Joe Orton csípős humorú darabját Guelmino Sándor rendezi, a premiert január 11-én tartja az Orlai Produkciós Iroda a Jurányi Házban.
A történet szerint Mr. Sloane váratlan vendégként érkezik meg egy családba. Ahogy a színlapon olvasható: „Egy szép napon a negyvenes éveiben járó, apjával élő Kath egy húsz év körüli fiúval tér haza. Anyai ösztöneitől és szerelemvágyától hajtva befogadja házukba a vonzó árvát, aki hamarosan a nő bátyját, Edet is ujjai köré csavarja. Apjuk, Kemp kezdettől gyanakodva szemléli a jövevényt: felismerni véli benne volt főnöke gyilkosát. S miközben a testvérek egyre elkeseredettebb küzdelmet folytatnak a fiú kegyeiért, a múlt elhallgatott, szőnyeg alá söpört bűnei, titkai is felszínre kerülnek, megállíthatatlanul száguldunk a „brutális” végkifejlet felé. De a vég ebben a krimiszerűen megírt, rendkívül humoros történetben az utolsó pillanatig megjósolhatatlan, hiszen szereplőink kétségbeesett szeretetéhségükben bármire képesek…”
Bíró Krisztát, a darab egyetlen női szereplőjét, Joe Orton világa a Piszkavas szerzőjére, Martin McDonagh-ra emlékezteti. „Van közöttük hasonlóság, valóban. A kegyetlenségükben, a polgárpukkasztásukban. Szarkasztikus humorba csomagolják a borzalmakat, szinte mindent kikezdenek az úgynevezett polgári társadalom szokásaiban, begyepesedettségeiben. Orton az előfutár, McDonagh az utód.”
Az előadás nem idézi meg a darab eredeti korát és helyszíneit, a 60-as évek végi londoni külváros kispolgári milliöjét, Bíró Kriszta kortalannak tartja az új adaptációt:
„Kifejezetten törekszünk arra, hogy ne lehessen egyetlen évszámhoz sem kötni a történetet, hiszen nem az az érdekes, mikor játszódik, hanem az, hogy mi történik a szereplők között.
Négy, a vágyai beteljesüléséért végletekig küzdő, ezért bármire hajlandó embert látunk a színpadon.
A darab szereplői közül hárman egy család tagjai: idős apa és két felnőtt gyereke, akik mindketten túl vannak már a negyvenedik életévükön. A negyedik szereplő egy alig húsz éves fiatalember, Mr. Sloane. Mind a négyen majd megvesznek egy jó szóért, egy kis szeretetért, ám szeretetéhségük nem vonzóvá, hanem inkább taszítóvá teszi ezeket a figurákat. Mindannyiuknak megvan a korábbi bűne. Ugyanakkor áldozatok is, hiszen sok szempontból nem tehetnek arról, hogy oda jutottak, ahol tartanak. Ki nem élt, elhazudott vágyaik miatt elképesztő módon képesek harcolni. Mivel a darab részben krimi, ennél többet nem szeretnék elárulni a történetről.”
Szeretetvágy és birtoklásvágy egyaránt megjelenik Bíró Kriszta karakterében: „Nagyon érdekes, hogy Orton a családtagoknak csak keresztnevet adott, a negyediknek, a vendégüknek, Mr. Sloane-nak pedig csak vezetéknevet. Kath egy negyvenen túli nő, tele vágyakkal. Különös kapcsolata van a darab összes szereplőjével: az apját úgy kezeli, mintha az egy nyolc éves rakás szerencsétlenség lenne: egyszerre nővér, nevelőnő és gonosz nagynéni felette. A bátyja ugyancsak gyerekként kezeli Kath-et, aki csak behódolhat, engedelmeskedhet neki. Úgy viselkednek, mintha létezne közöttük egy megállapodás evvel kapcsolatban, és mindig meglepődnek, ha valamelyikük nem a játékszabály szerint viselkedik. Sloane húsz évvel fiatalabb a nőnél, gyakorlatilag a fia lehetne. Sajátos a viszonya vele is: egyszerre kezeli őt úgy, mintha a gyereke és szexuális partnere lenne.
Mint minden jó műnél végtelenül egyszerű az alapséma, ám az teszi egyedivé Ortont, ahogy felépít egy klasszikus történetet, és aztán eljuttatja a teljes őrületig.
Sok meglepetés vár a nézőkre, egészen sajátos humorba csomagolva. Rengeteget lehet majd nevetni, miközben a történet finoman szólva sem nevezhető vidámnak."
Az angol színpadok egyik legnépszerűbb darabja a Mr. Sloane szórakozik, 5-6 évente újabb és újabb színházak tűzik műsorukra és játsszák teltházakkal. Joe Orton 1964-ben íródott művéből nagyjátékfilm is készült, az Orlai Produkciós Iroda előadását Guelmino Sándor rendezi.