Színház

Most jöttünk a falvédőről?

2014.07.17. 08:00
Ajánlom
A falusi konyhák itt-ott még ma is fellelhető díszét, a hímzett falvédőt a képzőművészet már újraértelmezte. A székesfehérvári Indul a bakterházban is falvédőket használnak díszletként, de néhány jól működő formai ötletet leszámítva az újraértelmezés elmarad. KRITIKA

Szabó Eszter Ágnes képzőművész falvédőin például egy kecskepásztor találkozik egy űrhajóssal, vagy a művész nagymamája David Bowie-val. Az előadás díszletének meghatározó elemein, a Sántha Borcsa által tervezett tologatható, kinagyított falvédőképeken nincs semmi meglepő. Mindig azt látjuk, amit az adott jelenetben, vagyis az előadás képregényhez hasonlatos kivonatát. Ez az ötletes és hangulatos díszlet azonban egyúttal két kérdést is felvet.

Az egyik a szerkezet. Rideg Sándor regényét ezúttal Bereményi Géza alkalmazta színpadra, a dramaturg Tucsni András volt. A keretbe foglalt előadás elején egy kis játékvonat fut át a színpad fölött, a végén pedig ugyanez a vonat tolat vissza, jelezve egyrészt konkrétan a főhős érkezését és távozását, másrészt azt is, hogy a múltba, saját gyermekkorába visszanéző Bendegúz emlékeit láthattuk, amelyeket - ezt már szóban teszi hozzá - egy könyvben írt meg. Ezek az emlékek egymás után sorjázó jelenetekben ábrázoltatnak. Bár vannak epizódok, amelyeknek a sorrendje nem lenne felcserélhető, másoké azonban igen, és ez is jelzi, hogy az előadásnak nem lesz határozott íve, a szereplők nem változnak, a történet megmarad anekdotikus falusi életképek sorozatának. Ezt a benyomást erősíti, hogy a jelenetek elején a fiú felénk fordulva mindig mond egy kis bevezetőt, majd a falvédő előtt megelevenedik az adott epizód.

A másik - az előbbitől nem független - kérdés, hogy mi köt ma minket ahhoz a világhoz, ahhoz az archaikus faluképhez, amelyet a színpadon látunk? Kell-e egyáltalán, hogy kössön valami, vagy egyszerűen csak fogjuk fel mesének és nevessünk rajta? Az előadást ezúttal a Városmajori Szabadtéri Színpadon játszotta a társulat, és a közönség reakcióiból úgy tűnt, az utóbbi állásponton voltak: ha már az eső kopog a fejünk feletti sátortetőn, tovább rontva a nézőtér amúgy sem kiváló akusztikáját, legalább a nyáresti szórakozás másik kelléke, a nevettető-szórakoztató előadás meglegyen. De ez az előadás a székesfehérvári színház éves repertoárjából került ide, Bagó Bertalan rendezte, új átirat is készült hozzá - mindebből következhetne az is, hogy az alkotók többet, mást is láttak az irodalmi alapanyagban. Ennek azonban nem látszik nyoma a színpadon. Nem újramesélik Bendegúz történetét, hanem megmaradnak az eredeti falvédős mesénél.

Ezt azonban jó ötletekkel és ízléssel teszik. A korábban emlegetett képregényszerűség eltartott, néha már-már parodisztikus játékmóddal párosul, és ez a távolságtartás, ha tartalmilag nem is ad hozzá új jelentéseket, formailag jelzi, hogy a mából nézünk rá erre a világra. Remekül illeszkedik az előadáshoz a zene (Dobri Dániel munkája) és a zenészek (Dobri Dániel, Cserta Gábor és Szabó György) folyamatos jelenléte a színpadon, akik tényleg a játék részévé tudnak válni, ahogy a játék is többször zenévé válik, amikor például a köpülés hangjait vagy a kanálkocogást belekomponálják a színészek a muzsikába. Szépen kidolgozott az előadás mozgásvilága. Sokszor ez is a paródia, a karikatúra felé hajlik, de szerencsésen elkerüli a túlzásokat, és a látvány hozzáadódik a zenéhez.  

Mindehhez persze mértéket tartó és a távolságtartást érző színészek kellenek és vannak is az előadásban. Gáspár Sándor örökké éhes, no és gyakran mérges, alapvetően mégis jólelkű bakterének jól kidolgozott gesztusrendszerébe a bajusz játékba vonása éppen úgy beletartozik, mint az a sajátos hangszín, ahogy ételt követelve az anyósa után ordibál: "Mamaaaa!" - ez egészen biztosan megmarad a néző fülében. Az inkriminált anyós szerepében Kubik Anna bújik hézagtalanul az irigy-kíváncsi, de itt gonosznak azért nem mondható vén csoroszlya szerepébe, külön mozgásvilágot és sok humort építve a karakterbe. Bendegúzt ezen az estén a többes szereposztásból Sasvári Levente játszotta, magabiztosan és karakán természetességgel. A többi karakter elnagyoltabb, így változó az is, hogy a formátlan körvonalakat hogyan töltik ki a színészek. Kricsár Kamillnak piócadoktorként van egy jó jelenete, amivel élni is tud. Sághy Tamás Patásáról nehéz eldönteni, hogy milyen ember valójában, Závodszky Noémi Csámpás Rozija pedig a vérbő menyecske és a szolidabb leányzó között ingadozik. Derzsi János viszont a puszta jelenlétével sorsot tud adni Konc bácsinak. 

Az utolsó, részeg mulatozásba torkolló lakodalmi jelenetet, a felnőttek fényben és sötétben elszabaduló tobzódását Bendegúz félrehúzódva, kívülről nézi végig. Ez már a megfigyelő, az író pozíciója, aki majd - a mozdonyhoz hasonlóan - visszatolat a múltba, a megírással értelmet adva mindannak, ami vele történt. És itt azért felsejlik egy lehetséges, kevésbé nyári és kevésbé szórakoztató olvasat lehetősége is. Ezen a zuhogós nyári estén azonban az előadás végére elállt az eső, és mi száraz lábbal megúsztuk.   

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház gyász

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Színház ajánló

Új bemutatóval ünnepli Szakonyi Károlyt a Rózsavölgyi Szalon

Október 26-án, Szakonyi Károly 90. születésnapján mutatja be a Rózsavölgyi Szalon a drámaíró A hatodik napon című darabját, melyet Dicső Dániel rendező és Hárs Anna dramaturg bújtatott modern köntösbe.
Színház hír

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Színház ajánló

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.
Színház hír

Átadták az eSzínház Fesztivál díjait

Október 20-án ünnepélyes keretek között adták át az ország első online térben rendezett színházi fesztiváljának szakmai és közönségdíjait a Radnóti Színházban, de kihirdették az Alapítvány a Magyar Színházakért 2020-as szakmai kitüntetéseit is.