A Jászai Mari-díjas színész-rendező, aki tavasszal Herczeg Ferenc Kék róka című művét állította színpadra Szegeden, az egyik próba szünetében elmondta: mindkét mű saját korának egyfajta lenyomatát adja. Herczeg Ferenc darabja a budai úri osztály életét mutatja be, Molnár Ferenc vígjátéka pedig a Józsefvárosban játszódik. A kispolgári vagy az alatti rétegről szóló mű így másfajta játékstílust is igényel a színészektől - tette hozzá.

Molnár Ferenc megpróbált mindig realista lenni, de jellemző rá a furcsa humor és a gondosan kimunkált figurák, a történet végül azonban mindig úgy alakul, hogy "a közönség tudjon vacsorázni" - közölte a rendező. A három helyszínen játszódó darab - Sántha Borcsa tervezte - díszleteit úgy alakították ki, hogy a közönség figyelme jobban fókuszálhasson a színészekre. A tereket - a konyhát, a belvárosi udvart vagy a rendőrségi hivatalt - díszletelemek jelzik, vannak ajtók, néhány berendezési tárgy, de a falak hiányoznak, így a szellősebb, átláthatóbb közeg is kiemeli a játéktechnikát - mondta Bagó Bertalan.

Az Adél szerepét játszó Kubik Anna korábban úgy fogalmazott, hiába csaknem százéves a darab, a szerelem és az öregedés örök emberi probléma. A színművész számára - aki először lép színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban - különleges élményt jelent felfedezni, hogy a vígjáték milyen sok ponton kapcsolódik Molnár Ferenc saját életéhez, hogy jelenik meg benne például viharos szerelme Fedák Sárival.