Színház

Mundruczó Kornél: "Szembe kell néznünk saját szörnyeinkkel"

2013.02.19. 08:30
Ajánlom
A Proton Színház számos szakmai és közönségdíjjal jutalmazott előadása külföldi turnésorozata után ismét hazatalált.

Kinek a bűne, ha odakozmál egy élet? Mikor kezdődik és hol ér véget egy apa-fiú viszony? Hova vezet a gyilkos szeretetlenség, avagy elkerülhető-e a végzet? Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel szembesít Mundruczó Kornél és Bíró Yvette a Bárka Színházban 2007 őszén bemutatott Frankenstein-terv című színdarabja.

- Nagy utat járt be térben és időben is ez a darab az elmúlt öt év során. S bár nyilván rakódtak rá pluszok, a kiindulópont, az alaptörténet változatlan. Miben lesz mégis más ez a mostani Frankenstein-terv, mint a korábbi előadások?

- Mindenképpen egy új előadás lesz: amennyiben egy új térbe helyezzük a darabot, természetes, hogy megváltozik. Miután most az Átrium előcsarnokában fogjuk játszani, ezúttal is átalakuláson megy majd át az előadás. Egyébként úgy tekintek erre a darabra, mint egy kiállítási tárgyra, egy installációra, ami minden egyes "múzeumnak" a speciális terében másként működik, mást jelent. A színészeknek pedig erre nyitottnak kell lenniük, és ehhez kell a saját valóságukat, no meg az ahhoz való viszonyukat alakítaniuk. Magyarán, Rába Roland nyilván 2013 márciusában reagál majd - adott esetben - azokra a kérdésekre, amelyek a nézők részéről felmerülnek. Ő ugye egy filmrendezőt alakít ebben a történetben, és nem tud ugyanazokról a problémákról beszélni, amikről öt évvel ezelőtt esett szó. Már csak azért sem, mert a Frankenstein-terv a valóságot, pontosabban szólva a valóság látszatát nagyon komolyan vevő előadás. Tehát mindenképpen egy új előadásra számíthatnak a nézők.

- Biztosan lesznek olyanok, akik már látták korábban a darabot, de megnézik az Átriumban is. Ugyanakkor számíthattok új nézőkre is, akiknek nem árt elmondani, hogy itt és most mit fognak látni, hallani, érzékelni...

- Természetesen ez továbbra is egy Frankenstein-parafrázis, ugyanabból indul ki, tehát a tartalma nem fog változni. Ez azonban Shelley miatt van így (a darab Mundruczó Kornél-Bíró Yvett-Mary Shelley: Frankenstein című regényének szabad átirata, a szerk.). Az előadás legmélye az, hogy szembe kell néznünk saját szörnyeinkkel, amelyeket mi magunk hoztunk létre. Amíg ez nem történik meg, addig tragédia, meg nem értés, félre kommunikálás lesz. Amennyiben ez a szembenézés bekövetkezik, akkor megtettük az első lépést a megoldás útján. Erről szól ez a darab. Mindez egy családtörténetbe van belerejtve, amiben egy csomó elhallgatott, ki nem mondott, múltbéli dolog tér vissza elég sok humorral és abszurddal elmesélve, s nagyon különös, furcsa kortárs figurák megjelenítésével.

- Az elmúlt néhány évben fokozottan arról szól világszerte a diskurzus színházi, irodalmi, filmes berkekben, hogy mit kezdjünk az idegenség, másság, kirekesztettség kérdésével. Ezzel az előadással számos helyen megfordultatok nem csak Európában. Hogy érezted, mennyire része ennek a párbeszédnek a Frankenstein-terv?

- Ezt igazából nem tudom. Azt viszont látom, hogy Európában és ezen belül Magyarországon is milyen problémákkal szembesülök. Valószínűleg ennek az élményanyaga nagyon hasonló ahhoz, ami erről a diskurzusról szól. Méghozzá az, hogy vannak olyan elfeledett rétegek, csalódott kisebbségek, másként gondolkodók, akik nem részei a sikerorientált társadalomnak. Úgy érzékelem, hogy ez nyugaton, keleten egyaránt nagyon nagy kérdés, hogy mit kezdjen a többség a "kívülrekedtekkel", ezekkel a mi teremtményeinkkel, azaz milyen megoldáskulcsokat lehet minderre találni. S amikor egy ilyen darab, mint a miénk, ami bár magyar történet, de bárhol játszottuk is el a világon, felhozta ezt a nyugtalanító problémakört, az számunkra nagyon jó érzés. Ez ugyanis azt jelenti, hogy semmiképpen nem egy szűk, itthon tapaszalt jelenséget vizsgál ez az előadás, hanem amennyiben ez elmondható, egy elég univerzális kérdéssel foglalkozik.

- Tulajdonképpen mindegyik előadásodra igaz, hogy a közönséget is, a kritikát is megosztja, de abban mindenki egyetért, hogy a darabjaid bebújnak az ember bőre alá. Van, hogy hetekkel, évekkel később is ott motoszkál tovább a gondolat, amit az előadás elültet. A Frankenstein-terv sem könnyen feledhető...

- Sosincs ilyen szándék, hogy egy előadás hatásmechanizmusa miként működjön. Inkább az történik, hogy egy gondolkodásnak a végeredményét mutatjuk meg: vagyis az alkotótársaimmal a minket érő kérdéseket próbáljuk meg a színpadon megválaszolni. Amennyiben a mi kétségeinkben találkozik a néző félelme és kíváncsisága, az természetesen élő választ ad a színházra. Ami tőlünk nagyon távol áll, az egy illusztratív, csupán a történetmesélésre koncentráló előadásmód. Sokkal inkább egy, a saját valóságunkból kiinduló - a korábban említett -, installációs logikát figyelembe vevő értelmezés az, ami számunkra nagyon fontos. S persze az, hogy reflektáljunk a saját közegünkre, amiben élünk. Ilyen értelemben, remélem, hogy sokáig kortárs marad mindaz, amit mi képviselünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Kulka, Bodrogi és Jakab Tamás a felújított Újszegedi Szabadtéri nyitóelőadásában

Molière Don Juanját láthatják a nézők július 19-21. között három alkalommal az új technikával újranyitó Újszegedi Szabadtéri Színpadon.
Színház ajánló

Karinthy kedvenc műfaja a Szentendrei Teátrum műsorán

Július 21-én a Ferenczy Múzeum udvarán Udvaros Dorottya, Kamarás Iván, Elek Ferenc és Hajdu Steve főszereplésével Karinthy legendás kabaréjeleneteiből készült felolvasószínház-előadást tartanak, Seres Tamás rendezésében.
Színház ajánló

Csákányi, Grecsó, Lackfi és a Sztalker Zsámbékon

Telt házzal mennek Zsámbékon a nyári színházi és felolvasószínházi előadások, amelyek a város több, emblematikus helyszínén várják a közönséget a Romtemplom és a Bázis vonzásában.
Színház hírek

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Színház galéria

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.