Színház

Mundruczó Kornél: "Szembe kell néznünk saját szörnyeinkkel"

2013.02.19. 08:30
Ajánlom
A Proton Színház számos szakmai és közönségdíjjal jutalmazott előadása külföldi turnésorozata után ismét hazatalált.

Kinek a bűne, ha odakozmál egy élet? Mikor kezdődik és hol ér véget egy apa-fiú viszony? Hova vezet a gyilkos szeretetlenség, avagy elkerülhető-e a végzet? Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel szembesít Mundruczó Kornél és Bíró Yvette a Bárka Színházban 2007 őszén bemutatott Frankenstein-terv című színdarabja.

- Nagy utat járt be térben és időben is ez a darab az elmúlt öt év során. S bár nyilván rakódtak rá pluszok, a kiindulópont, az alaptörténet változatlan. Miben lesz mégis más ez a mostani Frankenstein-terv, mint a korábbi előadások?

- Mindenképpen egy új előadás lesz: amennyiben egy új térbe helyezzük a darabot, természetes, hogy megváltozik. Miután most az Átrium előcsarnokában fogjuk játszani, ezúttal is átalakuláson megy majd át az előadás. Egyébként úgy tekintek erre a darabra, mint egy kiállítási tárgyra, egy installációra, ami minden egyes "múzeumnak" a speciális terében másként működik, mást jelent. A színészeknek pedig erre nyitottnak kell lenniük, és ehhez kell a saját valóságukat, no meg az ahhoz való viszonyukat alakítaniuk. Magyarán, Rába Roland nyilván 2013 márciusában reagál majd - adott esetben - azokra a kérdésekre, amelyek a nézők részéről felmerülnek. Ő ugye egy filmrendezőt alakít ebben a történetben, és nem tud ugyanazokról a problémákról beszélni, amikről öt évvel ezelőtt esett szó. Már csak azért sem, mert a Frankenstein-terv a valóságot, pontosabban szólva a valóság látszatát nagyon komolyan vevő előadás. Tehát mindenképpen egy új előadásra számíthatnak a nézők.

- Biztosan lesznek olyanok, akik már látták korábban a darabot, de megnézik az Átriumban is. Ugyanakkor számíthattok új nézőkre is, akiknek nem árt elmondani, hogy itt és most mit fognak látni, hallani, érzékelni...

- Természetesen ez továbbra is egy Frankenstein-parafrázis, ugyanabból indul ki, tehát a tartalma nem fog változni. Ez azonban Shelley miatt van így (a darab Mundruczó Kornél-Bíró Yvett-Mary Shelley: Frankenstein című regényének szabad átirata, a szerk.). Az előadás legmélye az, hogy szembe kell néznünk saját szörnyeinkkel, amelyeket mi magunk hoztunk létre. Amíg ez nem történik meg, addig tragédia, meg nem értés, félre kommunikálás lesz. Amennyiben ez a szembenézés bekövetkezik, akkor megtettük az első lépést a megoldás útján. Erről szól ez a darab. Mindez egy családtörténetbe van belerejtve, amiben egy csomó elhallgatott, ki nem mondott, múltbéli dolog tér vissza elég sok humorral és abszurddal elmesélve, s nagyon különös, furcsa kortárs figurák megjelenítésével.

- Az elmúlt néhány évben fokozottan arról szól világszerte a diskurzus színházi, irodalmi, filmes berkekben, hogy mit kezdjünk az idegenség, másság, kirekesztettség kérdésével. Ezzel az előadással számos helyen megfordultatok nem csak Európában. Hogy érezted, mennyire része ennek a párbeszédnek a Frankenstein-terv?

- Ezt igazából nem tudom. Azt viszont látom, hogy Európában és ezen belül Magyarországon is milyen problémákkal szembesülök. Valószínűleg ennek az élményanyaga nagyon hasonló ahhoz, ami erről a diskurzusról szól. Méghozzá az, hogy vannak olyan elfeledett rétegek, csalódott kisebbségek, másként gondolkodók, akik nem részei a sikerorientált társadalomnak. Úgy érzékelem, hogy ez nyugaton, keleten egyaránt nagyon nagy kérdés, hogy mit kezdjen a többség a "kívülrekedtekkel", ezekkel a mi teremtményeinkkel, azaz milyen megoldáskulcsokat lehet minderre találni. S amikor egy ilyen darab, mint a miénk, ami bár magyar történet, de bárhol játszottuk is el a világon, felhozta ezt a nyugtalanító problémakört, az számunkra nagyon jó érzés. Ez ugyanis azt jelenti, hogy semmiképpen nem egy szűk, itthon tapaszalt jelenséget vizsgál ez az előadás, hanem amennyiben ez elmondható, egy elég univerzális kérdéssel foglalkozik.

- Tulajdonképpen mindegyik előadásodra igaz, hogy a közönséget is, a kritikát is megosztja, de abban mindenki egyetért, hogy a darabjaid bebújnak az ember bőre alá. Van, hogy hetekkel, évekkel később is ott motoszkál tovább a gondolat, amit az előadás elültet. A Frankenstein-terv sem könnyen feledhető...

- Sosincs ilyen szándék, hogy egy előadás hatásmechanizmusa miként működjön. Inkább az történik, hogy egy gondolkodásnak a végeredményét mutatjuk meg: vagyis az alkotótársaimmal a minket érő kérdéseket próbáljuk meg a színpadon megválaszolni. Amennyiben a mi kétségeinkben találkozik a néző félelme és kíváncsisága, az természetesen élő választ ad a színházra. Ami tőlünk nagyon távol áll, az egy illusztratív, csupán a történetmesélésre koncentráló előadásmód. Sokkal inkább egy, a saját valóságunkból kiinduló - a korábban említett -, installációs logikát figyelembe vevő értelmezés az, ami számunkra nagyon fontos. S persze az, hogy reflektáljunk a saját közegünkre, amiben élünk. Ilyen értelemben, remélem, hogy sokáig kortárs marad mindaz, amit mi képviselünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A nagyorrú Beatle – Ringo Starr 80 éves

A Beatles egykori dobosa virtuális jótékonysági koncerttel ünnepli a kerek évfordulót.
Vizuál

Vastag porréteg alól bukkant elő az értékes Rubens-festmény

A flamand mester maga készítette azt az alkotást, amely július végén kerül kalapács alá Londonban.
Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Klasszikus

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.
Színház kultkikötő

Mindenki kedvenc játék mackója a Balatonra érkezik!

Mindenki kedvenc játék mackója ismét életre kel a színpadon. A Marék Veronika népszerű mesesorozata nyomán készült Boribon nyaral című zenés bábelőadást Mórocz Adrienn, színész, bábszínész játssza.
Színház ajánló

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Színház ajánló

Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka vasárnap újra a MOMkultban!

Újraindul a színházi élet a MOMkultban is, július 12-én dupla Hogyan értsük félre a nőket? előadással várják a nézőket, 17.00 és 20.00 órai kezdéssel is megtekinthető Csányi Sándor önálló estje.
Színház hír

Idén is meghirdették a STAFÉTA pályázatot

Az ötödik alkalommal kiírt pályázat célja független színházi, tánc, újcirkusz és összművészeti kezdeményezések támogatása Budapesten.