A pályázók között voltak elismert írók, színészek, színházi emberek, és a szakma számára ez idáig ismeretlen alkotók – mondta el Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, hozzátéve, hogy a műveket műfaji sokszínűség jellemezte.
A pályázatot műfaji és tematikus megkötés nélkül hirdette meg a színház, belföldről és a határon túlról egyaránt várták a még meg nem jelent és nem díjazott, magyar nyelvű drámákat.
A bicentenáriumra érkezett 200 mű közül a három fős előzsűri – melynek tagjai Enyedi Éva, Perczel Enikő és Lőrinczy Attila dramaturgok voltak – 12 színpadi alkotást juttatott tovább, melyek közül a színház művészeti tanácsa (Béres Attila igazgató, Szabó Máté művészeti vezető, Rusznyák Gábor főrendező, valamint Keszég László és Szőcs Artur rendezők) és Lőrinczy Attila választotta ki a nyertes drámát.
A zsűri két darabot is érdemesnek talált az első helyre: Komán Attila Kornél, valamint Zemlényi Attila és Kabai Lóránt Vasgyári eklógák című munkáját is díjazták, mindkét dráma felolvasószínházi előadásként lesz látható a Miskolci Nemzeti Színház következő évadában.
A Vasgyári eklógákkal augusztus 26-án már találkozhatott a miskolci közönség, ugyanis a mű telt ház előtt mutatkozott be Fandl Ferenc, Szegedi Dezső és Harsányi Attila közreműködésével a miskolci Játékszínben. A városdráma 18 jelenetben keresi a választ arra, hogy mi történt valójában 1973-ban a Lenin Kohászati Műhelyben, és az eseményeknek mi köze van egy fiatal egyetemistának, Aurórának. De az est során az is kiderült, hogy mit látott pontosan Teiresziasz varjú és a pitbullok.
Fejléckép: A Miskolci Nemzeti Színház nézőtere (forrás: Miskolci Nemzeti Színház)
hírlevél
