Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben az idei Kult50 szereplőit mutatjuk be.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Fodor Tamás

Színész, előadóművész, rendező, színházcsináló. Szenvedélyes színházi beszélő – minden helyzetben. Fodor Tamás sosem ábrázol, sosem interpretál. Létezik. Prosperóként bábok között azzal indít: „Itt az idő!” Mindig itt az idő, amikor ő lép színre.

Úgy kezdte a színészetet, hogy az Egyetemi Színpadon ülve mondta A grófi szérűn Ady-verset. Az apró Pártos Géza előbb csak nézett rá, majd pattogtak a szavai:

Fodor Tamás (Fotó/Forrás: Németh Sz. Péter)

Fodor Tamás azt mondja, mindig jól vezette az ösztöne, mert sosem találta magát rossz helyen a színházakban. Olykor persze unni kezdi, amit addig csinált. Szerinte az ember arra született, hogy rácsodálkozzon bizonyos dolgokra: jé, ezt fel kell fedeznem, meg kellene ismernem. Folyton ez hajtja.

Sosem akart „Fodorság” lenni. Rettegett attól, hogy belemerevedjen valamiféle saját sablonba. Nem akarta, hogy kivasalják. Gyűrötten érzi jól magát. Sémaellenesen. Egyébként meg rajong az Excel-táblázatért. Rendszerető. Úgy gondolja: ahhoz, hogy rend legyen az ember fejében, rendezettség az alkotásban, muszáj valamilyen módon rendszerezni.

A Budapesti Bábszínház kicsike Ország Lili Stúdiójában 2018 őszétől Fodor Tamás Prosperója – rendező: Szikszai Rémusz – lehúzza a villámot az égből. Pálcája nincs, neki a múltjában, a szellemében van az ereje. A megbocsátásban. Nála ez a bűn következménye, nem a bosszú.

A Pesti Magyar Színház legkisebb termében, a Sinkovits Imre Színpadon ketten alkotnak óriáscsoportot Béres Ilonával Ionesco tragikus tréfájában, A székekben (rendező: Szabó K. István). Béres és Fodor 2018-ban színházünneppé emelte az elődást. Ionesco abszurd, világvégi magánydrámájában minden szétesik. De talán még sincs veszve minden – legalábbis ha őket nézzük.

(szerző: Karácsony Ágnes)