de akár az is lehetne történelmi beágyazottsága okán, ugyanis a szöveghez eredeti kordokumentumokat használtam fel. A mi generációnk az első, akik sok segítséget kapunk ahhoz, hogy kezdjünk valamit a transzgenerációs terhekkel, traumákkal, így talán a saját gyerekeinket már megkímélhetjük.
Elsősorban dramaturgként dolgozol, ennek a darabnak azonban te vagy az írója és rendezője is.
B. T. F.: Eszembe sem jutott rendezni. Koltai Róbert, akivel hat évig dolgoztam együtt, egyszer azt mondta nekem, hogy „majd ha rendezel is…” Erre felnevettem. Ezzel egyidőben rádiójátékot hívtak rendezni. Horgas Ádámot én kértem fel a Ratkó -lányok rendezésére, elolvasta, majd azt mondta, ez olyan személyes, hogy csináljam én. Azóta már négy darabot rendeztem, és A ködnél már nem is volt kérdés. Nagyon határozott elképzelésem van, hogy szeretném látni ezt a történetet.
Mózes András és Kerekes József (Fotó/Forrás: 6SZÍN)
Mesélj a szereposztásról!
B. T. F.: A szövegben eredetileg egy lányunoka, Klára szerepelt. Megmutattam Mózes Andrásnak, akinek kiváló dramaturgiai érzéke van, és azt mondta, bár férfi lenne az unoka. Ezzel elültette bennem a gondolatot.
Mózes András: Fruzsinával egy munka során beszélgettem a darabról, és felvetettem, mi lenne, ha az unoka figurája férfi lenne, és akkor én játszhatnám a szerepet. Nagy öröm, hogy akkora bizalmat szavazott nekem, hogy átírta a karaktert és enyém lett a szerep. Kerekes Józseffel a Vígszínházban dolgoztam együtt, a Bodó Viktor rendezte Revizorban, de ilyen intenzív kétszemélyes közös munkánk még nem volt.
B. T. F.: A nagypapa figuráját eredetileg is Kerekes József számára írtam. Sokan komikusként ismerik, és méltatlanul kevés drámai szerepet játszik, de nagyon jó benne. Tudása, tapasztalata, történelemismerete, artikulációja zsinórmérték számomra. Nagyon hiszek a párosukban.
Kerekes József: Fruzsinával Bükfürdőn, egy szinkrontáborban futottam össze véletlenül. Megtudtam, hogy dramaturg. Fruzsi Lénárd Sándor Római történetek című művéből készített egy kétszemélyes darabot, amit párszor el is játszottunk. És most felkért A köd című előadás demens nagyapjának megformálására.
Komoly kihívás ez a drámai szerep, aminek nagyon örülök.
Érdekes a téma és a szituáció, amit most nem árulhatok el, el kell jönni megnézni az előadást!
B. T. F.: Nehéz befogadó színházat találni. A 6SZIN az elmúlt években rendkívül szép munkát tett le az asztalra. Sokszínű műhely, mely teret ad a független színházaknak és tárt karokkal fogadták be az előadást.
További részletek a 6SZÍN oldalán.
Támogatott tartalom
Fejléckép: B. Török Fruzsina (Fotó/Forrás: 6SZÍN)
hírlevél
