Színház

Most is csak három – jegyzet a POSZT elé

2017.06.08. 14:15
Ajánlom
Június 8-án kezdetét vette a magyar nyelvű színházi előadások éves mustrája, a Pécsi Országos Színházi Találkozó. Az idei versenyprogramról egy korábbi válogató, a Fidelión rendszeresen publikáló kritikus, Zappe László mondja el véleményét.

Mióta egyszer POSZT-válogató voltam, minden évben megcsinálom a magam válogatását. Természetesen a hivatalos válogatás eredményének közzététele előtt. De persze korábban is megvolt a véleményem a mindenkori programról. És a véleményem sohasem egyezett a válogatáséval, akkor sem, amikor egy személy válogatott, és akkor sem, amikor különféle elvek alapján összehozott bizottság tette ezt. De többnyire úgy találtam, hogy

eljutott a POSZT-ra az a három-négy produkció, amelyet az adott időszakban a legfontosabbnak, legérdekesebbnek, legizgalmasabbnak, egyáltalán valamilyen meggondolásból legnek véltem.

És persze minden évben akadt három-négy olyan előadás is a válogatásban, amellyel végképp nem tudtam egyetérteni. A többi hat-nyolcról meg úgy gondoltam, nem baj, hogy ott van, de ugyanennyi joggal másik hat-nyolc is ott lehetne.

POSZT

POSZT

Kirívó hiányra, amikor nem került a pécsi versenyprogramba olyan előadás, amelynek minősége, érdekessége, társadalmi fontossága okán feltétlen ott lett volna a helye, igazából egyre emlékszem, talán éppen azért is, mert pont akkor esett meg, amikor magam is benne voltam a válogató csapatban. Nem tudtam elérni, hogy Pintér Béla Kaiser TV Ungarnját beválogassuk. Gondolom, válogató társaim éppen politikai izgalmassága okán utasították el, valahányszor előhozakodtam vele.

Thuróczy Szabolcs, Pintér Béla, Stefanovics Angéla - Kaisers TV, Ungarn - Pintér Béla és Társulata

Thuróczy Szabolcs, Pintér Béla, Stefanovics Angéla - Kaisers TV, Ungarn - Pintér Béla és Társulata (Fotó/Forrás: Koncz Zsuzsa)

Viszont bekerült a versenyprogramba olyan előadás (Értelem és érzelem), amelyet témája, színházának akkori állapota és rendezőjének professzionális érdektelensége okán annyira esélytelennek gondoltam, hogy meg sem néztem. Szerettem volna persze, ám amikor játszották, mindig akadt fontosabbnak látszó nézni valóm. Ez hiba volt, mert így meg sem próbálhattam érvelni ellene. Más kérdés, hogy aligha jutottam volna többre, mint amikor a Kaiser TV Ungarnt igyekeztem protezsálni.

Árokbetemetés

Azóta, a 2011-12-es évad óta különféle válogatási megoldásokkal próbálkozott a POSZT mindenkori vezérkara. Ezek a próbálkozások főképp arra irányultak, hogy valamilyen módon egyességre jusson a két színházi szervezet, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság. Ilyen egyesség következménye a két válogató jelölése. Ismeretes az eredmény, amikor fele-fele alapon külön-külön választottak. Volt, akit ez zavart. Én úgy gondoltam, hogy híven tükrözte a fennálló helyzetet,

vállalta a nyilvánosság előtt is a szakma megosztottságának tényét.
Pécsi Nemzeti Színház

Pécsi Nemzeti Színház (Fotó/Forrás: Várhegyi András)

Tisztességesebb, mint elleplezni, kompromisszumnak mondani azt, ami nem az. A mostani két válogató viszont meg tudott egyezni mindkettőjük számára vállalható kompromisszumban. Betudhatjuk ezt személyes tulajdonságaiknak is, de egyességük aligha független a korábbi feszültségek enyhülésétől sem. Ezt az enyhülést már az is jelzi, hogy egyik fél sem legharciasabb képviselőit küldte erre a feladatra.

Az országos találkozót körülvevő színházpolitikai helyzetnél természetesen fontosabb maga a színházi helyzet, a művészi törekvések, a színvonal állapota, és az, hogy ezt, ennek a problémáit mennyiben fejezi ki a válogatás. Egyáltalán kifejezheti-e?

A legjobbak fesztiválja természetesen nem szólhat az átlagról, a többségről.

A csúcsok szemléje inkább elvonja a figyelmet a napi tömegtermelésről. Bár éppen a mostani válogatók A chicagói hercegnő operettszínházi előadásával nyitottak a szórakoztatóipari színház felé. És alighanem rátaláltak e műfaj legszínvonalasabb darabjára a közelmúltból.

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban

Egyéb választásaikkal kapcsolatosan azonban akadnak kifogásaim. Ezek egy része talán szőrszálhasogatásnak tűnhet föl. A falu rossza szombathelyi előadásával szemben például nem hallgathatom el, hogy remake-nek tartom, ráadásul a kaposvári eredetijét sem éreztem a Mohácsi-testvérek legerősebb alkotásaihoz mérhetőnek. Ifj. Vidnyánszky Attila gyulai III.Richárdját a Nemzeti Színházban viszontlátva sem találtam többnek az ifjonti nekivadulás szokványos demonstrációjánál, Ivan Viripajev Részegekjét, ugyancsak a Nemzetiben Viktor Rizsakov rendezésében közepesen érdektelen szenvelgésnek láttam, Michal Dočekal vígszínházi Bűn és bűnhődésében is csak kevéssé tartalmas posztmodern zűrzavart észleltem. Wajdi Mouawad Futótüzét a Radnótiban, Alföldi Róbert rendezésében pedig a darab temesvári előadásához képest erős csalódással néztem.

Eszenyi Enikő, Trill Zsolt, Hegedűs D. Géza - III. Richárd

Eszenyi Enikő, Trill Zsolt, Hegedűs D. Géza - III. Richárd (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

A beválogatott produkciókkal szembeni ellenérzéseimen túl,

a hiánylistám sem rövid az idén.

Nagyon fontos előadásnak véltem a Galilei életét a Nemzetiben, Zsótér Sándor rendezésében, a szabadkai Édes Annát, Czajlik József rendezésében, a K2-től az Át az ingoványont a Jurányiban, Jeles András Árvákját és Nóra-rendezését a Stúdió K-ban, Urbán András Magyarját a szabadkai Kosztolányi Színházban, ugyancsak Szabadkáról a Bolondok táncát, Sebestyén Aba, Újvidékről a Guppit, Hernyák György, Miskolcról a Bakkhánsnőket, Szőcs Artúr rendezésében.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Az idei legek

Végül pedig azok, amelyekkel egyet tudtam érteni a válogatókkal: A Kivilágos kivirradtig Rusznyák Gábor rendezésében szerintem minden szempontból az elmúlt évad legfontosabb előadása, a Katonában Székely Kriszta Nóra-változata (Karácsony Helmeréknél cím alatt) és Kecskeméten Csehov Platonovja Szász János verziójában Apátlanul címmel szerintem is az évad legjobbjai közé tartozik.

Szóval a három, ami ellen nincs kifogásom, most is megvan.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.