Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

2021.10.21. 15:25
Ajánlom
A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.

Bár a kiállítás elsősorban Dajka Margit pályafutására koncentrál, felvillant néhány momentumot a civil életéből is, és kitér arra, milyen örökséget hagyott a következő színészgenerációkra.

A tárlat, amelynek kurátora Papp Kinga Lívia, csak részben követi lineárisan Dajka szakmai előmenetelét, hiszen már az első virtuális állomás azt ecseteli, hogy a színésznőt nem lehetett beskatulyázni, pályája közel 70 éve alatt egy minden szerepkörben bemutatkozó, mégis szerepkör nélküli alkotó volt.

„Hiszen az ember élete csupa kísérlet”

Dajka_ismszerep_2010-348-1-103125.jpg

Dajka Margit ismeretlen szerepben (Ismeretlen fényképész felvétele, 1930-as évek) (Fotó/Forrás: PIM-OSZMI / Fotótár)

– idézik. Dajka Margit valóban így élte az életét: a nagyváradi, majd kolozsvári pályakezdés után, Miskolcon és Szegeden játszott, de számos budapesti színházban megfordult.

Pályája azonban nem indult zökkenőmentesen. Mivel édesapja, a kisnemesi származású balettmester, Dayka János nem vett részt a család életében, Margitnak az iskola mellett munkát kellett vállalnia. Így lett rikkancs, fizetése egy részéből pedig tellett színházjegyre is.

Dajka nemcsak árulta a lapokat, hanem el is olvasta azokat. 1918-ban az egyik Színházi Életben annyira elbűvölte a Sztambul rózsája című operett szövege, melyet éppen akkor tűzött műsorára a Kolozsvári Állami Színház, hogy

elhatározta, el szeretné játszani benne a csibész liftesboyt. Besétált a színházba, és el is mondta ezt a pénztárosnak, akire annyira nagy hatást tett a kislány, hogy azonnal felvitte Erdélyi Miklós igazgatóhoz. Aznap este már ő játszott.

Első állandó szerződését korkedvezménnyel, 15 évesen kapta Nagyváradon, de még jó ideig csak a gyerekszerepek találták meg, ami őt egy idő után meglehetősen zavarta. Nagyvárad azonban mérföldkő lett a pályáján, Hetényi Dömény Elemér hamar felfedezte és tanulni hívta a színi iskolájába, melyet kitűnő tanulóként végzett el.

Itt ismerkedett meg Kiss Manyival. Életre szóló emberi és szakmai barátságuknak az OSZMI virtuális tárlata is külön fejezetet szentel. „Ketten voltunk újonnan felfedezett Margitok” – emlékezett vissza Dajka Margit, aki nem sokkal később visszatért Kolozsvárra.

Dajka Margit és Latabár Kálmán a Lili bárónőben:

1927 nyara már a hódmezővásárhelyi Nyári Színkörben találta a színésznőt, itt ismerkedett meg első férjével, Kovács Károllyal. Nemcsak ő figyelt fel Margitra, hanem Sebestyén Géza, a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgatója is, ez pedig a magyarországi pályafutás kezdetét jelentette.

Páger Antallal Szegeden találkoztak a Mágnás Miskában, az ottani partnerség végül mindkettejük pályáját végigkísérte. A jó kapcsolat is közrejátszott abban, hogy Dajka sokáig őrlődött, hogy leszerződjön-e Budapestre, a Vígszínházhoz.

Haromnover1947Vigszinhaz_csoport20210527_10485605-103505.jpg

Timár József (Versinin), Gombaszögi Frida (Olga), Dayka Margit (Irina), Mezei Mária (Mása), Szakáts Miklós (Andrej) és Bárdy György (Szoljonij) (Ismeretlen fényképész felvétele, 1947) (Fotó/Forrás: PIM-OSZMI / Fotótár)

A fővárosban töltött időszak alatt a színésznő sokat betegeskedett, felmondott a színházban is – bár ehhez más okok vezettek –, majd a Belvárosi Színházhoz került. 1933 és 1948 között csak szerepre szerződött, állandó társulati tagként nem foglalkoztatták.

Ebben az időszakban játszotta első negatív szerepét is, Hanne-t Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros című színművében.

