Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

2021.01.18. 16:25
Ajánlom
A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.

Kertész, erdész, tanító vagy pap akart lenni, a cserkésztáborban egy színjátszó előadás változtatta meg az életét. Színiakadémista növendékként már a Belvárosi Színházban és az Ifjúsági Színházban játszott, majd osztályfőnöke, Gellért Endre tanácsára a Nemzeti Színházhoz szerződött. „Nagykorúsága” akkor kezdődött, amikor 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál tízezer ember előtt elmondta a Nemzeti dalt, este pedig már kétszázezres tömegnek szavalt.

Igyekeztem ezeket az embereket megnyugtatni, lecsillapítani; főleg mert beláttam az ablak szélén, s belül géppuskával, géppisztollyal álltak

– mesélte később.

A Parlament egyik szobájában készült az alábbi fotó. Középen Nagy Imre miniszerelnök, Sinkovits Imre a jobbszélen, könyvvel a kézben látható, előtte, félig takarásban Déry Tibor író. „Sinkovits elvtárs, maga kövezte ki az utat a Petőfi-szobortól a Köztársaság térig” – feddte meg a színészt később egy politikus.

FortepanFortepanAlbum023-160544.jpg

Kossuth Lajos tér, parlamenti szoba 1956. október 23-án. Szemben ül Nagy Imre miniszterelnök, mellette jobbra ül Hidas István, a minisztertanács első elnökhelyettese, őmögötte áll Pongrátz Ernő. A kép jobb szélén könyvekkel a kezében Sinkovits Imre színművész, előtte ül takarva Déry Tibor író. Nagy Imrétől balra összekulcsolt kézzel Mekis József, a minisztertanács egyik elnökhelyettese. (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

1948-ban találkozott először Gombos Katalinnal. Az anekdota szerint a férfi rögtön beleszeretett a nőbe, amikor meglátta az Ifjúsági Színház kapuja előtt. 1951-ben keltek egybe, egy életen át kitartottak egymás mellett.

SinkovitsImreGombosKati-162956.jpg

Sinkovits Imre és Gombos Katalin

A forradalomban játszott szerepe miatt előbb felére csökkentették a fizetését, majd elküldték a Nemzeti Színházból. Fizikai munkát vállalt, és a József Attila Színházban játszott, ugyanis „büntetésből” a perifériára száműzték. Nem derogált neki: volt, hogy a Három testőrben egyetlen este 18 szerepet játszott el. Amikor 1963-ban Major Tamás igazgató visszahívta a Nemzetibe, Sinkovits már ismert és népszerű színész volt.

Az én életem a színház. S a hitvallásom; hiszek a színházban, a művészetben, az érzelemben és az emberi értelemben. Én az érzelmekre ható színházat vélem igazán modernnek. Csakhogy, minden dolgok dialektikája, hogy az érzelem felkeltésének az útjai értelmi cselekvések kockáival kövezettek

– fogalmazta meg ars poeticáját ekkoriban, még mellőzöttként a Film Színház Muzsika hasábjain.

Az alábbi kép 1963-ban készült a Halászbástyán.

fortepan_137071-160737.jpg

Sinkovits Imre a Halászbástyán 1963-ban (Fotó/Forrás: Heti Napló - ATV / FORTEPAN)

Keleti Márton sötét vígjátéka, A tizedes meg a többiek felejthetetlen volt, mert végre nem a propaganda nyelvén és eszközeivel ábrázolta a világháborút, hanem csetlő-botló kisembereket helyezett a történetbe. Molnár tizedes előbb még nevet Gutnacht szállóigévé lett mondatán, majd a saját szemével is meggyőződik róla: „Az oroszok a spájzban vannak…”

Atizedesmegatobbiek-161607.jpg

A tizedes meg a többiek

Valójában a legfőbb bűn az volt, hogy én életemben nem tudtam kimondani magam véleményeként ezt a szót, hogy ellenforradalom. Én ezt népfölkelésnek tartom.

fortepan_106954-160546.jpg

Sinkovits Imre az öltözőben, 1966 (Fotó/Forrás: Hunyady József / FORTEPAN)

1967-ben mutatták be Madách Imre Mózesét a Nemzetiben, amelynek címszerepe egybeforrott Sinkovits nevével. Huszonkét éven át hétszáznál is többször lépett fel az előadásban. „Ahogyan Sinkovits szinte szemünk előtt válik évadról évadra, napról napra nagyobb színésszé, ezt a folyamatot, mint valami mikrokozmoszban, Mózes alakításán belől is végigkísérhetjük” – írta az ÉS recenzense. De volt olyan kritikus is, aki fanyalgott a bemutatón, és nem jósolt többet tíz előadásnál. Őt Sinkovits személyesen hívta meg a négyszázadik előadásra, és bársonyba kötve adta át neki irományát.

