Színház

Mit is akarok, mikor lennék boldog? – Beszélgetés Béres Mártával

2020.08.13. 14:05
Ajánlom
Különleges munkamódszer egy emberközpontú szláv rendezővel, színészi csapatmunka és saját monológ a regényből. Béres Márta is készül Kisvárdára, néhány nappal ezelőtt már az előadással álmodott. Az Újvidéki Színház Anna Karenina című előadásának címszereplőjével Oláh Zsolt beszélgetett.

Vissza tudja idézni, hogy mi fogta meg először Anna Karenina szerepében?

A legelső gondolatom talán az volt, hogy mennyire intenzíven éli az életét. Néhány nappal ezelőtt az előadással álmodtam, és rájöttem, hogy korábban sosem találkoztam ennyire mély érzelmekkel bíró szereppel. Olyan gazdag skálát kínál, amire nagy ajándékként tekintek a pályámon.

IMG_3886a-140433.jpg

Béres Márta az Anna Karenina c. előadásban (Fotó/Forrás: Kisvárdai Fesztivál)

Tolsztoj regényének számos színpadi változatát, filmfeldolgozását és rendezői értelmezését láthattuk már. Miben különleges az újvidéki előadás?

Dejan Projkovszki rendező újszerű módon bontotta ki a regényt számunkra. A próbafolyamat során nem előre megírt szövegkönyvből dolgoztunk. A társulattal együtt elolvastuk a regényt, és mi magunk ragadtuk meg a számunkra fontos mondatokat és párbeszédeket. Kiválasztottuk a hozzánk közel álló szövegrészleteket, majd Dejan eldöntötte, hogy szeretné, vagy sem, hogy megjelenjenek az előadásban.

Ettől a módszertől úgy éreztük, hogy az előadás igazán a miénk.

Mindig is hasonló módon gondoltam a nagy szláv rendezők emberközpontú, a színészt partnernek tekintő munkamódszerére. Most, hogy találkozhattam Dejannal, mindez visszaigazolást nyert, és nagyon boldog vagyok, hogy részese lehetek az előadásnak.

Anna_Karenina_Beres_Marta2-140126.jpg

Béres Márta az Anna Karenina c. előadásban (Fotó/Forrás: Kisvárdai Fesztivál)

Mi határozta meg, hogy melyik szövegrészletet emelték ki a regényből?

Mindenki ahhoz mérten választott, hogy éppen hol tart a saját életében. Attól rendkívül hiteles és igaz az előadás, hogy

a színpadon elhangzó gondolatok nagyon közel állnak a színészek énjéhez. Ebből fakadóan óhatatlanul is reflektálnak a családunkban, baráti közösségeinkben, vagy a szakmánkban megélt élethelyzeteinkre.

Minderre jól rezonál a díszlet is. Dejan állandó alkotócsapattal dolgozik, akikkel jól ismerik egymás érzékenységét és látásmódját. Valentin Szvetozarev feketére festett fém ajtói szinte követik Anna minden lélegzetét, annak fényében nyílnak, csukódnak, sőt: csapódnak az ajtók, ahogyan Anna gondolkodik és érez. A Marija Pupucsevszka által tervezett kosztümök pedig szinte már kínosan elegánsak, kifejezve ezzel is az embereknek a külvilág felé mutatni vágyott ideálisnak, tökéletesnek hitt képet.

Anna_Karenina_Beres_Marta_3-140126.jpg

Béres Márta az Anna Karenina c. előadásban (Fotó/Forrás: Kisvárdai Fesztivál)

Hogyan ajánlaná a kisvárdai nézőknek az előadást?

A regényben olvasható tizenöt-húsz gyönyörűen megírt oldal: mielőtt Anna a vonat elé veti magát, bolyong az állomáson, végső kétségbeesésében figyeli és elemzi a körülötte lévő embereket. Dejan rám bízta, hogy ebből a jelenetből írjak egy saját monológot, ami végtelenül azonos velem, mégis igaz Annára is. Mielőtt megszületett a végleges változat, sok fontos kérdés fölmerült bennem. Ritkán beszélgetünk igazán őszintén saját magunkkal, és olyan jó lenne, ha az előadás arra késztetne nézőt és alkotót egyaránt, hogy – akár csak Anna – megkérdezzék önmagunktól: mit is akarok, mikor lennék boldog?... Bízom abban, hogy ezen vakmerő lépés után – Annával ellentétben – lesz bátorságuk az életet választani.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva.

Támogatott tartalom.

Egy hét múlva kezdődik a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Kapcsolódó

Egy hét múlva kezdődik a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

2020. augusztus végén harminckettedszer rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját, Magyarország egyik legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal bíró színházi seregszemléjét.

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja a leszakított nemzetrészek színtársulatainak bemutatkozási alkalma. Az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból meghívott előadások zöme versenyprogram, tartanak azonban versenyen kívüli és díszelőadásokat is.

A fesztivál betekintést nyújt a határon túli műhelyek munkájába, Szakmai Klubja lehetőséget kínál a diskurzusra, a kölcsönös tájékozódásra és inspirációra. Alkalom kínálkozik annak összehasonlítására, hol tartanak az anyaországtól elszigetelten dolgozó művészeink a színházi formanyelv megújításában; ki követi közülük legelhivatottabban a nyugat-európai trendet, s ki az, aki az otthoni közönség-fogadtatás elkötelezettje. A fellépő társulatok produkcióiban egyszerre jelennek meg a magyar és a környező nemzetek kultúrájának, színházművészetének jellegzetes vonásai.

Fesztiváligazgató: Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója

Művészeti tanácsadó: Balogh Tibor (a versenyprogramok válogatója, javaslattevő a zsűri, a Szakmai Klub és a Kisvárdai Lapok szerkesztőségének összetételére)

A versenyprogram zsűrijének tagjai: Gulyás Gábor esztéta, Kozma András dramaturg (Nemzeti Színház), Naszlady Éva rendező, Mészáros Blanka színművész (Radnóti Miklós Színház) és Sztarenki Pál színművész-rendező.

A Fesztivál fővédnöke: Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Íme az adakozók névsora, akik Gergye Krisztián-festménnyel gazdagodtak

10 független színházi dolgozót segít Gergye Krisztián nagyköveti kampánya.
Színház ajánló

A FESZ ma esti adománygyűjtő gáláján Gergye Krisztián új festményére is licitálhatunk

A független színházi dolgozók megsegítésére szervez online adománygyűjtő estet január 22-én 19.00 órától a Független Előadó-művészeti Szövetség.
Színház szfe

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Színház hír

Felolvasószínházi előadással mutatkozik be Kelemen Kristóf új drámája

A járványhelyzet elmúltával az Örkény Színház műsorra tűzi Kelemen Kristóf legújabb drámáját, melyet az 1956 és 1989 közötti romániai események – Nagy Imre és körének sznagovi fogsága – ihlettek. A darab alapját az a napokig tartó rituálé adja, melyben özvegyek és gyermekeik nézték végig a 301-es parcella felnyitását. A mindezidáig jeltelen tömegsírból 1989 előtt eltemetett férfiak csontjait, foszlott ruhadarabjait emelték ki.
Színház ajánló

Összművészeti gálaműsorral ünnepli a Vörösmarty Színház a Magyar Kultúra Napját

A székesfehérvári teátrum a komolyzene, a balett, a néptánc és a színművészet legmeghatározóbb alkotásaiból válogat január 22-én.