Színház

Múzsák a Teátrum téren

2012.03.20. 17:09
Ajánlom
1812-ben nyílt meg a Pesti Német Színház. Az 1849-ig működő intézmény történetét dolgozza fel a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiállítása. A tárlat a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében nyílt meg, és szeptember 2-ig látogatható.

A Duna bal partján fekvő, német polgárok lakta kereskedővárosban, Pesten már a 18. század utolsó harmadától rendszeresen szerepeltek a német nyelvterületről érkező hivatásos vándorszíntársulatok. Alkalmi játszóhelyeiket az 1774-ben a középkori városfal bástyájában berendezett Rondella színpada és mintegy ötszáz fős nézőtere váltotta föl. Budán pedig II. József intézményteremtő programjának részeként alakították ki a tisztviselő polgárok és az udvar, a kormányszervek képviselői számára 1787-ben a Várszínházat a karmelita kolostor volt templomában.

Ahogy az ikervárosok fokozatosan fejlődtek, Budából kormányszékhely lett, Pesten pedig több egymás mellett élő nemzetiség kezdte kialakítani a maga intézményeit (a német ajkúak mellett a szerbek, s lélekszámban harmadikként a magyarok). A Rondella magasabb színvonalú - igaz, fokozatosan romló körülményekkel sújtott - játékterén kívül ideiglenes épületek is otthont adtak a színi szórakoztatásnak, mint például az 1794-ben nyitott Tuschl-féle nyári színház, Sommer-Theater, más néven krajcáros komédia, ami 1804-ig állt a leendő nagy színház helyén. Bár 1812-ben is csak alig érte el a 33.000 főt, a város népessége egyre lendületesebben növekedett, s Pest vezetése elhatározta, méltó épületet emel a német színészetnek az ország fővárosában. Így került sor az évtizedekig tartott előkészületekre, s nyílt meg azután a Királyi Városi Színház, azaz a Das Königliche Städtische Theater Pesten.

Pest II. József (1780-1790) közigazgatási reformjai következtében egyre több országos hivatal székhelye lett, ezzel az ország központja Pozsonyból Budára és még inkább Pestre helyeződött át. 1806-ban az udvari kancellária Johann Aman (1765-1834) udvari alépítészt nevezte ki a színház tervezési feladatára, akivel József nádor kezdte el a tárgyalásokat. Pesti helyszíni szemléjén úgy döntöttek, hogy a színház a tér felé, a vigadó a Duna felé nézzen. I. Ferenc 1807-ben hagyta jóvá a terveket, a kivitelezéssel Pollack Mihály pesti építőmestert bízták meg. Aman először a két épületrészt magában foglaló téglalap alaprajzban gondolkodott, majd a nyugati, folyó felőli oldallal - a helyszínhez igazodva - kilépett a derékszögű koordinátarendszerből. A tervből ekkor csak a színházrész valósult meg, mintaadója a milánói Scala volt. A bejárat az ovális előcsarnokba nyílt, kétoldalt a kétkarú lépcsőházakkal, ezután következett az akár 3500 főt is befogadó hatalmas, félkör alaprajzú nézőtér a több emeletes páholysorral és színpaddal. A klasszicista, portikuszos főhomlokzatot Franz Vogl és Fritz Berringer szobrai díszítették, a Magyarország diadalát ábrázoló előfüggöny Joseph Abel rajza alapján készült. Az épület színházrésze 1812 februárjában nyílt meg. A másik épületrészt, a Vigadót 1829 és 1832 között Pollack Mihály építette fel, saját tervei szerint.

A pesti Német Színház (Királyi Városi Színház) Közép-Európa akkori legnagyobb színházépülete volt a maga 3500 fős befogadóképességével, nagyobb, mint a korabeli bécsi színházak: a Burgtheater vagy a Theater in der Josephstadt. 1812. február 9-én Kotzebue István királyról szóló darabjával nyílt meg a színház, a zenét Beethoven írta hozzá. A színház a 19. századi Magyarország rohamosan fővárossá fejlődő városa, Pest társadalmi életének középpontja volt. Habár németül folytak az előadások - a színművektől az operáig - magyar színészek - köztük Déryné - és karmesterek - például Erkel Ferenc - is felléptek itt. A Német Színház kávéházaival, üzleteivel, a belváros ma is legnagyobb terén, a mai Vörösmarty téren állt, dunai oldalán pedig kis késéssel megépült Pollack Vigadója.

