Színház

Most jöttünk a falvédőről?

2014.07.17. 08:00
Ajánlom
A falusi konyhák itt-ott még ma is fellelhető díszét, a hímzett falvédőt a képzőművészet már újraértelmezte. A székesfehérvári Indul a bakterházban is falvédőket használnak díszletként, de néhány jól működő formai ötletet leszámítva az újraértelmezés elmarad. KRITIKA

Szabó Eszter Ágnes képzőművész falvédőin például egy kecskepásztor találkozik egy űrhajóssal, vagy a művész nagymamája David Bowie-val. Az előadás díszletének meghatározó elemein, a Sántha Borcsa által tervezett tologatható, kinagyított falvédőképeken nincs semmi meglepő. Mindig azt látjuk, amit az adott jelenetben, vagyis az előadás képregényhez hasonlatos kivonatát. Ez az ötletes és hangulatos díszlet azonban egyúttal két kérdést is felvet.

Az egyik a szerkezet. Rideg Sándor regényét ezúttal Bereményi Géza alkalmazta színpadra, a dramaturg Tucsni András volt. A keretbe foglalt előadás elején egy kis játékvonat fut át a színpad fölött, a végén pedig ugyanez a vonat tolat vissza, jelezve egyrészt konkrétan a főhős érkezését és távozását, másrészt azt is, hogy a múltba, saját gyermekkorába visszanéző Bendegúz emlékeit láthattuk, amelyeket - ezt már szóban teszi hozzá - egy könyvben írt meg. Ezek az emlékek egymás után sorjázó jelenetekben ábrázoltatnak. Bár vannak epizódok, amelyeknek a sorrendje nem lenne felcserélhető, másoké azonban igen, és ez is jelzi, hogy az előadásnak nem lesz határozott íve, a szereplők nem változnak, a történet megmarad anekdotikus falusi életképek sorozatának. Ezt a benyomást erősíti, hogy a jelenetek elején a fiú felénk fordulva mindig mond egy kis bevezetőt, majd a falvédő előtt megelevenedik az adott epizód.

A másik - az előbbitől nem független - kérdés, hogy mi köt ma minket ahhoz a világhoz, ahhoz az archaikus faluképhez, amelyet a színpadon látunk? Kell-e egyáltalán, hogy kössön valami, vagy egyszerűen csak fogjuk fel mesének és nevessünk rajta? Az előadást ezúttal a Városmajori Szabadtéri Színpadon játszotta a társulat, és a közönség reakcióiból úgy tűnt, az utóbbi állásponton voltak: ha már az eső kopog a fejünk feletti sátortetőn, tovább rontva a nézőtér amúgy sem kiváló akusztikáját, legalább a nyáresti szórakozás másik kelléke, a nevettető-szórakoztató előadás meglegyen. De ez az előadás a székesfehérvári színház éves repertoárjából került ide, Bagó Bertalan rendezte, új átirat is készült hozzá - mindebből következhetne az is, hogy az alkotók többet, mást is láttak az irodalmi alapanyagban. Ennek azonban nem látszik nyoma a színpadon. Nem újramesélik Bendegúz történetét, hanem megmaradnak az eredeti falvédős mesénél.

Ezt azonban jó ötletekkel és ízléssel teszik. A korábban emlegetett képregényszerűség eltartott, néha már-már parodisztikus játékmóddal párosul, és ez a távolságtartás, ha tartalmilag nem is ad hozzá új jelentéseket, formailag jelzi, hogy a mából nézünk rá erre a világra. Remekül illeszkedik az előadáshoz a zene (Dobri Dániel munkája) és a zenészek (Dobri Dániel, Cserta Gábor és Szabó György) folyamatos jelenléte a színpadon, akik tényleg a játék részévé tudnak válni, ahogy a játék is többször zenévé válik, amikor például a köpülés hangjait vagy a kanálkocogást belekomponálják a színészek a muzsikába. Szépen kidolgozott az előadás mozgásvilága. Sokszor ez is a paródia, a karikatúra felé hajlik, de szerencsésen elkerüli a túlzásokat, és a látvány hozzáadódik a zenéhez.  

Mindehhez persze mértéket tartó és a távolságtartást érző színészek kellenek és vannak is az előadásban. Gáspár Sándor örökké éhes, no és gyakran mérges, alapvetően mégis jólelkű bakterének jól kidolgozott gesztusrendszerébe a bajusz játékba vonása éppen úgy beletartozik, mint az a sajátos hangszín, ahogy ételt követelve az anyósa után ordibál: "Mamaaaa!" - ez egészen biztosan megmarad a néző fülében. Az inkriminált anyós szerepében Kubik Anna bújik hézagtalanul az irigy-kíváncsi, de itt gonosznak azért nem mondható vén csoroszlya szerepébe, külön mozgásvilágot és sok humort építve a karakterbe. Bendegúzt ezen az estén a többes szereposztásból Sasvári Levente játszotta, magabiztosan és karakán természetességgel. A többi karakter elnagyoltabb, így változó az is, hogy a formátlan körvonalakat hogyan töltik ki a színészek. Kricsár Kamillnak piócadoktorként van egy jó jelenete, amivel élni is tud. Sághy Tamás Patásáról nehéz eldönteni, hogy milyen ember valójában, Závodszky Noémi Csámpás Rozija pedig a vérbő menyecske és a szolidabb leányzó között ingadozik. Derzsi János viszont a puszta jelenlétével sorsot tud adni Konc bácsinak. 

Az utolsó, részeg mulatozásba torkolló lakodalmi jelenetet, a felnőttek fényben és sötétben elszabaduló tobzódását Bendegúz félrehúzódva, kívülről nézi végig. Ez már a megfigyelő, az író pozíciója, aki majd - a mozdonyhoz hasonlóan - visszatolat a múltba, a megírással értelmet adva mindannak, ami vele történt. És itt azért felsejlik egy lehetséges, kevésbé nyári és kevésbé szórakoztató olvasat lehetősége is. Ezen a zuhogós nyári estén azonban az előadás végére elállt az eső, és mi száraz lábbal megúsztuk.   

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.
Vizuál

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Összefogás gálát kezdeményez a Szabad Tér Színház

Benkő Nóra, a Szabad Tér Színház igazgatója a Fidelio.hu-nak elmondta: „Összefogás gálát” szerveznek a nyár második felére, s erről már számos színházvezetővel, többek között Mácsai Pállal, Máté Gáborral is egyeztetett, akik támogatják ezt a jótékonysági kezdeményezést a nehéz helyzetbe került előadóművészek megsegítésére. Benkő Nóra szerint közös a krízis, közösen kell abból kijutni.
Színház videó

Éteri olvasópróbát tartott a Rózsavölgyi Szalon új bemutatójához

Az online térben tartották meg kedden az Idegenek a vonaton című előadás olvasópróbáját a Rózsavölgyi Szalon művészei, akik abban bíznak, a nyár folyamán sor kerülhet a bemutatóra.
Színház hír

Görög László a Gábor Miklós-díj idei kitüntetettje

A legjobb Shakespeare-alakításért járó elismerést idén Görög Lászlónak ítélték oda Shylock megformálásáért a Miskolci Nemzeti Színház A velencei kalmár című előadásában.
Színház hír

Rendkívüli egyszeri szociális segély előadóművészeknek

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) rendkívüli egyszeri szociális segélyt kíván juttatni azoknak a színművészeknek, akik az EJI által meghirdetett COVID19 segélyezésből bármely ok miatt nem részesülhettek.
Színház hír

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.