„Az ígéret földjének látványa töltse el csordultig a szemem, aztán hadd temessen be a hó...” (Henrik Ibsen)
1989-ben született Nyíregyházán. Már egészen fiatalon nagy hatást gyakorolt rá a színház: tízévesen beválogatták Máté Gábor A viszontlátás trilógiája című rendezésébe, ezután gyerekszereplőként és tánckar-statisztaként közreműködött a Móricz Zsigmond Színház produkcióiban. Itt ismerte meg a testtel való kifejezés egyik fontos irányát, amely Ladányi Andreának köszönhető.
Nyíregyházáról egyenes út vezetett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahol 2009-ben kezdte meg tanulmányait színházrendező – fizikai színházi koreográfus-rendező szakirányon, Lukáts Andor és Horváth Csaba osztályában. Az itt elsajátított fizikai színház műfaját egy helyen így definiálta: „Leginkább azt a fajta mozgást jelenti a színpadon, aminek az elsődleges célja a kifejezés, nem pedig az esztétika. Beszélő mozgás, prózával vagy anélkül, a lényeg, hogy nem a gyönyörködtetés a központja.”
Hegymegi Máté (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)
Az egyetem elvégzése után rendezőként valósággal berobbant a szakmai köztudatba. Egymás után kétszer is megkapta a kritikusoktól az év legjobb független előadásának járó díját, előbb a Szkéné Színházban bemutatott KOHLHAAS című előadásért, majd a Stúdió K társulatával a kőbányai pincerendszerben tető alá hozott Peer Gyntért, amely máris kultikus előadásnak számít.
Sokoldalú tehetség, aki több területen is kiválóan teljesít. Alkalmazott koreográfusként (Katona József Színház, Budapest Bábszínház, Vígszínház), illetve táncosként és színészként (Forte Társulat, Katona József Színház, székesfehérvári Vörösmarty Színház) is találkozhatunk a nevével.
Elismerésre méltó következetességgel dolgozik önálló színházi esztétikáján, és nem fél új utakra vezetni az őt lelkesen követő színészeket és nézőket.
A jó színházat abban látja, hogy nézőként és alkotóként is kapcsolódni tudjunk a színpadon zajló eseményekhez. „Fontos, hogy az előadás élesen reagáljon a minket körülvevő világra. Olyan témákat, kérdéseket járjon körül, amik a nézőt ugyanúgy foglalkoztatják, mint azt, aki megfogalmazza. Mindezt formailag és képileg is újabb és újabb irányokból megközelítve.”
Szinte minden megnyilvánulása egyedi. Dolgozott a Fővárosi Nagycirkuszban, a k2 Színház csapatával és immár visszatérő rendező a Katona József Színházban, ahol első munkájaként 2016 végén rendezte meg Günter Grass egy klasszikus film alapjául is szolgáló regénye nyomán a Bádogdob című előadást. Legutóbbi bemutatója idén szeptemberben a Szkéné Színházban megrendezett Woyzeck volt, amelynek színpadra állításával régi vágya teljesült. „A darab kapcsán az izgatott leginkább, hol van az a határ, ahol egy ember elveszíti a kontrollt az érzelmei, a döntései és a cselekedetei fölött, és mikortól tesz meg olyan dolgokat, amelyeket józan fejjel elutasítana.”
Soron következő munkája a Katona Kamrában készül: a Jeanne d’Arc életéről szóló előadás szövegkönyvét Garai Judittal közösen írja Aouilh, Shaw, Schiller és más szövegek alapján. A bemutatót idén decemberben tartják.
hírlevél