A nyitóelőadás pompáját és telt házát később csak nehezen tudták megközelíteni a bérlő-igazgatók, ám a német színház repertoárja és játékmódja előbb mintául, majd versenytársul szolgált a többi hazai együttes számára, bármely nyelven játszottak is. A német színház társulatát több forrásból biztosították a direktorok, birodalmi német vagy osztrák színészeikkel, később magyarországi születésű tagokkal is. Rendszeresen hívtak vendégművészeket Bécsből, sőt, a húszas évektől már időnként magyar előadókat is fölléptettek a közönség bővítésének szándékával. A pesti polgárokat ugyanolyan műsordarabokkal szórakoztatták, mint a kontinens más, a német kultúrkörbe tartozó régiójában: elsősorban zenés művek, operák, bécsi népszínművek, s vígjátékok, paródiák szerepeltek a színlapokon, s időnként egy-egy jelesebb klasszikus, vagy magyar tárgyú történeti színmű. A Pesti Német Színház iskolája volt a reformkor - immár nemzeti programmal indult . színházcsinálóinak épp úgy, mint a városi közönségnek, és a polgári városvezetésnek. A hatalmas épület működtetése, fenntartása, esténkénti megtöltése nagy feladatot rótt mindnyájukra. De állt és játszott a nagy színház, ezzel lehetőséget teremtve a polgári színjátszás elfogadottságának növelésére, új közösségi és művészi funkciók kiépítésére.

A színház az 1838-as árvízben megsérült, majd 1847. február 2-án - valószínűleg az előző esti előadás egy "eltévedt röppentyűje" vagy az új fűtésrendszer hibája miatt - leégett, csak a teherhordó falak maradtak meg. A Szépítő Bizottmány még abban a hónapban nemzetközi tervpályázatot írt ki a színház újjáépítésére. 13 pályamű érkezett be, a nyertes Carl Roesner bécsi építész lett, a második díjat Hüppmann Ferencnek, a harmadikat a hamburgi G. Louisnak ítélték. 1847 októberében ennek ellenére Hild Józsefet bízták meg a tervezéssel, ám az 1848-as forradalmi év eseményei, majd a Vigadó Hentzi általi szétlövetése ellehetetlenítették az építés ügyét. Az újjáépítéssel Ybl Miklós is többször foglalkozott, az új Vigadó végül Feszl Frigyes romantikus alkotásaként épült újjá (1859-1865). A német nyelvű színjátszásnak 1853-1870 között az Erzsébet téri Nottheater ideiglenes épülete adott otthont. A korábbi német színház romjait lebontották, helyén 1873-ban Haas Fülöp szőnyegáruháza és bérháza épült fel.

A nagy színház leégését és 1849-es lebombázását követően új, ideiglenes épületet emeltek a német társulatok számára az Újvásártéren, azaz a mai Erzsébet téren. 1853-ban kezdtek játszani a Nottheater falai között, ami egészen 1870. április 9-éig működött. Ebben a színházban hangzott föl Pesten első ízben Wagner muzsikája. A következő német színház 1869-ben épült a Gyapjú - mai Báthory - utcában, ahol az újabb korszakot fémjelző szórakoztató, ifj. Johann Strauss, az operettkirály művei aratták első sikereiket a már erősen fogyatkozó német ajkú pesti közönség előtt. A Gyapjú utcai Német Színház épülete 1889. december 20-án égett le. Ez után a német nyelvű színjátszás már csak rövid időre tudott otthont lelni a Városliget szélén. Az Aréna - a mai Dózsa György - úton állt Színkört 1879-ben bérelte ki Feld Zsigmond. De 1889 után már ebben a házban is magyarul játszottak.

A Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Száchényi Könyvtár kiállításán - helyszíne a a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának Metszettára - a Pesti Német Színház dokumentumai sorában ízelítőt adnak arról, mit, kik és hogyan játszottak a korszak legnagyobb közép-európai színházában, hogyan változott az ízlés a késő barokk látványelemektől a biedermeier szórakoztatáson és a korai történeti témák bemutatásán át a kora-romantika művészi igénye s a nemzeti tematika megjelenéséig. A színháztörténeti anyag nagy részét az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának gyűjteményéből válogatták, néhány akvarellt az MTA Könyvtárának kézirattárából kölcsönöztek, a többi műtárgy a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma és Fővárosi Képtár gyűjteményeiből való. A Belitska-Scholtz Hedvig és Pukánszkyné Kádár Jolán emlékének ajánlott kiállításhoz - kurátorai: Farbaky Péter (BTM), Rajnai Edit (OSZK), Sirató Ildikó (OSZK) - kapcsolódóan az Országos Széchényi Könyvtár tudományos szimpóziumot rendez április 23-án.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Zenés színház

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Klasszikus

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Vizuál

Megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak forgatása

Keserédes, abszurd dramedynek ígérkezik Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A rendezőt elsősorban saját családja identitásának konfliktusai inspirálták. A film premierjére várhatóan jövő ősszel kerül sor.
Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.
Színház ajánló

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Színház hír

Örmény szokások szerint emlékeztek meg Agárdy Gáborról

Születésének 100. évfordulója alkalmából tisztelői és barátai rövid ünnepséget tartottak a művész Fiumei úti sírjánál.
Színház ajánló

A Gyulai Várszínház összművészeti fesztiválján szerepel az Állatfarm

A Puskás Zoltán rendezésében készült musicalt augusztus 6-án tekintheti meg a közönség a gyulai Tószínpadon. A huszonegy dalt felsorakoztató előadás zenei világában a musical és a rockopera műfaja ötvöződik.
Színház gyász

Elhunyt Takács László, a győri színház egykori ügyvezető igazgatója

A Győri Nemzeti Színház egykori vezetőjét 85 éves korában érte a halál – adta hírül a győri teátrum.