Színház

Mundruczó Kornél: "Szembe kell néznünk saját szörnyeinkkel"

2013.02.19. 08:30
Ajánlom
A Proton Színház számos szakmai és közönségdíjjal jutalmazott előadása külföldi turnésorozata után ismét hazatalált.

Kinek a bűne, ha odakozmál egy élet? Mikor kezdődik és hol ér véget egy apa-fiú viszony? Hova vezet a gyilkos szeretetlenség, avagy elkerülhető-e a végzet? Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel szembesít Mundruczó Kornél és Bíró Yvette a Bárka Színházban 2007 őszén bemutatott Frankenstein-terv című színdarabja.

- Nagy utat járt be térben és időben is ez a darab az elmúlt öt év során. S bár nyilván rakódtak rá pluszok, a kiindulópont, az alaptörténet változatlan. Miben lesz mégis más ez a mostani Frankenstein-terv, mint a korábbi előadások?

- Mindenképpen egy új előadás lesz: amennyiben egy új térbe helyezzük a darabot, természetes, hogy megváltozik. Miután most az Átrium előcsarnokában fogjuk játszani, ezúttal is átalakuláson megy majd át az előadás. Egyébként úgy tekintek erre a darabra, mint egy kiállítási tárgyra, egy installációra, ami minden egyes "múzeumnak" a speciális terében másként működik, mást jelent. A színészeknek pedig erre nyitottnak kell lenniük, és ehhez kell a saját valóságukat, no meg az ahhoz való viszonyukat alakítaniuk. Magyarán, Rába Roland nyilván 2013 márciusában reagál majd - adott esetben - azokra a kérdésekre, amelyek a nézők részéről felmerülnek. Ő ugye egy filmrendezőt alakít ebben a történetben, és nem tud ugyanazokról a problémákról beszélni, amikről öt évvel ezelőtt esett szó. Már csak azért sem, mert a Frankenstein-terv a valóságot, pontosabban szólva a valóság látszatát nagyon komolyan vevő előadás. Tehát mindenképpen egy új előadásra számíthatnak a nézők.

- Biztosan lesznek olyanok, akik már látták korábban a darabot, de megnézik az Átriumban is. Ugyanakkor számíthattok új nézőkre is, akiknek nem árt elmondani, hogy itt és most mit fognak látni, hallani, érzékelni...

- Természetesen ez továbbra is egy Frankenstein-parafrázis, ugyanabból indul ki, tehát a tartalma nem fog változni. Ez azonban Shelley miatt van így (a darab Mundruczó Kornél-Bíró Yvett-Mary Shelley: Frankenstein című regényének szabad átirata, a szerk.). Az előadás legmélye az, hogy szembe kell néznünk saját szörnyeinkkel, amelyeket mi magunk hoztunk létre. Amíg ez nem történik meg, addig tragédia, meg nem értés, félre kommunikálás lesz. Amennyiben ez a szembenézés bekövetkezik, akkor megtettük az első lépést a megoldás útján. Erről szól ez a darab. Mindez egy családtörténetbe van belerejtve, amiben egy csomó elhallgatott, ki nem mondott, múltbéli dolog tér vissza elég sok humorral és abszurddal elmesélve, s nagyon különös, furcsa kortárs figurák megjelenítésével.

- Az elmúlt néhány évben fokozottan arról szól világszerte a diskurzus színházi, irodalmi, filmes berkekben, hogy mit kezdjünk az idegenség, másság, kirekesztettség kérdésével. Ezzel az előadással számos helyen megfordultatok nem csak Európában. Hogy érezted, mennyire része ennek a párbeszédnek a Frankenstein-terv?

- Ezt igazából nem tudom. Azt viszont látom, hogy Európában és ezen belül Magyarországon is milyen problémákkal szembesülök. Valószínűleg ennek az élményanyaga nagyon hasonló ahhoz, ami erről a diskurzusról szól. Méghozzá az, hogy vannak olyan elfeledett rétegek, csalódott kisebbségek, másként gondolkodók, akik nem részei a sikerorientált társadalomnak. Úgy érzékelem, hogy ez nyugaton, keleten egyaránt nagyon nagy kérdés, hogy mit kezdjen a többség a "kívülrekedtekkel", ezekkel a mi teremtményeinkkel, azaz milyen megoldáskulcsokat lehet minderre találni. S amikor egy ilyen darab, mint a miénk, ami bár magyar történet, de bárhol játszottuk is el a világon, felhozta ezt a nyugtalanító problémakört, az számunkra nagyon jó érzés. Ez ugyanis azt jelenti, hogy semmiképpen nem egy szűk, itthon tapaszalt jelenséget vizsgál ez az előadás, hanem amennyiben ez elmondható, egy elég univerzális kérdéssel foglalkozik.

