Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

2021.10.21. 15:25
Ajánlom
A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.

Bár a kiállítás elsősorban Dajka Margit pályafutására koncentrál, felvillant néhány momentumot a civil életéből is, és kitér arra, milyen örökséget hagyott a következő színészgenerációkra.

A tárlat, amelynek kurátora Papp Kinga Lívia, csak részben követi lineárisan Dajka szakmai előmenetelét, hiszen már az első virtuális állomás azt ecseteli, hogy a színésznőt nem lehetett beskatulyázni, pályája közel 70 éve alatt egy minden szerepkörben bemutatkozó, mégis szerepkör nélküli alkotó volt.

„Hiszen az ember élete csupa kísérlet”

Dajka_ismszerep_2010-348-1-103125.jpg

Dajka Margit ismeretlen szerepben (Ismeretlen fényképész felvétele, 1930-as évek) (Fotó/Forrás: PIM-OSZMI / Fotótár)

– idézik. Dajka Margit valóban így élte az életét: a nagyváradi, majd kolozsvári pályakezdés után, Miskolcon és Szegeden játszott, de számos budapesti színházban megfordult.

Pályája azonban nem indult zökkenőmentesen. Mivel édesapja, a kisnemesi származású balettmester, Dayka János nem vett részt a család életében, Margitnak az iskola mellett munkát kellett vállalnia. Így lett rikkancs, fizetése egy részéből pedig tellett színházjegyre is.

Dajka nemcsak árulta a lapokat, hanem el is olvasta azokat. 1918-ban az egyik Színházi Életben annyira elbűvölte a Sztambul rózsája című operett szövege, melyet éppen akkor tűzött műsorára a Kolozsvári Állami Színház, hogy

elhatározta, el szeretné játszani benne a csibész liftesboyt. Besétált a színházba, és el is mondta ezt a pénztárosnak, akire annyira nagy hatást tett a kislány, hogy azonnal felvitte Erdélyi Miklós igazgatóhoz. Aznap este már ő játszott.

Első állandó szerződését korkedvezménnyel, 15 évesen kapta Nagyváradon, de még jó ideig csak a gyerekszerepek találták meg, ami őt egy idő után meglehetősen zavarta. Nagyvárad azonban mérföldkő lett a pályáján, Hetényi Dömény Elemér hamar felfedezte és tanulni hívta a színi iskolájába, melyet kitűnő tanulóként végzett el.

Itt ismerkedett meg Kiss Manyival. Életre szóló emberi és szakmai barátságuknak az OSZMI virtuális tárlata is külön fejezetet szentel. „Ketten voltunk újonnan felfedezett Margitok” – emlékezett vissza Dajka Margit, aki nem sokkal később visszatért Kolozsvárra.

Dajka Margit és Latabár Kálmán a Lili bárónőben:

1927 nyara már a hódmezővásárhelyi Nyári Színkörben találta a színésznőt, itt ismerkedett meg első férjével, Kovács Károllyal. Nemcsak ő figyelt fel Margitra, hanem Sebestyén Géza, a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgatója is, ez pedig a magyarországi pályafutás kezdetét jelentette.

Páger Antallal Szegeden találkoztak a Mágnás Miskában, az ottani partnerség végül mindkettejük pályáját végigkísérte. A jó kapcsolat is közrejátszott abban, hogy Dajka sokáig őrlődött, hogy leszerződjön-e Budapestre, a Vígszínházhoz.

Haromnover1947Vigszinhaz_csoport20210527_10485605-103505.jpg

Timár József (Versinin), Gombaszögi Frida (Olga), Dayka Margit (Irina), Mezei Mária (Mása), Szakáts Miklós (Andrej) és Bárdy György (Szoljonij) (Ismeretlen fényképész felvétele, 1947) (Fotó/Forrás: PIM-OSZMI / Fotótár)

A fővárosban töltött időszak alatt a színésznő sokat betegeskedett, felmondott a színházban is – bár ehhez más okok vezettek –, majd a Belvárosi Színházhoz került. 1933 és 1948 között csak szerepre szerződött, állandó társulati tagként nem foglalkoztatták.

Ebben az időszakban játszotta első negatív szerepét is, Hanne-t Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros című színművében.

Bár Dajka Margit mindig úgy tartotta, hogy színházi munkái prioritást élveznek az életében, számos filmben láthatta őt a közönség, és örömmel vállalta ezeket a szerepeket is. A Piri mindent tud című detektívfilm címszerepében debütált, és bár a korabeli kritikák szerint az alkotás gyenge volt, Dajka Margit játéka mégis megmentette a filmet. Ezután sorra kapta a felkéréseket, melyeket kizárólag akkor vállalt el, ha éppen nem próbált valamit a színházban. Így lett például Szendrey Éva a Szerelmi lázban.

fortepan_107161-114801.jpg

Lajtos Árpád és Dajka Margit (Fotó/Forrás: Hunyady József / Fortepan)

A II. világháború idején ismerkedett össze Lajtos Árpád tiszttel, akit leveleiben csak Pusinak becéz. A barátságból szerelem lett, ám Lajtos előbb hadifogságba esett, majd 1948-ban 12 év börtönre ítélték. Csak 1957-ben, a férfi szabadulása után kelhettek egybe.

