Színház

Mit kezd a múlttal a magyar színház?

Jó kérdés beszélgetéssorozat
A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat Jó kérdés beszélgetéssorozata második évada is izgalmas kérdéseket feszeget a Katona József Színház K:antinjában. Januárban telt ház előtt, Kelemen Kristóf dramaturg, rendező, Lovas Rozi színművész és Tasnádi István író véleményét, tapasztalatait ismerhettük meg arról, hogyan dolgozza fel a múltat a magyar színház. A beszélgetést Szemere Katalin újságíró vezette.

Tasnádi István alapvetésként leszögezte, a színházban a traumafeldolgozás nem a pontos történések, hanem inkább a hatás megmutatását jelenti. Szintén fontos állításként hangzott el tőle, hogy a jó múltfeldolgozó előadás történelmi tabuval foglalkozik, és mindenképpen politikai színházzá válik, különben képeskönyvvé válik, tökéletesen érdektelen marad. „Az benne a nagyon nehéz, és rengeteg csapdát rejt, hogy ha heroizálunk, nagyon egynemű emlékműsorrá fajul a dolog, ha pedig ellene megyünk, és mögénézünk vagy más szemszögből nézzük, akkor deheroizálunk, amitől provokatív, tabudöntögető ügy lesz, legalábbis bizonyos emberek számára” – fogalmazott, és azt is hozzátette, közös történelmünk nem egynemű, ahhoz mindenkinek van valamilyen viszonya. Ha a darab állítása a színházban megkövetelt módon markáns és izgalmas, az valakit biztosan sérteni fog, a nimbusszal övezett személyiségek vagy események a kanonizálttól eltérő színrevitelben valakinek biztosan botrányosnak számít. Vannak azonban dolgok, amiket mindenképp el kell kerülni. Tasnádi szerint ilyen az, hogy a nézőpontok komplexitása megjelenjen a színpadon, több szemszöget lássunk, és abban is óvatosságra intett, hogy elemző távolságtartás nélkül, túl közeli eseményre utaljon az előadás, mert akár egyetlen ilyen megjegyzés az egészet leránthatja, más irányba, az egyedi felé viheti.

EDV_2077_-172858.jpg

Szemere Katalin, Lovas Rozi és Kelemen Kristóf (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A történelmi hűség és az emlékezet több aspektusból is felmerült.

Lovas Rozi elmondta, a Radnóti Színházban játszott, Závada Pál regényéből készült, Mohácsi Istvánnal és Mohácsi Jánossal létrehozott Egy piaci nap kapcsán eredeti dokumentumokat, írásos feljegyzéseket, tanúvallomásokat kaptak a regény mellé. A színésznő, akinek egyébként is igénye van arra, hogy a rendezők, dramaturgok háttéranyagokra vonatkozó ajánlatokkal lássák el, egy fontos további forrást is kiemelt: „Én szorgalmaztam az Antiszemita kiskátét, mert nagyon kíváncsi voltam arra, miből táplálkozik az a gondolatmenet, honnan ered az az érzelmi túlfűtöttség – ami egyébként általánosságban is érdekel –, amikor egyik ember képes ennyire meggyűlölni a tőle egyáltalán nem különböző másik embert. Tanulságos volt, mik azok az okok, történelmi alapok, amiből az uszítás táplálkozik.” A színésznő azt is hozzátette, „ezek az emberek ismerték egymást, barátok voltak, együtt jártak iskolába, együtt nevelték a gyerekeiket, és mégis eljutunk oda, hogy valamiféle történelmi fuvallat elemi gyűlöletet szít köztük. Sokféle szegmense van, de innentől kezdve egyszer csak ez egy emberi történet lesz, nem pedig történelemkönyv, amiben számokat mondunk, adatokat, és jelenségekről beszélünk.”

EDV_2147_-172858.jpg

Kelemen Kristóf és Tasnádi István (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Kelemen Kristóf múltfeldolgozó előadásaiban, a Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk-ben és a nemrég bemutatott Megfigyelőkben is töredékesen rendelkezésre álló alapanyagokból dolgozott. Az előbbi esetben, egy 1970-es színművészeti egyetemi vizsgát illetően a különböző visszaemlékezések teljesen másképp írják le az esetet, és az egykori résztvevők radikálisan másra emlékeznek, az ügynökkérdést feldolgozó utóbbinál pedig az anyagok hiányát említette problémaként. Egy megállapításában csatlakozott a Lovas Rozi által is felvetett általánosítás lehetetlenségéhez és a Tasnádi István megemlítette komplexitásigényhez:

Sok olyan hétköznapi részlet van, amiknek a fényében látható annak a bonyolultsága, ami miatt nem lehet általános morális helyzetként felmutatni, hogy ha valaki jelent, az kizárólag árulás.

Ma csak ebből a helyzetből tudjuk olvasni, miközben nagyon sok személyes motiváció áll a háttérben.”

EDV_2116_-172858.jpg

Érdeklődők a Jó kérdés beszélgetésen (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Miközben Tasnádi szerint sem létezik objektív emlékezet, érzékenyen kell hozzányúlni a történelmi tabutémákhoz, és törekedni kell a konszenzusra: „Akkor élünk nyugodtan, ha bizonyos az alapvető dolgokban konszenzusra jutunk, már csak a történelmi is.” Egy néző arra volt kíváncsi, a színház, a film, az irodalom vállalja-e azt, hogy szembemegy történelemtudományi megállapításokkal. „Ha szembemenetelről beszélünk – válaszolt Kelemen Kristóf –, inkább azt mondanám, művészként az az érdekes, ha valamiféle dinamikus viszonyt alakít ki az ember a történelemmel, ha próbál hozzá közel kerülni. A művészetben lehetséges, hogy olyan dolgokat is elképzeljünk, amik nem tudományos formában, hanem emberi történeteken keresztül vannak megfogalmazva.”

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Klasszikus

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Zenés színház

Traumatikus elbeszélések

Vajda Gergely Fuharosok című, Esterházy Péter regényéből készült operáját és George Benjamin Into the Little Hill című művét játszották egyetlen este, október 21-én a Liszt Ünnepen, a Müpában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Életünk képei a Jurányi Házban

Pass Andrea legújabb drámája, a Finálé egy kilencéves kisfiú, Pál Berci rejtélyes halála és egy legendás sztárpedagógus, Káldi Helga bukása köré szerveződik. A történetben képzelet és valóság széttört mozaikdarabokként keverednek össze és alakítanak ki egy alternatív igazságot a Jurányi Ház színpadán.
Színház ajánló

El Kazovszkij díszlet- és jelmeztervei az OSZMI-ban

Ismeretterjesztő sorozatot indított az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, melyben a színháztörténeti gyűjtemény egy-egy darabját mutatják be. November 5-én EL Kazovszkij színházi vonatkozású munkáit ismerhetik meg az érdeklődők.
Színház ajánló

Kurázsi mama a Jurányiban küzd a túlélésért

A Narratíva társulat 2019-ben bemutatott előadása, a Kurázsi és gyerekei október 26-án látható a Jurányi Házban.
Színház gyász

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Színház ajánló

Új bemutatóval ünnepli Szakonyi Károlyt a Rózsavölgyi Szalon

Október 26-án, Szakonyi Károly 90. születésnapján mutatja be a Rózsavölgyi Szalon a drámaíró A hatodik napon című darabját, melyet Dicső Dániel rendező és Hárs Anna dramaturg bújtatott modern köntösbe.