003_Mzes_Sinkovits_Imre-142521.jpg

Sinkovits Imre Mózes szerepében (Fotó/Forrás: Keleti Éva / MaNDA)

Szintén egybeforrt nevével másik emlékezetes filmszerepe, Dobó István az Egri csillagok nagyszabású filmváltozatában. Igazi szuperprodukció volt, szélesvásznú filmre forgatva, több száz statisztával és az egri vár öt hónap alatt felállított replikájával. Volt spontán jelenet is: az egyik díszlet leégett, Várkonyi Zoltán rendező pedig gyorsan odaküldte Sinkovitsot, hogy rögtönözzön.

fortepan_180204-160607.jpg

Sinkovits Imre az Egri csillagok forgatásán (Fotó/Forrás: Bojár Sándor / FORTEPAN)

Jajj, anyám, anyám, édesanyám, miért hagytál el engem?

– sóhajtozott Tót, a tűzoltóparancsnok Örkény világhírű drámájának filmváltozatában. Az Isten hozta, őrnagy úr kapcsán Latinovits Zoltán kiválóságát szokták emlegetni, pedig aligha lenne ugyanolyan a csendesen dörmögő, daliás termeténél fogva mégiscsak tiszteletet parancsoló Sinkovics nélkül, aki természetesen a világot jelentő deszkákon is gyakran alakított Tót tűzoltóparancsnok szerepében.

244-161018.jpg

Isten hozta, őrnagy úr! (1969)

Gazdag orgánumát rögtön felismerték, rendszeresen dolgozott hangjátékokon, konferált szilveszteri műsort. És az sem mellékes, hogy ő volt Törpapa hangja.

fortepan_146810-160547.jpg

A Rádió szilveszteri műsorában Sinkovits Imre és Darvas Iván színművészek. (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / FORTEPAN)

Ádám és Lucifer is volt Az ember tragédiájában, volt Bánk és volt Tiborc, játszott Sütő András Balkáni gerléjében. Moliére Fösvényében Valért, Shakespeare drámái közül a Julius Caesarban Cassiust, a Macbeth címszerepét, a Lear királyban Kentet, a Rómeó és Júliában Lőrinc barátot, A viharban Prosperót, a Szentivánéji álomban Zubolyt, a Tévedések vígjátékában Égeont alakította.

Az alábbi fotón Szilágyi Tiborral a Különc című előadásban látható.

SinkovitsSzilagyiT-153524.jpg

Szilágyi Tibor és Sinkovits Imre a Különc című előadásban, 1977 (Fotó/Forrás: Ország-Világ)

Nem csak 1956-ban, később is többször hadat üzent a hatalomnak. „Az egész magyar színészet egyfajta hazafias érzésből született” – mondta. 1989-ben Sütő András darabját, az Advent Hargitánt valóságos performansszá változtatta, miután a drámaíró élete veszélyben forgott Temesváron. „Kitaláltuk, hogy nem hajlunk meg, nem köszönjük meg a játékot, mert ez már rég nem az. Az előadás végén gyertyával vonultunk be.”

002_Advent_a_Hargitn_Sinkovits_Ime_Kubik-160419.jpg

Advent Hargitán: Kubik Anna és Sinkovits Imre 1988-ban (Fotó/Forrás: MaNDA)

Feleségétől két gyermeke született: András és Mariann, akik mindketten szüleik foglalkozását választották.

csalad-161449.jpg

Együtt a család: Sinkovits-Vitay András, Gombos Katalin, Sinkovits Imre és Sinkovits Mariann (Fotó/Forrás: Ország-Világ)

Utoljára halála előtt alig fél nappal állt színpadon, a Tudós szerepében lépett fel a Csongor és Tündében. Nagyon gyenge volt már, légszomjjal küzdött, kézen fogva kellett a belépőig vezetni. 2001. január 18-án, 72 évesen hunyt el. A köztévé február 2-án élő adásban közvetítette a temetést.

Azért lettem színész, mert minden szerettem volna lenni

– szól sokat idézett mondata.

Sinkovits_Imre_sirja-162442.jpg

Sinkovits Imre és Gombos Katalin sírja az óbudai temetőben (Fotó/Forrás: Varga József)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Színház hír

Új honlap segíti a vidéki színházak megismerését

A honlappal nem csak megismerhetővé válik a Budapesten kívül működő teátrumok munkája, de egyben segíti is a társulatok együttműködését.
Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Színház magazin

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.
Színház hír

Podcastsorozat indul a Játékszínben

A streamelt előadások után online hallgatható interjúkkal szeretné közelebb hozni a közönséghez a színészeket a Játékszín. A keddenként jelentkező PodCasting házigazdája Várnai Péter.