Színház

Nagy öregek

2015.04.09. 08:00
Ajánlom
Izgalmas előadás, Shakespeare egyik leghíresebb tragédiája, a Lear király csábítja a nézőket Bécsbe, a Burgtheaterbe. A rendező, Peter Stein olvasatában Klaus Maria Brandauer Learje maga az őserő, aki alapvetően egoizmusa miatt veszíti el hatalmát. KRITIKA

Mert nem gondol másra, nincsenek B tervei, az ő kérdéseire az elutasítás teljességgel elfogadhatatlan válasz. Akarata van, amiről azt hiszi, bármikor bárkire rá tudja kényszeríteni. Mindent deklarál, nem egyszerűen kijelent. Az ő világában nincs apelláta. Elképzelhetetlen, hogy ellentmondjanak neki akár apai, akár uralkodói minőségében. Nem érti a világot, ha nem ő irányítja. Pedig maga a karakter ellentmondásos.

Az öregség szikrája sincs benne, vitális és sármos, (minden tekintetben) sokat élt és megélt hetvenes férfi testében a dackorszakát élő óvodás lélek. Szent szörnyeteg, aki azonnal szűkölő állattá válik, amint elveszti kapaszkodóit. A földhöz, a természethez tartozó, annak egyértelműségét értő barbár, aki a nyerset, a zsigerit, a húst, a vért és az egyéb testnedveket ismeri, tetteire izmai még az őrület alatt emlékeznek. Felnőni és a szabadságát feladni nem akaró őshippi, aki muszájból király. Betörhetetlen vad a szabályok ketrecében. Nem játszik szerepet, priméren éli meg az érzéseit. Nem ismeri a félelmet, meghitt érzelmekre képtelen. Nincs nő körülötte, nem érti lányait, az apaságot csak a rá leginkább hasonlító - vele ellentétben azonban a hazugság felismerésére képes - Cordelia halálával tapasztalja és érti-érzi meg. A győzelem érdekli csupán, arra viszont csak a trónteremben meg a csatatéren képes. Hosszú haján korona, majd kötött hipsztersapka, szőrmebundája a sötét középkorból való. Annamaria Heinreich jelmezében sűríti a félelmetes, mégis vonzó végletességet.

Lear egyetlen dologra képtelen: az őszintétlenségre. Igaz, mások őszintétlenségének felismerése megoldhatatlan feladat elé állítja, s ez indítja el a tragédiát. Univerzuma nem bonyolult, nem kifejezetten barátságos. Leginkább emberek, jórészt férfiak - lovagok, lézengő meg a vezetőhöz ragaszkodó ritterek - töltik be. Gyakorlatilag üres a Burgtheater hatalmas színpada, hátul a mélységben vászon zárja le - egyetlen apró ajtó van rajta, amiről kiderül, a perspektíva érzékileg megcsal, mert embermagasságú -, a padlót mintha föld borítaná. A lélek senkiföldjén vagy átokföldjén játszatja Peter Stein a formátumos férfi magántragédiáját, aki az empátiát veszteség által, ünnepből katasztrófába zuhanva tanulja meg. Díszlettervezőjével, Ferdinand Wögerbauerrel teret adnak ennek a monumentális egónak, ami masszív trónjáról uralja és teremti a világot. Durva és riasztó ez az üresség, benne különösen poétikus a semmiből (jó, persze, a zsinórpadlásról) leeresztett, rebbenően lebegő fehér sátor a csata előtt.

Burgtheaterbeli debütálásával (ki gondolta volna, hogy erre 2013. decemberig kellett várni!) Peter Stein a konzervatív és a kortárs színháznézőket is eléri. Az előadás különös elegyében egyszerre idők feletti és historizáló (a csatajelenethez felvonultatott zászlók és a felcsendülő fanfár letűnt színházesztétikát idéz), a színkódolt kosztümökben izgalmasan találkozik történeti hitelesség a mai hétköznapokkal. A rendezőt nem a világ illúziótlansága érdekli. Az általánosságokat az emberi kapcsolatokra konkretizálja, így a más előadásokban egzisztencialistának ható, szinte becketti mondatok - Lear, a Bolond, Gloster, a bolond Tamást játszó Edgar esetében - itt minden esetben a magánszféra átélhető szintjére kerülnek. Jan Kott-tal ellentétben ezen a színpadon nincs szó bibliai tematikáról, világrendek sem ütköznek. Klaus Maria Brandauer a címszerepben autoritásától saját makacssága és párbeszéd-képtelensége miatt megfosztatott király és apa, aki privát út- és lélekvesztőbe kerül. Ha csak egyetlen pillanatra merne gyenge lenni, mindent túlélhetne. De nem mer, és ez lesz a végzete.


 További kulturális érdekességeket talál Bécsből ide kattintva.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hegedűn játszott az agyműtétje közben, a sebész elveszett Mahlernél

Egy 53 éves brit muzsikus agyműtéten esett át. A hangszerét is vinnie kellett az operációra, hogy az orvosok ellenőrizni tudják, ne sérüljenek az agy más részei a beavatkozás közben.
Klasszikus

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Zenés színház

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Jazz/World

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Vizuál

A színész, akinek Oscar-jelölést hozott, hogy összebilincselték Tony Curtis-szel

Sidney Poitier bahamai földművesek gyerekéből lett az első afroamerikai, aki Oscar-díjat kapott a legjobb férfi színész kategóriában. Kitaposta az utat a fehérek uralta Hollywoodban, mégis számos kritika érte az alakításait. Idén ünnepli 93. születésnapját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Lámpagyújtogató vagyok” – Interjú Spolarics Andreával

Decemberben elnyerte a legjobb epizodistáknak járó Aase-díjat, ő Kocsma Jenny a Koldusoperában, szívügye a tanítás, legközelebb az Aliz! c. ifjúsági előadásban láthatjuk Spolarics Andreát, a Budaörsi Latinovits Színház alapító tagját.
Színház magazin

Hogyan lett nagy író Bereményi Géza?

Mitől lesz valaki nagyformátumú író? Van rá recept? Vagy ez egy eleve elrendelés? Bereményi Géza esetében a legnagyobb játékos, maga az élet determinálta a sikert. Vagy a Teleki téri piac. Önmagáról, az Eldorádóról mesélt Huszárik Katának a JaSzalonban.
Színház interjú

„Érződik a darabon, hogy színész írta” – Interjú Brasch Bencével

Zach Braff fekete komédiáját, a Minden nagyon jó lesz című darabot tűzi műsorra az Átrium. Idegenek az éjszakában, egy elhagyott tengerparti nyaralóban. Poénos bemondásoktól, egymás zrikálásától jutnak el odáig, hogy színt valljanak magukról. A harmincötödik szülinapján végzetes lépésre készülő „házigazda” szerepét Brasch Bence alakítja.
Színház hír

Házastársi pingpong a Belvárosi Színházban

Stefan Vögel fordulatokban gazdag párkapcsolati vígjátéka Rába Roland rendezésében, Debreczeny Csaba, Szávai Viktória, Mészáros Máté és Járó Zsuzsa előadásában látható február 19-től.
Színház interjú

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.