Színház

Mit kezd a múlttal a magyar színház?

Jó kérdés beszélgetéssorozat
A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat Jó kérdés beszélgetéssorozata második évada is izgalmas kérdéseket feszeget a Katona József Színház K:antinjában. Januárban telt ház előtt, Kelemen Kristóf dramaturg, rendező, Lovas Rozi színművész és Tasnádi István író véleményét, tapasztalatait ismerhettük meg arról, hogyan dolgozza fel a múltat a magyar színház. A beszélgetést Szemere Katalin újságíró vezette.

Tasnádi István alapvetésként leszögezte, a színházban a traumafeldolgozás nem a pontos történések, hanem inkább a hatás megmutatását jelenti. Szintén fontos állításként hangzott el tőle, hogy a jó múltfeldolgozó előadás történelmi tabuval foglalkozik, és mindenképpen politikai színházzá válik, különben képeskönyvvé válik, tökéletesen érdektelen marad. „Az benne a nagyon nehéz, és rengeteg csapdát rejt, hogy ha heroizálunk, nagyon egynemű emlékműsorrá fajul a dolog, ha pedig ellene megyünk, és mögénézünk vagy más szemszögből nézzük, akkor deheroizálunk, amitől provokatív, tabudöntögető ügy lesz, legalábbis bizonyos emberek számára” – fogalmazott, és azt is hozzátette, közös történelmünk nem egynemű, ahhoz mindenkinek van valamilyen viszonya. Ha a darab állítása a színházban megkövetelt módon markáns és izgalmas, az valakit biztosan sérteni fog, a nimbusszal övezett személyiségek vagy események a kanonizálttól eltérő színrevitelben valakinek biztosan botrányosnak számít. Vannak azonban dolgok, amiket mindenképp el kell kerülni. Tasnádi szerint ilyen az, hogy a nézőpontok komplexitása megjelenjen a színpadon, több szemszöget lássunk, és abban is óvatosságra intett, hogy elemző távolságtartás nélkül, túl közeli eseményre utaljon az előadás, mert akár egyetlen ilyen megjegyzés az egészet leránthatja, más irányba, az egyedi felé viheti.

EDV_2077_-172858.jpg

Szemere Katalin, Lovas Rozi és Kelemen Kristóf (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A történelmi hűség és az emlékezet több aspektusból is felmerült.

Lovas Rozi elmondta, a Radnóti Színházban játszott, Závada Pál regényéből készült, Mohácsi Istvánnal és Mohácsi Jánossal létrehozott Egy piaci nap kapcsán eredeti dokumentumokat, írásos feljegyzéseket, tanúvallomásokat kaptak a regény mellé. A színésznő, akinek egyébként is igénye van arra, hogy a rendezők, dramaturgok háttéranyagokra vonatkozó ajánlatokkal lássák el, egy fontos további forrást is kiemelt: „Én szorgalmaztam az Antiszemita kiskátét, mert nagyon kíváncsi voltam arra, miből táplálkozik az a gondolatmenet, honnan ered az az érzelmi túlfűtöttség – ami egyébként általánosságban is érdekel –, amikor egyik ember képes ennyire meggyűlölni a tőle egyáltalán nem különböző másik embert. Tanulságos volt, mik azok az okok, történelmi alapok, amiből az uszítás táplálkozik.” A színésznő azt is hozzátette, „ezek az emberek ismerték egymást, barátok voltak, együtt jártak iskolába, együtt nevelték a gyerekeiket, és mégis eljutunk oda, hogy valamiféle történelmi fuvallat elemi gyűlöletet szít köztük. Sokféle szegmense van, de innentől kezdve egyszer csak ez egy emberi történet lesz, nem pedig történelemkönyv, amiben számokat mondunk, adatokat, és jelenségekről beszélünk.”

