Színház

Nádasdy Ádám: „Hogy van-e Isten, azt ne tőlem kérdezze!”

2016.05.13. 12:10
Ajánlom
Van egy 700 éves történet arról, hogy mi történik a halál után. Most új értelmezést kapott a középkori kaland: Nádasdy Ádám újra lefordította a Commediát. Ennek kapcsán készített interjút a költő-műfordítóval a Kultúrpart munkatársa.
Nádasdy Ádám

Nádasdy Ádám (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

- Nyolc év után készült el az Isteni színjátékkal. Mit érez most? Megkönnyebbülést vagy hiányt?

- Megkönnyebbülést és büszkeséget. Nagy munka volt lefordítani ezt a művet, néha muszáj is volt félretennem és mással foglalkozni, mert nagyon bele lehet fáradni. Kiszámoltam: az Isteni színjáték olyan hosszú, mint négy Shakespeare-darab. Most, hogy elkészültem vele, úgy tekintek rá, mint egy építész az elkészült házára.

- Miért érezte fontosnak újra lefordítani?

- Szeretem ezt a művet és fontosnak tartom. Az volt az érzésem, hogy mára kikopott az általános használatból, azaz kevesen olvassák. Közkézen forog Babits Mihály fordítása, ami gyönyörű és költői, de nagyon nehéz, helyenként talán még nehezebb is, mint az eredeti, ezért gondoltam, hogy érdemes egy „felhasználóbarátabbat” csinálni. Babits Mihály a fordításával azt a hatalmas távolságot akarta éreztetni, ami a középkor és a huszadik század embere között húzódik. Ezzel szemben én a természetességre és a világosságra törekedtem, hiszen Dante is hétköznapi olasz nyelven írt, ahogy akkor a piacon beszéltek.

- A ma emberének miért lehet érdekes az Isteni színjáték?

- A középkor egy érdekes világ, és izgalmas megfigyelni, mennyire másképp gondolkoztak akkor, de mégis akadnak hasonlóságok is. Valóban nem könnyű olvasmány, de ez egy klasszikus: olyan, mint amikor a turisták elmennek bizonyos helyekre, látványosságokhoz, valójában csak azért, mert azt mindenki más is megnézte már. Tulajdonképpen ez egyféle zarándoklat. A zarándokhelyek általában nem érdekesek önmagukban, azért válnak azzá, mert ott már mindenki volt. Ilyenek a klasszikus művek is, azt mutatják meg, mi az, amit mindenki olvasott az elmúlt évszázadokban.

- Ön szerint mit akart Dante közölni a művel?

- Arról szól, hogyan kell jól meghalni, és tekintve, hogy ez mindnyájunkkal meg fog történni, ez igazán érdekes. Dante is leírja, hogy megkérdezik tőle a túlvilágon, miért jöttél ide, ha még élsz, amire azt válaszolja, hogy mert szeretnék majd jól meghalni és nem mindegy, hogy az milyen lélekkel történik. Ebből a szempontból nagyon tanulságos a mű.

Kedves olvasó! Jöjjön velünk a Túlvilágra, és nézze meg, mi vár önre. Nem lesz fenékig tejfel.”

- Fordításkor megítéli a szövegeket esztétikai szempontból?

- Én csak egy építész vagyok, aki székesegyházakat épít - hogy van-e Isten, azt ne tőlem kérdezze!

A teljes interjúban számos más érdekesség mellett szó esik még egy tervezett, modern Bánk bán-parafrázisról, Shakespeare-fordításokról, valamint a közelmúltban két alkalommal is bemutatott, újrafordított A velencei kalmárról. A szöveg teljes terjedelmében ide kattintva olvasható a Kultúrpart oldalán!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Színház hír

Márkó Eszter rendező kapta a Gyulai Várszínház nívódíját

A Tündöklő Jeromos rendezéséért odaítélt elismerést Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója és Gyula polgármestere, dr. Görgényi Ernő adta át a Nemzeti Színházban, a november 30-i előadás után.
Színház ajánló

Mai figurákkal tart tükröt elénk Brasch Bence első rendezése az Átriumban

Az idén 10 éves Átrium szeptemberben mutatta be a Bálna című darabot, mely Ágoston Katalin, Debreczeny Csaba, Kovács Máté, Szinetár Dóra, Tornyi Ildikó és Sas Zoltán egyetemi hallgató szereplésével látható a Margit körúti teátrumban.
Színház interjú

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Színház ajánló

Deficit – Csurka István darabja a Vigadóban

December 5-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán tekinthetjük meg a Zentai Magyar Kamaraszínpad vendégelőadását, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Szilágyi Tibor rendezésében.