Színház

Mundruczó Kornél: "Elképesztő történetek játszódnak le a szemünk előtt"

2011.08.30. 14:19
Ajánlom
Május végén és június elején láthatta már a magyar közönség a Nehéz Istennek lenni című előadást, amelyet ősszel ismét műsorára tűz a Trafó.

- Hogyan jött létre a nemzetközi koprodukció?

- A nemzetközi színházi szövetség, ami színházakat és fesztiválokat is tömörít, minden évben négy-öt produkció létrejöttét támogatja. A Jég és a Frankeinstein-terv sikeréből kiindulva öt fesztivál állt össze, hogy elkészíthessek egy magyar nyelvű előadást. A projekt vezetője, a brüsszeli Kunsten Fesztivál főkurátora, Christophe Slagmuylder vonta be a másik négy partnert. Magyar részről mi vontuk be a Trafót, ami részben a soros EU-elnökségnek és saját kompetenciáinak köszönhetően támogatta az alkotómunkát. Az előadást játszottuk Brüsszelben, a Kunsten Fesztiválon, Bordeaux-ban, Portugáliában az Alcantara Fesztiválon, Essenben a Theater der Welt Fesztiválon és Tallinnban. Ezek voltak a finanszírozó országok. Ezen kívül voltunk még Bécsben, jövőre pedig megyünk Svájcba, Olaszországba, Ausztriába, Lengyelországba és Ausztráliába.

- Hogyan fogadta a külföldi közönség az előadást? Más-más országokban, kultúrákban más-más reakciókkal találkozott?

 - A kritika, lekopogom, szerencsére valóban jó volt. A turné során nagyon izgalmas volt megtapasztalni, hogy minden színházi kultúra mennyire más. Északon sokkal inkább az előadás gondolati világára voltak kíváncsiak, Portugáliában a darab zenéje ragadta magával a közönséget, táncoltak és rengeteget nevettek az előadás során. Ők inkább vevők voltak az előadás humorára és iróniájára, mint az északi népek. A magyar fogadtatás valahol az említett két szélsőség között volt. A Nehéz Istennek lenni témája nem könnyű, már-már provokatív téma, ugyanis az emberkereskedelemről, a prostitúcióról, a női szexrabszolgaságról szól. Az előadás már akkor elérte, amit teljesíteni akart, ha fölfogjuk, hogy ez egy létező, napjainkban nagyon is jelen lévő probléma.

- Miért kezdte érdekelni a prostitúció, ahogyan egy német interjúban fogalmazott, a modern rabszolgaság?

- Elképesztő történetek játszódnak le a szemünk előtt, de egyszerűen nem vesszük őket észre. Nyugat-Európában vagy az arab világban teljesen legális, hogy zömmel kelet-európai lányok látják el "hússal a piacot". Számomra fontos és érdekes ennek az emberi jogi oldala, de talán még érdekesebb a művészi vonatkozása abban az értelemben, hogy mi nem a valóságot akarjuk utánozni, hanem egy nagyon banális történetet próbáltunk összerakni belőle. Mindezt sok-sok túlzással, hogy megmutassuk, ez mennyire körbevesz bennünket. Körülbelül félezer oldalnyi kutatási anyagból indultunk ki, amikor elkezdtünk csinálni a darabot. Egészen elképesztő és megrázó történetekkel szembesültünk. A színészek maguk választottak háttértörténetet és karaktert, amelyek nem egy az egyben jelennek meg a karakterekben, hanem csak a motívumok szintjén, mivel nem egy dokumentumszínházat csinálunk.

- És hogyan kapcsolható ehhez a témához a Sztrugackij fivérek azonos című regénye?

- Egyrészt inspiráló volt az a fiktív középkor, amit a regényben egy idegen bolygón ábrázolnak. Másrészt a főhősünk figuráját is a regényből vettük, aki annak a jó rendőrnek az archetípusa, aki a törvényeket semmibe véve elkezd rendet tenni. Ilyen értelemben inkább inspirálta a könyv a darabot, de a szerkezetét tekintve felismerhető benne.

- A darab tele van brutális, naturális jelenetekkel.

Nem szerettünk volna hagyományos realista színházat csinálni, ezért minden ilyen jelenetet kamerán keresztül mutatunk meg. Artikuláltan művért használunk, a filmes vér kifejezés el is hangzik. A sok-sok provokatív és durva jelenet ellenére azt gondolom, hogy rettentő sok irónia és banalitás, ráadásul zene is van a darabban, ami kifejezi, hogy színházban vagyunk, ami valahol mindig egy vásári komédia marad.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.