A Karamazov testvérek műfaját tekintve krimi. Gyilkosság történik, melynek áldozata a négy testvér (hiszen Szmergyakov is féltestvére a Karamazov fiúknak) apja. Az előadás tele van feszült izgalommal: családi botrány, zavaros pénzügyek, féltékenység, hiábavaló békítési kísérletek – végül gyilkosság, öngyilkosság, bírósági dráma, börtön és őrület borzolják a kedélyeket.

Dosztojevszkij 1200 oldalas regényből színpadi adaptációt készíteni lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Hargitai Iván rendezésében azonban lüktetésre, szenvedélyre, rohanásra számíthat a néző 100 percen keresztül. Az előadásban felcsendülő dalok pedig a produkció érzelmi gazdagságát erősítik.

Az apagyilkosságon túl A Karamazov testvérek a férfiaknak Grúsához illetve Kátyához fűződő kapcsolatát eleveníti meg. Mindkét nőalakot Kulcsár Viktória játssza, ahogy egyébként Lábodi Ádám (Iván/Ördög), Fekete Gábor (Aljosa/Lengyel) és Horváth Sebestyén Sándor (Szmergyakov/Ügyész) is több figura bőrébe bújuk egyszerre.

A Karamazov testvérek első pillantásra egy megrendítő gyilkossági dráma, melynek központi kérdése, hogy ki ölte meg az apát. A két gyerek – Maszlag Bálint (Kolja/Inkvizítor) és Molnár André Lukács (Iljuska/Jézus) színre lépésével kitágul a történet: az apagyilkosság ürügyén sok mindent megtudhatunk a szereplők Istenhez és valláshoz való viszonyáról. Létezik-e Isten, létezik-e morál, és ha igen, vajon tetteinkben is megnyilvánul, vagy csak gondolatainkban? Ellentétes-e a társadalmi berendezkedés a hittel és az igazsággal?

A karamazovok kiszámíthatatlan, tragikus jellemek, akik hol keresik, hol kísértik az Istent.

A Karamazov testvérek (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

A naturális díszlet kiegészítésként a produkció egyszerre használ vetítést és kamerák által mutatott, egyidejű képeket, melyek jelentősen tágítják a dimenziót. A tér Magyarósi Éva munkája, aki díszlettervező és az animációk készítője, egyúttal ismert képzőművész. A Gaál Erzsébet Stúdiószínpad adottságai nem teszik lehetővé, hogy az alkotók vertikálisan jelenítsenek meg új helyszíneket. Ezt a hiányosságot küszöböli ki a Karamazov díszlete, ami azonnali jelenetváltásokat tesz lehetővé, attól függően, hogy a középen elhelyezett ablakkivágáson innen vagy túl zajlik az adott jelenet. További lehetőség a „kint” megmutatására, hogy a szereplők a nézők széksorai közé is kijönnek. Papp Janó jelmezei egyszerre sugallják a gazdagságot és a nyomorba hullást, a kifinomultságot és a vadságot.

A Hargitai Iván rendezésében szereplő színművészeket a József Attila Színház elmúlt két évadának nagy sikerű produkcióiban – Made in Hungária; Valami bűzlik; Egy szoknya, egy nadrág; Száll a kakukk fészkére; Szibériai csárdás; Macskafogó – is láthatjuk. Fekete Gábor a Made in Hungáriában Ricky-t, "Amerika magyarhangját” játssza, a Csókkirályt pedig Lukács Dániel. Lábodi Ádám a Szibériai csárdás főszereplője (azaz Müller Áron karmester), a primadonna Kulcsár Viktória. A színésznő a Made in Hungáriában is feltűnik, mint Ricky szerelme, Vera, valamint az Egy szoknya, egy nadrágban is láthatjuk, Pintér Ibolyaként. Utóbbi előadásban Sóvári Pétert Horváth Sebestyén Sándor alakítja, aki jelenleg a József Attila Színház tizenegy darabjában játszik.

A Karamazov testvérek azt az emberfeletti küzdelmet állítja előtérbe, amellyel a választ keressük az örök emberi kérdésre:

Az előadás a lélek mélységeinek feltérképezését tűzte ki célul. Megannyi kérdést felvet, amelyek a darabban a szenvedélyek által irányított hősöket mozgatják, és amelyekre a válasz már nem a színpadi történetben, hanem a saját életünkben keresendő.

Azt, hogy ki a felelős a gyilkosságért, egy darabig senki sem tudja, míg a gyanú a Karamazov fiúkra nem terelődik. Amennyiben valóban ők követték el a szörnyűséget, ki lehet valóban a vétkes, és ki az, aki cinkosan néma?

Aljosa mondja Ivánnak: „Én csak egyet tudok. Nem te.”

Szerző: Boros Norina

Támogatott tartalom.

Fejléckép: A Karamazov testvérek (Forrás: József Attila Színház)