Színház

„Mindig elvarázsol, ha valakiben meglátom a szent mániát”

2017.11.27. 08:42
Ajánlom
A Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán lesz látható december 4-én Pregitzer Fruzsina Mécs László-estje, amelyen Bata Hajnalka népdalénekessel a pap-költő premontrei szerzetesnek kívánnak méltó emléket állítani.

- Hogyan kerültél kapcsolatba Mécs László költészetével?

- Mécs László a nagymamámnak és az édesanyámnak volt nagyon kedves költője. Gyerekkoromban édesanyám sokszor idézte a verssorait egy-egy helyzetre vonatkozóan. Mécs László költőként és emberként is derűvel, humorral, egyéniséggel állt helyt.

Személyes indíttatásból fedeztem fel a verseit magamnak és másoknak.

A másik önálló estemmel, ami az Uram, nem látta Magyarországot? címet viseli, sokat járok a határon túlra, Felvidékre, Erdélybe és a világ más pontjaira. Így jutottam el Nagykaposra is, ahol Mécs László plébánosként szolgált. Amikor közelgett a születésének százhuszadik évfordulója, úgy döntöttem, hogy áttekintem az egész életművét.

Pregitzer Frizsina

Pregitzer Frizsina (Fotó/Forrás: Csutkay Csaba)

- Mécs László a két világháború közötti vallásos líra legnépszerűbb képviselője volt. Mi az oka annak, hogy feledésbe merült a személye, a munkássága?

- Barlay Ödön atya tanulmánya jelentette számomra a kulcsot annak a megértéséhez, hogy mi az, ami miatt mindmáig hallgatnak róla. A Nyugatban 1933-ban megjelent egy tanulmány, ami többek között Mécs Lászlót is górcső alá vette, holott a két világháború között kiállt a fasizmus és Hitler ellen. 1945-ben egy berlini íróasztalfiókban német megjegyzésekkel tarkított Mécs László-költeményt találtak. A nácik figyelmébe került költőt a háború alatt a katolikus egyház bújtatta. Az '50-es évek végén a magyar emigráció újból kiadta a verseit Kanadában és szerte a világon, amit a magyar állambiztonság sem nézhetett tétlenül. 1963-ban megjelent Illyés Gyula Ingyen lakoma című tanulmánykötete, amely szó szerint átemelte az 1933-as nyugatos tanulmányt. Ennek alapján úgy érzem, hogy amit Illyés kimondott ítéletként, azt kőbe vésték, és a mai napig ez él a köztudatban. Ezt igyekszem kicsit megmásítani azzal, hogy hozom-viszem a verseit.

Mécs László

Mécs László (Fotó/Forrás: MMA)

- A költészet, az önálló estek párhuzamosan futnak a színészi pályáddal, emellett foglalkozol drámapedagógiával, és kispapoknak tanítasz kommunikációt.

- Több mint harminc éve tanítok, még a Nemzeti Színház Stúdiójában kezdtem.

Mindig érdekelt a jövő, a fiatalok, akikben szándékot látok,

akik felkérnek arra, hogy esetleg egyengessem az útjukat. Mindig elvarázsol, ha valakiben meglátom a szent mániát. Amikor egy izgalmas személyiséggel találkozom, érdekel, hogyan lehet őt a személyiségjegyeiből kiindulva arrafelé terelgetni, hogy a legelőnyösebben mutathassa meg magát.

- Huszonhét éve vagy a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, ahol az elmúlt időszakban elég viharos igazgatóváltások történtek. Mi marasztalt a társulatnál?

- Magyarországnak ez a vadkeleti része, a Nyírség nagyon lesajnált régiója volt az országnak. Mostanában kezd áthangolódni ez a felfogás, de még mindig mély lélegzetet vesznek a kollégák Nyíregyháza hallatán. Innen nem lehet előadás után felrándulni Pestre, mint Székesfehérvárról, Szolnokról vagy Kecskemétről. Itt kell lakni, ez egy életforma. Valamiféle cinkosságot, félig- meddig hazaszeretetet érzek az itteniek iránt. Másrészről van egy tizenhat éves fiam, és amikor felvállal az ember egy gyereksorsot, a fontossági szempontok más megvilágításba kerülnek. Nem akartam a gyerekem rovására túl sokat kísérletezni az életemmel. Nyíregyházán sok fiatal van a társulatban, mindig találok olyat, akivel szót értek, akiről érzem, hogy én is érdeklem őt.

- Nemrég mutattátok be McDonagh Leenane szépe című darabját, amelyben a megnyomorított sorsú anya szerepét játszod. Miben érzed kihívásnak ennek a gonoszkodó figurának a megformálását?

- Régebben is játszottam jó pár nem saját korombeli szerepet. Ez a nő nem gonosz, csak éppen piszkálódó megnyilvánulásai vannak. Olvasmány- meg filmélményekből csipegettem hozzá, mert nincs a látószögemben ilyen típusú ember. Egyszer mesélte nekem Máthé Erzsi, hogy amikor megfeneklett egy szerep megoldásában, erősen koncentrált, hogy ki az a számára tisztelendő, nagy színésznő, aki megcsinálná.

Nekem Kiss Manyi, Gobbi Hilda, Sulyok Mária jutottak eszembe.

Nagyon izgalmas próbafolyamatot éltem meg Göttinger Pállal, a színház főrendezőjével. Örülök, hogy berakták középiskolás bérletbe az előadást, mert vitára indíthatja a diákokat az emberi lélek pokoljárásairól.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Csalók és megcsaltak játszmája

Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.
Színház videó

Színészek kampányolnak a választás tisztaságáért

Az Unhack Democracy kezdeményezésére több színész is csatlakozott a választások tisztaságát elősegítő kampányhoz – írja a 444.
Színház ajánló

Átkosan buja színmű a Bartók Színházban

Január 22-én mutatja be a dunaújvárosi Bartók Színház Frank Wedekind gyermektragédiáját, A tavasz ébredését, melyből Szász Hanna és Ivanics Tamás készített új színpadi adaptációt.
Színház hír

Új elnökséget választott a Színházi Kritikusok Céhe

Puskás Panni és Kovács Bálint társelnökségével folytatják a működést, az új vezetők mandátuma 2025-ig szól.
Színház kritika

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.