Ekkor a színésznő már a Madách Színházban játszott olyan nagyszerű szerepekben, mint a Rómeó és Júlia Dadája, a Három nővér Másája vagy a Liliomfi Camillája, és átvehette az Érdemes Művész, illetve Kiváló Művész kitüntetést, valamint a Kossuth-díjat is.

A Liliomfi a vásznon is megtalálta Dajkát, Makk Károly alkotását a színésznő első háború utáni filmjeként tartják számon.

1957-től Dajka Margit a Petőfi Színház társulatát erősítette, miután Horvai Istvánt 1956-ban egy társulati ülésen sztálinistának bélyegezték és menesztették a Madách Színházból, neki pedig az 1956-os nyilvános kiállásáért kellett távoznia.

A következő években sorra kapta az úgynevezett „clown”, vagyis bohócszerepeket, legemlékezetesebb alakításai a Jókai és a Thália színházhoz kötődnek.

fortepan_159393-114410.jpg

A Thália Stúdió Sírkő és kakaó című előadásának szereplőgárdája (1968) (Fotó/Forrás: Lugosi Szilvia / Fortepan)

1968-ban Dajka Margit bejelentette nyugdíjba vonulását. A döntésnek több oka is volt: egyrészt nem teljesült a színésznő egyik szerepálma, nem játszhatta el Aurelie-t Giraudoux Párizs bolondja című színművében, másrészt feleslegesnek érezte már magát a színházban.

Visszavonulása ellenére néhányszor még feltűnt egy-egy szerepben, újra játszott Szegeden, és pályája végén mégis megadatott neki, ami a Thália Színházban nem: eljátszhatta Aurelie-t.

„Dayka Margitnak néhány gyönyörű pillanata van. Ilyen halk hangon elmondott tirádája egy hétköznapjának délelőttjéről vagy amikor behunyt szemmel hajdani szerelmesének véli a kezét megfogó fiatalembert”

– írta Molnár Gál Péter az alakításáról.

Utoljára az Egyetemi Színpad Bors néni című előadásának címszerepében, valamint a Budapesti Operettszínház Szerdán tavasz lesz című operettjében állt színpadra, utóbbiban Katinkát, a kissé butácska egykori grófnőt alakította.

Ezután már csak filmes szerepeket vállalt, olyan legendás alakítások köthetők a nevéhez, mint a Szindbád Majmunkája, a Macskajáték Orbánnéja vagy A bohóc feleségének címszerepe.

1986-ban hunyt el, nevét emléktábla őrzi egykori otthona, a Lovag utca 10. alatti ház falán.

Az OSZMI virtuális kiállítása az alábbi oldalon tekinthető meg.

A cikkben szereplő fotókat az OSZMI engedélyével közöltük.

Fejléckép: Dajka Margit otthonában, 1964-ben (fotó: Hunyady József / Fortepan)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház magazin

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Színház magazin

„Mindig is nagyobb volt bennem a színház utáni alázat, mint az önmutogatásra való késztetés" – Sunyovszky Szilvia 75 éves

A Kossuth-díjas színésznő február 2-án ünnepli a 75. születésnapját. Noha a színészi pályát több, mint 30 éve diplomáciai és politikusi munkára váltotta, így is nyomot hagyott a hazai színházi és filmes életben.
Színház hír

A STEREO AKT kulturális műhelyt és közösségi teret nyit

A független alkotócsoport a VIII. kerületben talált otthonra. A jövőben alkotóműhelyként és befogadóhelyként is üzemelő STEREO Művház átalakítása még javában tart: az első ütem befejezéséhez közösségi támogatási kampányt indítottak. 
Színház ajánló

Menni kéne… – amire februárban beindulunk

Van, ahová a színészek, máshová a rendező, megint máshová az izgalmasnak ígérkező színházi nyelv csalogat be – legyen az dráma, thriller vagy olyan előadás, aminek a műfaja most még nem is tudható biztosan.
Színház ajánló

Koldusopera – Bagó Bertalan rendezése a József Attila Színházban

Műfaját tekintve: opera, musical, operett és mindezek paródiája – nemcsak ígérik ezt a darabról, de be is váltják február 18-ától a József Attila Színház színpadán, Bagó Bertalan rendezésében.