Színház

Mit gondol Szabó Réka és Mohácsi János a vadonatúj mondatok igazságáról?

2019.05.09. 14:05
Ajánlom
Szabó Réka és Mohácsi János a Tünet Együttes próbatermében találkoztak, ahol a vadonatúj mondatok igazságáról és az üres tér megtöltéséről is beszélgettek a Kult50 kamerái előtt.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Mohácsi János

Az Egy piaci nap – Mohácsi János rendezésében a Radnóti Színházban – riasztó szembesítés a jelennel: ma is téboly és zavar van a fejekben.

Mohácsi sosem hallgatja el, azt, amiről beszélni kell. Emlékeztet, int, hogy résen kell lenni, ami volt, az most is lehet. Úgyhogy inkább gyanakodjunk.

Závada Pál dokumentumok alapján tárta fel az 1946-os kunmadarasi és miskolci pogromok gyilkos indulatait. Kiszabadította az elhallgatásból ezt a sötét őrületet. Színdarabnak gondolta eredetileg, két színháznak is kínálta, nem volt rá figyelem. Závada nem sértődött meg. Regénnyé írta a zsidók elleni lincseléseket. Mohácsi János pedig rögtön meglátta benne a színházat: állandó alkotótársával, testvérével, Mohácsi Istvánnal és Závadával közösen létrehozták a végleges színpadi szöveget a Radnóti társulatának. Más lett az új mű, mint az eredeti, mégis ott van benne Závada könyve.

_DSC6998-152803.jpg

Mohácsi János (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Néhány túlélő zsidó hazatér a falujába. Már mások lakják a házaikat. Javaikat elkobozták. Közösségi részvét helyett közösségi megvetés fogadja őket. Miért követelik vissza, ami már nem az övék? Ha elvitték őket meghalni, miért élnek? Újraéled a vérvád, a zsidókat végül a szomszédjaik agyonverik. Önként ölnek. Saját gyűlöletük, félelmük a felbujtó bennük, és az a kegyetlenség, hogy akit nem véd senki, az nincs, az nem létezik.

Mohácsi mindig az önfelmentés, az elfedések ellen rendez. Az Egy piaci nap 2018 egyik legfelkavaróbb előadása. De nem kell fokozni, „leg” nélkül is hat. Elég annyi:

Mohácsi János „szimfonikus színházat” csinált a múlt taktusaira, a jelen ritmusára. Tiszta hangzás, tökéletesen összehangolt színészek, zenészek. És hát az a vég, az a monoton kopogás a gadulkán, ami aztán hirtelen megszakad…

Zajos intés Mohácsi Jánostól: ami megtörtént, bármikor ismétlődhet, és a gyűlölet kiveszi az emberből az embert, és ez a legnagyobb bűn, hogy az emberből kiveszik az ember. (Szerző: Karácsony Ágnes)


Szabó Réka

Kevesen tudják olyan jól megnevettetni a közönséget saját kétségeikkel, nyomorúságukkal, mint Szabó Réka és a Tünet Együttes. Úgy, hogy a röhögés után rögtön magunkba nézzünk.

Szabó Réka nyílt kártyákkal játszik: aktuális élethelyzeteit eddig három szólóba fogalmazta bele, amiket „összeolvasva” nemcsak egy személyes, de egy általános női életút, sőt egy társadalmi kórkép is szépen kirajzolódik.

Szabo_Reka_fotoDusaGabor-102144.jpg

Szabó Réka (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Volt, hogy a harmincas éveiben járó nő céltalanságát teregette ki, máskor az életközepi válsággal, az öregedéssel nézett szembe, de olyan is előfordult, hogy saját anyatejével kínálta a közönséget. Ezzel az extrém személyességgel ugyanakkor sohasem lépi át azt a határt, amitől kínosan személyeskedő lenne, miközben mégis vállalja azt a sebezhetőséget, ami egy ilyen megnyilatkozással jár. Ezzel lesz tétje az előadásoknak, amikkel helyettünk, a közönség helyett fogalmazza meg a tabunak gondolt jelenségeket ő és társulata. Ebben két dolog segíti: a mértani pontosságú arányérzék, és a belülről fakadó humor.

Arányérzéke abból adódóan is van, hogy matematikusként és egyetemi tanárként is praktizál a tánc mellett, utóbbi pedig egyszerűen veleszületett tulajdonsága. És mindez nemcsak rá, de az általa vezetett Tünet Együttesre is igaz, ahol olyan emberekkel vette körbe magát, akik előadói kvalitásuk mellett Rékáéhoz hasonló, önreflexív szemlélettel, humorral is bírnak.

2018-ban revelatív erővel hatott a Burok című előadásuk, melyben anyák, táncosok meséltek szülésélményükről,

amivel nemcsak a női, de a férfi nézőket is bevonták egy „beavatásrítusba” – ne felejtsük el – személyességgel és humorral. Ez év elején pedig a társulat jubileumát „ünnepelték”: mivel azonban nem akartak úgy tenni, mintha minden rendben lenne, A tünetegyüttes című metadarabban arról meséltek, mivel jár a független társulati lét. (Szerző: Szász Emese)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Kapcsolódó

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.

Sorozatunk előző részei

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Klasszikus

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Tizenöt ország előadásai a Nemzeti fesztiválján

Hetedik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Színház április 8. és május 17. között a MITEM-et, amelyre idén olyan nemzetközi hírű alkotók rendezéseit várják, mint Robert Wilson, Theodorosz Terzopulosz, Michael Thalheimer, Sebastian Hartmann és Victoria Thierrée Chaplin.
Színház premier

Rendhagyó sajtótájékoztatón mutatkozott be az Eldorádó csapata

Bereményi Géza kultikus filmjének számtalan színpadi adaptációja készült az Arany ára címmel. A József Attila Színház a Film évadában tűzi műsorára az Eldorádót.
Színház hír

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Színház premier

Kern András is megjelent a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék patinás esküdtszéki tárgyalótermében tartották a Játékszín februári bemutatójának sajtóeseményét. A vád tanúja című produkciót Simon Kornél rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Kocsis Dénes, Szerednyey Béla és Lévay Viktória lép színpadra.
Színház magazin

„Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – 50 éve ment el Latyi

A híres színészdinasztia leszármazottait, a Latabár testvéreket a szigorú kritikusok is Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították. Ők azonban a külföldi sikerek után hazajöttek, itthon játszottak és forgattak. 1970. január 11-én halt meg Latabár Kálmán.