EDV_2147_-172858.jpg

Kelemen Kristóf és Tasnádi István (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Kelemen Kristóf múltfeldolgozó előadásaiban, a Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk-ben és a nemrég bemutatott Megfigyelőkben is töredékesen rendelkezésre álló alapanyagokból dolgozott. Az előbbi esetben, egy 1970-es színművészeti egyetemi vizsgát illetően a különböző visszaemlékezések teljesen másképp írják le az esetet, és az egykori résztvevők radikálisan másra emlékeznek, az ügynökkérdést feldolgozó utóbbinál pedig az anyagok hiányát említette problémaként. Egy megállapításában csatlakozott a Lovas Rozi által is felvetett általánosítás lehetetlenségéhez és a Tasnádi István megemlítette komplexitásigényhez:

Sok olyan hétköznapi részlet van, amiknek a fényében látható annak a bonyolultsága, ami miatt nem lehet általános morális helyzetként felmutatni, hogy ha valaki jelent, az kizárólag árulás.

Ma csak ebből a helyzetből tudjuk olvasni, miközben nagyon sok személyes motiváció áll a háttérben.”

EDV_2116_-172858.jpg

Érdeklődők a Jó kérdés beszélgetésen (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Miközben Tasnádi szerint sem létezik objektív emlékezet, érzékenyen kell hozzányúlni a történelmi tabutémákhoz, és törekedni kell a konszenzusra: „Akkor élünk nyugodtan, ha bizonyos az alapvető dolgokban konszenzusra jutunk, már csak a történelmi is.” Egy néző arra volt kíváncsi, a színház, a film, az irodalom vállalja-e azt, hogy szembemegy történelemtudományi megállapításokkal. „Ha szembemenetelről beszélünk – válaszolt Kelemen Kristóf –, inkább azt mondanám, művészként az az érdekes, ha valamiféle dinamikus viszonyt alakít ki az ember a történelemmel, ha próbál hozzá közel kerülni. A művészetben lehetséges, hogy olyan dolgokat is elképzeljünk, amik nem tudományos formában, hanem emberi történeteken keresztül vannak megfogalmazva.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Vizuál

A kikiáltási ár kétszereséért kelt el Czóbel Béla remekműve

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.
Plusz

Letartóztatták a 81 éves Jane Fondát, amikor a klímaválság ellen tüntetett

A békésen tiltakozó színésznőt Washingtonban, az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitolium lépcsőjén vették őrizetbe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház portré

Hitte volna? Rudolf Péter 60 éves!

Hobbija a sakk, a horgászat és a foci, szerepálmai nincsenek. Ma ünnepli 60. születésnapját Rudolf Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész, a legsokoldalúbb magyar színészek egyike. PORTRÉ
Színház ajánló

A Játék a kastélyban indította a Vörösmarty Színház jubileumi évadát

Különleges este volt a székesfehérvári Vörösmarty Színház életében az október 5-i, hiszen a teátrum önálló társulatának megalakulásának negyedszázados évfordulóját ünnepli ebben az évadban, amelynek első bemutatója Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című komédiája. A premiert ünnepélyes pillanatok is megelőzték: Cser-Palkovics András polgármester „Pro Theatro Civitatis Albae Regalis” díjat adott át Juhász Illés színművésznek.
Színház ajánló

Mucsi Zoltán egy beszédtanárt alakít a József Attila Színházban

A Macskafogó zajos, zenés sikere után újabb nagyágyú érkezik a József Attila Színházba. Október 5-én debütál A király beszéde, Mucsi Zoltánnal és Fila Balázzsal a főszerepben.
Színház ajánló

Különleges lakásszínházi előadások a CAFe Budapesten

A CAFe Budapest váratlan helyszíneken, olykor egészen rendhagyó terekben varázsolja el a közönséget: az idei fesztiválon debütáló #kapucsengő sorozat keretében öt izgalmas lakásszínházi előadásnak ad otthont a Deák tér szomszédságában található KuglerArt Szalon.
Színház portré

„A jó színház friss, egyszeri és megismételhetetlen” – Szabó Sebestyén László

A színházban az itt és most varázsa izgatja a legjobban a Junior Prima Díjjal frissen kitüntetett, sokoldalú színművészt, aki hangszereken is szívesen játszik: hol gitárt, hol hegedűt, hol pedig kobozt vesz kézbe, amelyekre zenét és dalszöveget is ír.