Bár Dajka Margit mindig úgy tartotta, hogy színházi munkái prioritást élveznek az életében, számos filmben láthatta őt a közönség, és örömmel vállalta ezeket a szerepeket is. A Piri mindent tud című detektívfilm címszerepében debütált, és bár a korabeli kritikák szerint az alkotás gyenge volt, Dajka Margit játéka mégis megmentette a filmet. Ezután sorra kapta a felkéréseket, melyeket kizárólag akkor vállalt el, ha éppen nem próbált valamit a színházban. Így lett például Szendrey Éva a Szerelmi lázban.

fortepan_107161-114801.jpg

Lajtos Árpád és Dajka Margit (Fotó/Forrás: Hunyady József / Fortepan)

A II. világháború idején ismerkedett össze Lajtos Árpád tiszttel, akit leveleiben csak Pusinak becéz. A barátságból szerelem lett, ám Lajtos előbb hadifogságba esett, majd 1948-ban 12 év börtönre ítélték. Csak 1957-ben, a férfi szabadulása után kelhettek egybe.

Ekkor a színésznő már a Madách Színházban játszott olyan nagyszerű szerepekben, mint a Rómeó és Júlia Dadája, a Három nővér Másája vagy a Liliomfi Camillája, és átvehette az Érdemes Művész, illetve Kiváló Művész kitüntetést, valamint a Kossuth-díjat is.

A Liliomfi a vásznon is megtalálta Dajkát, Makk Károly alkotását a színésznő első háború utáni filmjeként tartják számon.

1957-től Dajka Margit a Petőfi Színház társulatát erősítette, miután Horvai Istvánt 1956-ban egy társulati ülésen sztálinistának bélyegezték és menesztették a Madách Színházból, neki pedig az 1956-os nyilvános kiállásáért kellett távoznia.

A következő években sorra kapta az úgynevezett „clown”, vagyis bohócszerepeket, legemlékezetesebb alakításai a Jókai és a Thália színházhoz kötődnek.

fortepan_159393-114410.jpg

A Thália Stúdió Sírkő és kakaó című előadásának szereplőgárdája (1968) (Fotó/Forrás: Lugosi Szilvia / Fortepan)

1968-ban Dajka Margit bejelentette nyugdíjba vonulását. A döntésnek több oka is volt: egyrészt nem teljesült a színésznő egyik szerepálma, nem játszhatta el Aurelie-t Giraudoux Párizs bolondja című színművében, másrészt feleslegesnek érezte már magát a színházban.

Visszavonulása ellenére néhányszor még feltűnt egy-egy szerepben, újra játszott Szegeden, és pályája végén mégis megadatott neki, ami a Thália Színházban nem: eljátszhatta Aurelie-t.

„Dayka Margitnak néhány gyönyörű pillanata van. Ilyen halk hangon elmondott tirádája egy hétköznapjának délelőttjéről vagy amikor behunyt szemmel hajdani szerelmesének véli a kezét megfogó fiatalembert”

– írta Molnár Gál Péter az alakításáról.

Utoljára az Egyetemi Színpad Bors néni című előadásának címszerepében, valamint a Budapesti Operettszínház Szerdán tavasz lesz című operettjében állt színpadra, utóbbiban Katinkát, a kissé butácska egykori grófnőt alakította.

Ezután már csak filmes szerepeket vállalt, olyan legendás alakítások köthetők a nevéhez, mint a Szindbád Majmunkája, a Macskajáték Orbánnéja vagy A bohóc feleségének címszerepe.

1986-ban hunyt el, nevét emléktábla őrzi egykori otthona, a Lovag utca 10. alatti ház falán.

Az OSZMI virtuális kiállítása az alábbi oldalon tekinthető meg.

A cikkben szereplő fotókat az OSZMI engedélyével közöltük.

Fejléckép: Dajka Margit otthonában, 1964-ben (fotó: Hunyady József / Fortepan)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Könyv

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Vizuál

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

April De Angelis: Színésznők – továbbra is műsoron a Pinceszínház előadása

Az idei évad nagy sikerű előadása a Színésznők Sztarenki Pál különleges rendezésében. Minden szempárt a színpadra szegez, lényeges mondanivalója a mai társadalom embereinek is fontos üzenetet hordoz.
Színház ajánló

Megtartotta tavaszi bemutatóit a Loupe Színházi Társulás

A csapat elsőként a Lányok, fiúk! című monodrámát mutatta be Lovas Rozi főszereplésével, az előadás a családon belüli erőszak témájára reflektál. Áprilisban pedig A kezdet/vége című produkció is debütált, amelyet Sean O’Casey műve nyomán Horváth János Antal írt és rendezett.
Színház hír

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Színház ajánló

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Színház interjú

Nincs ideális pillanat – interjú Horváth Patríciával, a HATAN Társulat alapító tagjával

Horváth Patrícia férjével, Nyári Zoltán operaénekessel közösen két évvel ezelőtt indította el független magánszínházi formációját, a HATAN Társulatot. Az alapító páros női tagjával a színházcsinálás fenséges és kevésbé dicsőséges pillanatairól is beszélgettünk.