Milyen munkamódszerrel dolgoztatok a Mephisto-átiraton?
Mikó Csabának az eredeti regényből készült változatát használtuk alapanyagnak, de rengeteg improvizált jelenetet is csináltunk közösen. Az előadás magja a színészek improvizációiból állt össze. Egészen felemelő, hogy jeleneteket, szövegeket is írhattunk magunknak. Nagyon izgalmas, szuper munkamódszernek gondolom. Teljesen otthon vagyok ezen a terepen. Harminc éves színészi pályafutásom alatt nagyon gyakran dolgoztam így. Többek között a FEKETEország és a Hazámhazám is így készült. Nagy élmény volt újra úgy dolgozni, ahogy régen az Arvisurában, aztán a Krétakörben. Hogy ennyire a színész felelőssége, milyen lesz a színpadon eltöltött idő. Nem egy megírt szöveget kell megtölteni élettel, hanem gyakorlatilag az egész színpadi jelenlétet ki lehetett találni. Ez a szabadság rendkívül inspiráló volt.
A tabudöngető, társadalomkritikus színházáról ismert Urbán András rendezése a mai magyar közállapotokra reflektál?
A magyar színházban ritkán látott stílust képvisel Urbán: eleve van egy nagyon izgalmas és szabad, punk, trash világa. A Mephisto egyetemesen és állandóan a megalkuvásról, az árulásról szól. Bárhol és bármikor az aktuális politikai helyzetre utal, hiszen kevés olyan békés hely van a világon, ahol nincsenek társadalmi problémák. Nálunk pedig nagyon durván jelen vannak.
Milyen nőtípusokat formálsz meg az előadásban?
A saját improvizációnk által kialakult karaktereket elevenítünk meg, de alapvetően a darabban szereplő nőket és férfiakat egyaránt megjelenítjük. Mivel nem klasszikus értelemben történnek a jelenetek, ezért minden belefér. Vizuális és hatáselemek jelennek meg eklektikus stílusban, amin áttüremkednek a darab nagyon fontos, ikonikus jelenetei. Mindez úgy, hogy teljesen átszűrjük magunkon és személyesen belevisszük magunkat.
A nők hálójában vergődő Hendrik Höfgenre való utalás, hogy öt színésznő veszi körül?
Ez jól reflektál arra, ami most a világban történik: hogy minden téren, helyzetben és szerepkörben jönnek előre a nők. Ebből a szempontból nagyon aktuális ötlet, hogy nők játszanak mindent egy darabban a férfi körül. És persze azok a problematikák is megjelennek, amikkel a nők küzdenek, ami miatt 2021-ben is fojtogató a nők helyzete a világban és Magyarországon, mint az abúzus, a családon belül erőszak.
Egy macsó társadalomban a Höfgen-féle férfiak legalizálják a nők ügyében hozott döntéseket.
A Nemzeti óta először játszol Alföldivel. Milyen az egymásra találás a színpadon? Visszajönnek a régi idők emlékei?
A Három nővérben játszottunk együtt Robival. Nagyon jó volt újra együtt dolgozni vele a Mefisztóban. Általában előre szoktam nézni, ezzel együtt úgy gondolok vissza a nemzetis évekre, hogy az egy nagyon jó időszak volt az életemben.
A Mephisto történet alapfelvetése, hogy hová vezetnek az apró alkuk, a politikai széljárásoknak való megfelelés a könnyebb érvényesülés érdekében, az értelmiség lefekvése a hatalomnak. Téged mi mentett meg attól, hogy ne add el magad?
Személyes döntésen múlik, hogy eladod magad, vagy sem. Engem mindig jobban érdekelt a pénznél, hogy hiteles és jó dolgokat hozzak létre olyan emberekkel, akiket sokra tartok. Azt hiszem, ez ment meg bárkit egy ilyen döntéstől. A hatalom, meg az a fajta hírnév soha nem izgatott, amit a hatalmi lépcsőfokokon lehet elérni.
A küzdelmesebb utat választottad?
Szerintem mindenkinek küzdelmes, annak is, aki beáll a hatalom mögé, élharcos lesz, mert önmagával szemben kell megküzdenie.
Alapvetés, hogy a művészet szabad, és semmiféle hatalomnak nem hódolhat be. Ez örök érvényű igazság, ha valaki megszegi, onnantól nem művész.
A höfgeni tündöklést látványos bukás követi...
Manapság sajnos nincsenek következmények, az igazság sem győzedelmeskedik. Sokkal szomorúbbnak látom ilyen értelemben a mostani világot. Teljesen következmények nélküli minden döntés, épp ezért sokkal nehezebb mindenkinek személyesen tartania magát, és azt mondani: nem állok be a sorba, nem adom el magam. A veszteség maximum az lehet, hogy elveszíti a „művész” titulust.
Forrás: Átrium / Szentgyörgyi Rita, szerkesztés: Fidelio
A Mefisztó című előadás nyilvános főpróbáját június 25-én este fél 8-kor és 26-án délután 6 órakor tartják az Átriumban. A bemutatóra 27-én este fél 8-kor kerül sor, további előadások: június 28., július 13., 15. este fél 8.