"De, kedvesim, bocsánat, / Hogy ily lapos, lendülni lomha szellem / E rossz állványrra ily orjási tárgyat / Mer hozni. E kakasivó porondon / Elfér-e Frankhon földje? E fa Ó-ba / Betömhető a sisak-rengeteg, / Mely megdermeszté Agincourt egét?" - szól az V. Henrik prológusában a kórus (fordította: Németh László). Ezt a fa Ó-t találták meg egy építkezés során London keleti, Shoreditch nevű városrészében.
A 16. században a londoni városvezetés meglehetősen színházellenes retorikát folytatott, a korszakban haszontalannak tekintették a színházat, az 1575 és 1577 közötti színházépítési láz azonban a nemesi udvarokban játszó színészek megemelkedő színházi státuszára jelentett választ. A The Curtain a korabeli város falain kívül állt. Rejtélyes hely, mindössze egyetlen, 1600-ból származó képen maradt fenn. Kezdetben valószínűleg a Sussex's Men nevű társulat lépett fel. Felépítésében valószínűleg követte a korabeli trendeket. A színész az öltözőház elején található két ajtó valamelyikén lépett látványos, társadalmi státusát jelölő jelmezében a díszlettelen színpadra. Nem használtak mesterséges világító eszközt, ezért a két, két és fél óra hosszú előadásokat kora délután tartoták. Miután az 1620-as években használaton kívülre került - utolsó említése 1622-ből való -, nagy valószínűséggel több évszázadon át érintetlenül maradt, majd házak és egy pub hátsó udvaraként használták, később egy garázs került fölé.
A régészek a külső falból két darabot tárták fel, be tudták határolni a nézőtér állóhelyül szolgáló fedetlen részét, egy külső területet, amit csontokkal "köveztek ki". A The Curtain egy közeli útról kapta a nevét, a közelében állt London első állandó színháza, az 1576-ban megnyitott The Theatre, amelynek a maradványait 2008-ban ásták ki a Museum of London Archeology munkatársai, akik a jelenlegi feltárásért is felelősek. A Curtainben játszott a Lord Chamberlain's Men nevű színtársulat, és amikor James Burbage, a társulatvezető színész, összekülönbözött a Theatre-beli főbérlővel, a társulat tagjai - így szól a legenda - egyetlen éjszaka alatt darabjaira szedték az épületet, leúsztatták a Temzén, hogy felépítsék belőle a Globe-ot. Az új épület elkészültéig, 1599-ig azonban a Curtaint használták. Itt mutatták be a Rómeó és Júliát (1595) és az V. Henriket (bemutató: 1598 vagy 1599).
A terület ingatlanfejlesztői úgy tervezik, hogy az irodákat, üzleteket és lakóépületeket egyaránt tartalmazó komplexumba úgy építik be a Curtaint, hogy azt a nagyközönség láthassa, sőt egy kiállító- és előadóteret is terveznek köré.
hírlevél
