„Mindent tudj, ami a mozgással kapcsolatos” – Beszélgetés Horváth Ádámmal

Horváth Ádám, Pálfi Gabriella, Tonhaizer Tünde (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Emlékszel, mikor léptél be először a József Attila Színház kapuján?

Igen, 2016 márciusában Bakó Gábor hívott a Csókos asszony című darab második körös castingjára.

Hogyan áll össze egy tánckar?

Minden darabnál egyeztetek az adott darab koreográfusával. Ő elmondja, hogy mit szeretne: milyen stílusú és karakterű  táncosokat. Ismerve a színház tánckarát, összefésüljük az elképzeléseinket. Fontos, hogy a táncosok a megfelelő technikai képzettség mellett, karakteresek legyenek és jó előadói készségük is legyen. Önálló művészként, de egységes tánckart tudjanak alkotni.

Van kedvenc előadásod?

Minden előadást, amiben benne vagyok, valami miatt szeretek, mert különben nem csinálnám. Hiszek abban, hogy az ember akkor tud sikeres lenni a munkájában, ha szereti is azt. Éppen ezért, minden előadásban igyekszem megkeresni a jót, és erre fókuszálni.

Amikor egyszerre vagy táncos és asszisztens, ezer felé figyelsz. Egy laikus talán nem is tudja, mit jelentenek ezek a feladatok. Mesélsz róla?

Ha pár szóval kellene jellemezni, akkor azt mondanám, hogy mindent tudj, ami a mozgással kapcsolatos. Mindegyik szerepkörnek megvan a maga szépsége és a maga nehézsége is. Itt, a József Attila Színházban ez a két szerep mára már összeforrt a személyemben. Táncosként részt veszek a próbákon, betanulom a darabot, a saját dolgomat kell a legjobban tudnom, és az előadásokon a maximumot kell nyújtanom. Inkább a testen, a fizikális jelenléten van a hangsúly. Koreográfus asszisztensként tudnom kell a színészek, táncosok összes mozgását. Ha a koreográfus épp nincs jelen, akkor én helyettesítem, én tanítom be a koreográfiát, amit ő kitalált. Tisztáznom kell a mozgást, vagy ha valaki esetleg nem tudja technikailag kivitelezni a dolgokat, én vagyok az, aki elmagyarázza, és rávezeti, hogyan kellene.

Horváth Ádám (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Közben egyeztetem a táncosok elfoglaltságait, hogy mikor, ki van a próbán vagy az előadáson. Asszisztensként amellett, hogy tudnom kell, hogy táncban kinek, mi az erőssége; mi áll jól neki; hogyan és mennyit lehet terhelni; fontos az emberi oldal is. Ismernem kell őket, hogy tudjam motiválni őket, hogy a legjobbat hozzák ki magunkból. Az is fontos, hogy ennek mi az útja. Gyakran előfordul, hogy egy felújító próbán odajön az egyik táncos, és azt mondja: fogalma sincs a darabról. Nem emlékszik, mikor, mit kell csinálnia, és teljes pánikba esést látok rajta. Ilyenkor igyekszem megnyugtatni, és elmondani, hogy bízzon magában, mert én is bízom benne. Ahogy elkezdjük ismételni a dolgokat, már látom, hogy a teste tudja, mit kell csinálni, és szépen lassan kezd hozzá az agy is „megérkezni”. A testnek van mozgási memóriája, és ami egyszer megvolt, az a megfelelő impulzusnak köszönhetően, visszajön. Ahogy látom, hogy ez megtörténik, a táncos is visszanyeri az önbizalmát, és máris magabiztosan mozog. Egy asszisztensnek összetett a feladata. Nemcsak táncolni tudásból áll, hanem tudnia kell szervezni, átlátni a dolgokat.

Melyik a nagyobb kihívás? Asszisztensként helytállni vagy táncosként?

Mind a kettőnek az adott életkorban megvan a maga kihívása. Olyan ember vagyok, aki szereti és kell is neki a kihívás. Ez éltet, ez mozgat: mindig legyen fejlődési lehetőség. Gyerekkorom óta táncolok, így táncosként nagyobb utat jártam be. Asszisztensként három éve dolgozom, úgyhogy jelen pillanatban ebben tudok nagyobbat fejlődni. Hozzátartozik a  dologhoz, hogyha táncosként nem ugrottam volna meg az előttem álló akadályokat, akkor most nem tudnék asszisztensként is helytállni, előre lépni. Ezen a művészi pályán ugyanis ez a  következő lépcsőfok. Ami fontos számomra, hogy mindig, minden darab után levonjam a konzekvenciát: mi az, amit az előzőhöz képest máshogy szerettem volna csinálni, és ez sikerült-e? Itt sem lazsálhat az ember, egyre jobbnak és felkészültebbnek kell lenni.

Mészáros Gergő, Hajdú Ádám, Szilágyi Kata, Horváth Ádám, Drahota Albert (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Azt már tudjuk, hogy nincs kedvenc előadásod, de mit ajánlanál nézőként, ami kihagyhatatlan a József Attila Színház repertoárjából?

Jelen pillanatban a színházunk repertoárja nagyon színes és széles, ezért úgy gondolom, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. Vannak nagyon szórakoztató, látványos előadásaink, amire a gyerekekkel együtt is el lehet jönni az egész családnak (Macskafogó, Légy jó mindhalálig). Most mutattunk be egy, a napjainkban aktuális kérdést boncolgató előadást – a nők hogyan tudnak a karrierben és a magánéletben is sikeresek lenni –, a 9-től 5-ig című musicalt. Vannak olyan darabjaink, amelyek mélyebb hangvételűek és elgondolkodtatóak (A király beszéde és az Amadeus – mind a kettő Fila Balázs főszereplésével – illetve az Eldorádó). Érdemes mindegyiket megnézni, mert mindegyik különleges a maga nemében.

Támogatott tartalom.