Színház

Miéink voltak - velünk maradtak: Bujtor István

2012.06.08. 11:27
Ajánlom
A Pécsi Országos Színházi Találkozó keretében a nagyszínházban Bujtor István és Latinovits Zoltán emlékére rendeznek tárlatot.

1942. május 5-én született Bujtor István színész, producer, rendező, a Veszprémi Petőfi Színház egykori igazgatója. Bujtor pályafutásának talán legnagyobb sikerét a magyar Piedone, Ötvös Csöpi megszemélyesítőjeként aratta. A neves vendéglátó Gundel famíliából származott, féltestvére volt a színészkirály, Latinovits Zoltán, testvére a rockzenész Frenreisz Károly. Nevét Keleti Márton rendező tanácsára anyai nagyanyja után "magyarosította", amikor első filmszerepét kapta. Érettségi után nem vették fel az orvosi egyetemre, így egy évig segédmunkás, majd pincér volt. Ez idő alatt rájött, hogy közgazdász akar lenni, ezért a közgazdasági egyetemre jelentkezett, ahol 1966-ban külkereskedő diplomát szerzett. E szakmában egyetlen napig sem dolgozott, mert már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében. Debütálása szakmai és közönségsikert eredményezett, így elindult színészi karrierje.

Játszott Győrben, a József Attila Színházban, Pécsett, a Vígszínházban, volt a Mafilm társulatának tagja, ezután Székesfehérvárhoz kötötte szerződés, 2007-től haláláig a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt. Bujtor István négy évtizedes pályafutása alatt volt Petruchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok közül többet később meg is rendezett. 

Számos sikerfilmben szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), a Fekete gyémántok (1976). Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből készült tévésorozatban és egy másik Verne-figura, a rablóvezér Striga A dunai hajósban. 1996-ban ő rendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott és ugyanabban az évben megkapta a filmkritikusok díját is.

Bujtor István szinkronizálta Bud Spencer filmjeit is, alkati hasonlóságuk adta az ötletet a rendőrnyomozó Ötvös Csöpi alakjához, akit A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, a Hamis a baba, valamint a Zsaruvér és csigavér című filmekben keltett életre. A "bunyós" filmsorozat igazi magyar specialitás volt, amelyben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpinek nemcsak a bűnözőkkel, hanem mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével is meg kellett küzdenie. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (ezt a filmet már rendezte is) céget alapított és "összekalapozta" a szükséges pénzt. A támogatásért cserébe a szponzorokat a filmben reklámozta vagy a főcímlistán tüntette fel a nevüket - a módszer Magyarországon csak évekkel később kezdett elterjedni. Az Ötvös Csöpi-sorozat darabjainak itthon több mint egymillió nézője volt, rendszeresen ismétlik a különböző tévécsatornák ma is, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában.

Bujtor forgatási helyszínnek a Balatont és környékét választotta. Így "csempészte be" alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitorlázást, amit nem is akármilyen szinten űzött: hatszoros magyar bajnoknak mondhatta magát. Nem csak a vitorlázás jelentette számára a sportot: fiatal korában kosarazott, az ifiválogatott tagja volt, emellett teniszezett is. Az 1990-es évektől jobbára a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert - mint mondta - jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság - nem csak a vitorláson.

Bujtor István 2009 augusztusában súlyos állapotban került kórházba, s 2009. szeptember 25-én hunyt el a tüdőembólia mellett fellépő heveny keringési és légzési elégtelenségben. Bátyja, Latinovits Zoltán mellé temették Balatonszemesen. Síremléke avatásán Németh Miklós volt kormányfő így emlékezett régi barátjára és vitorlástársára: "Lebilincselő személy volt, akiben a tartás, a humor, a kedvesség és az irónia egészen bámulatos harmóniává érett". Ma Bujtor István nevét viseli a Tihanyi Szabadtéri Színpad, a veszprémi színházban minden évben Bujtor-emlékgyűrűt adnak át.

Az évfordulóhoz kapcsolódva Tihanyban vasárnap fél tizenkettőkor Nyomozz együtt Ötvös Csöpivel, avagy A pogány Madonna nyomában címmel kezdődik kalandjáték gyerekeknek. Délután négykor a Németh László Művelődési Ház tetőtéri galériájában Bartha Ferenc nyitja meg a Bujtor István-emlékkiállítást. A tárlaton a színművészről készült portrékat, fotókat, személyes tárgyait, filmjeinek egyes kellékeit mutatják be, így például vitorlázó kalapját vagy a pogány Madonnát. Az emléknap Tihanyban 17 órakor Az elvarázsolt dollár című film vetítésével zárul a művelődési ház színháztermében.

Egykori igazgatójára emlékezik a Veszprémi Petőfi Színház is: Bujtor 70 címmel pódiumbeszélgetés kezdődik a teátrumban délelőtt 11 órakor. Az intézmény 2009-ben elhunyt direktorára emlékezik felesége, Bujtor Judit, Kern András Kossuth-díjas színművész, valamint Mészáros Géza háromszoros magyar bajnok vitorlázó, egykori versenyzőtárs. A beszélgetést Varga Róbert újságíró vezeti, köszöntőt mond Oberfrank Pál, a színház igazgatója. A beszélgetés után az egybegyűltek a színház falánál megkoszorúzzák Bujtor István emléktábláját.

Színészportré Bujtor Istvánról:

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.