- Tulajdonképpen mindegyik előadásodra igaz, hogy a közönséget is, a kritikát is megosztja, de abban mindenki egyetért, hogy a darabjaid bebújnak az ember bőre alá. Van, hogy hetekkel, évekkel később is ott motoszkál tovább a gondolat, amit az előadás elültet. A Frankenstein-terv sem könnyen feledhető...

- Sosincs ilyen szándék, hogy egy előadás hatásmechanizmusa miként működjön. Inkább az történik, hogy egy gondolkodásnak a végeredményét mutatjuk meg: vagyis az alkotótársaimmal a minket érő kérdéseket próbáljuk meg a színpadon megválaszolni. Amennyiben a mi kétségeinkben találkozik a néző félelme és kíváncsisága, az természetesen élő választ ad a színházra. Ami tőlünk nagyon távol áll, az egy illusztratív, csupán a történetmesélésre koncentráló előadásmód. Sokkal inkább egy, a saját valóságunkból kiinduló - a korábban említett -, installációs logikát figyelembe vevő értelmezés az, ami számunkra nagyon fontos. S persze az, hogy reflektáljunk a saját közegünkre, amiben élünk. Ilyen értelemben, remélem, hogy sokáig kortárs marad mindaz, amit mi képviselünk.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A kortárs művészetről szól az augusztus Lovason

Augusztus első hétvégéjén harmadik alkalommal nyílt meg Lovason a Garten Balaton kortárs művészeti hetek, melynek célja, hogy bemutassa a kortárs képzőművészet és szobrászat legjelentősebb hazai alkotóit.
Vizuál

Négy díjat nyert Los Angelesben Szajki Péter filmje

New York után Los Angelesben is díjazták Szajki Péter Most van most című alkotását. A film a Los Angeles Film Awardson a legjobb elbeszélő nagyjátékfilm és a legjobb romantikus vígjáték kategóriájában nyert, míg Tompos Kátya a legjobb színésznő, Mohai Tamás pedig a legjobb férfi főszereplő különdíját díját vehette át.
Plusz

Állami gondozott fiatalokon segít a Magyar Művészeti Akadémia egyik legsikeresebb ösztöndíjas projektje

2021 szeptemberétől intézményesített formában működik tovább az a kezdeményezés, melyet Czikora István László a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként kezdett el 2018-ban. A projekt idén egy háromnapos táborral zárul, ám a munka ezzel nem ér véget: a művészeti foglalkozás ezután is a gyerekek mindennapjainak része lesz.
Jazz/World

A dal a miénk! – LGT-slágerek a Csík Zenekar előadásában

A közel 120 perces produkció egyedülálló látványtechnikával, mégis igazi Csík zenekaros környezetben varázsolja a színpadra az ötvenéves LGT dalait augusztus 6-án a Margitszigeti Színházban.
Színház

Nemzetbiztonságra hivatkozva vizsgálják az orosz színházi előadásokat

Vlagyimir Putyin elnök rendeletben adott utasítást az orosz állami színházakban játszott előadások vizsgálatára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Szarka Gábor: A megújult SZFE készen áll a tanévkezdésre

Felújított ingatlanok, új képzési helyszínek és modern technikai eszközök várják szeptemberben a diákokat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen – mondta Szarka Gábor az intézmény augusztus 4-én tartott sajtótájékoztatóján.
Színház hír

A Kertész utcai Shaxpeare-mosó kapja a legjobb előadás kritikusdíját

Bodó Viktor rendezését 2019 szeptemberében mutatta be az Örkény Színház.
Színház hír

Nemzetbiztonságra hivatkozva vizsgálják az orosz színházi előadásokat

Vlagyimir Putyin elnök rendeletben adott utasítást az orosz állami színházakban játszott előadások vizsgálatára.
Színház ajánló

Ismét élőben játszik a STEREO AKT

Két, közönség előtt megtartott színházi bemutatóval jelentkezik augusztusban a STEREO AKT. Az Ex Katedra – tanmesék a ’90-es évekből már ismerős lehet a nézőknek, hiszen stream formájában már játszotta a társulat, a Kolónia – meneküléstörténetek viszont helyszínspecifikussága miatt csak most kerül majd színre.
Színház hír

Elindult a Kaszás Attila-díj közönségszavazása

Már lehet szavazni a Kaszás Attila-díj 2021. évi jelöltjeire: Fándly Csabára (Csiky Gergely Színház), Gulácsi Tamásra (Móricz Zsigmond Színház) és Rusznák Andrásra (Radnóti Miklós Színház). A www.kaszasattiladij.hu oldalon adhatók le a szavazatok egészen augusztus 20-án éjfélig.