Színház

Mundruczó Kornél: "Elképesztő történetek játszódnak le a szemünk előtt"

2011.08.30. 14:19
Ajánlom
Május végén és június elején láthatta már a magyar közönség a Nehéz Istennek lenni című előadást, amelyet ősszel ismét műsorára tűz a Trafó.

- Hogyan jött létre a nemzetközi koprodukció?

- A nemzetközi színházi szövetség, ami színházakat és fesztiválokat is tömörít, minden évben négy-öt produkció létrejöttét támogatja. A Jég és a Frankeinstein-terv sikeréből kiindulva öt fesztivál állt össze, hogy elkészíthessek egy magyar nyelvű előadást. A projekt vezetője, a brüsszeli Kunsten Fesztivál főkurátora, Christophe Slagmuylder vonta be a másik négy partnert. Magyar részről mi vontuk be a Trafót, ami részben a soros EU-elnökségnek és saját kompetenciáinak köszönhetően támogatta az alkotómunkát. Az előadást játszottuk Brüsszelben, a Kunsten Fesztiválon, Bordeaux-ban, Portugáliában az Alcantara Fesztiválon, Essenben a Theater der Welt Fesztiválon és Tallinnban. Ezek voltak a finanszírozó országok. Ezen kívül voltunk még Bécsben, jövőre pedig megyünk Svájcba, Olaszországba, Ausztriába, Lengyelországba és Ausztráliába.

- Hogyan fogadta a külföldi közönség az előadást? Más-más országokban, kultúrákban más-más reakciókkal találkozott?

 - A kritika, lekopogom, szerencsére valóban jó volt. A turné során nagyon izgalmas volt megtapasztalni, hogy minden színházi kultúra mennyire más. Északon sokkal inkább az előadás gondolati világára voltak kíváncsiak, Portugáliában a darab zenéje ragadta magával a közönséget, táncoltak és rengeteget nevettek az előadás során. Ők inkább vevők voltak az előadás humorára és iróniájára, mint az északi népek. A magyar fogadtatás valahol az említett két szélsőség között volt. A Nehéz Istennek lenni témája nem könnyű, már-már provokatív téma, ugyanis az emberkereskedelemről, a prostitúcióról, a női szexrabszolgaságról szól. Az előadás már akkor elérte, amit teljesíteni akart, ha fölfogjuk, hogy ez egy létező, napjainkban nagyon is jelen lévő probléma.

- Miért kezdte érdekelni a prostitúció, ahogyan egy német interjúban fogalmazott, a modern rabszolgaság?

- Elképesztő történetek játszódnak le a szemünk előtt, de egyszerűen nem vesszük őket észre. Nyugat-Európában vagy az arab világban teljesen legális, hogy zömmel kelet-európai lányok látják el "hússal a piacot". Számomra fontos és érdekes ennek az emberi jogi oldala, de talán még érdekesebb a művészi vonatkozása abban az értelemben, hogy mi nem a valóságot akarjuk utánozni, hanem egy nagyon banális történetet próbáltunk összerakni belőle. Mindezt sok-sok túlzással, hogy megmutassuk, ez mennyire körbevesz bennünket. Körülbelül félezer oldalnyi kutatási anyagból indultunk ki, amikor elkezdtünk csinálni a darabot. Egészen elképesztő és megrázó történetekkel szembesültünk. A színészek maguk választottak háttértörténetet és karaktert, amelyek nem egy az egyben jelennek meg a karakterekben, hanem csak a motívumok szintjén, mivel nem egy dokumentumszínházat csinálunk.

- És hogyan kapcsolható ehhez a témához a Sztrugackij fivérek azonos című regénye?

- Egyrészt inspiráló volt az a fiktív középkor, amit a regényben egy idegen bolygón ábrázolnak. Másrészt a főhősünk figuráját is a regényből vettük, aki annak a jó rendőrnek az archetípusa, aki a törvényeket semmibe véve elkezd rendet tenni. Ilyen értelemben inkább inspirálta a könyv a darabot, de a szerkezetét tekintve felismerhető benne.

- A darab tele van brutális, naturális jelenetekkel.

Nem szerettünk volna hagyományos realista színházat csinálni, ezért minden ilyen jelenetet kamerán keresztül mutatunk meg. Artikuláltan művért használunk, a filmes vér kifejezés el is hangzik. A sok-sok provokatív és durva jelenet ellenére azt gondolom, hogy rettentő sok irónia és banalitás, ráadásul zene is van a darabban, ami kifejezi, hogy színházban vagyunk, ami valahol mindig egy vásári komédia marad.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.
Vizuál

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.
Színház hír

A FESZ szerint szabálytalanul dönthettek az idei működési támogatásokról

A Független Előadó-Művészeti Szövetség nyílt levélben hívja a fel a figyelmet arra, hogy a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatásainak megítélésekor az elbírálás és a döntéshozatal során nem tartották be a pályázatra vonatkozó törvényi előírásokat.
Színház hír

Gizella-díjjal tüntették ki Oberfrank Pált

2021-ben ismét átadták a Gizella-díjat Veszprémben, melyet minden évben azoknak az alkotóknak ítélnek oda, akik kimagasló művészeti teljesítményükkel nagy szerepet játszanak Veszprém kulturális értékeinek létrehozásában, illetve tevékenységükkel hozzájárulnak a város jó hírnevének megőrzéséhez.
Színház támogatás

A szőnyeg szélén a szegedi MASZK Egyesület

És ez nem egy új előadás címe, hanem helyzetjelentés: az idei évben a szakminisztérium pályázatán nem nyert működési támogatást a MASZK Egyesület, amely 1992 óta működteti befogadószínházként a szegedi Régi Zsinagógát és 2020-ban 30. alkalommal rendezte meg a THEALTER fesztivált.
Színház interjú

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.