A Bécsi Ünnepi Hetek keretében, május 17-én mutatta be a Proton Színház Mundruczó Kornél rendezésénen a J. M. Coetzee Szégyen című regényének színpadi adaptációját. A május 18-i előadás után tartott közönségtalálkozón Mundruczó a Szégyen első olvasásakor szerzett élményt egy meteorit becsapódásának hatásához hasonlította és hozzátette: "teljesen kiütötte". A színpadi adaptáció készítéséről elmondta, hogy a regény nem drámai alapanyag, különösen azért sem, mert Coetzee számára inkább egzisztencialista filozófus, mint kizárólag történetmondó. Az irodalom a színpadon nem működik - tette hozzá, ezért a regény által kiváltott hatást szerették volna színházban megfogalmazni. Coetzee-vel kezdték a munkát, de minél többet hagytak el a regényből és kezdték követni a darabbeli kontinuitást, egyre inkább kezdett működni a színpadi változat - foglalta össze a munkafolyamatot.

Természetesen minden szereplő elolvasta a regényt, majd ezt követően több hétig kutattak Dél-Afrikáról, az apartheid utáni időszakról, és keresték a nem direkt párhuzamokat például a rendszerváltás kapcsán, amelyek Magyarországgal összekapcsolhatják a mondanivalót. "Ez a legmagyarabb előadásom" - fogalmazott és hozzátette, nagyon kíváncsi a magyar közönség véleményére, reakciójára. A rendező azonban nem moralizálni akar, hiszen semmi nem fekete vagy fehér - a jelenlegi magyar politikai helyzet sem -, nem a történelemről kíván beszélni, hanem arról, ami van, a létezésről. Hozzátette: nem csupán magyar, de európai kérdéseket is felvet, amennyiben a kisebbségi tematikát tekintjük. Saját társulatával és a független léttel kapcsolatban elmondta, szerencsés, hogy a Proton Színház külföldi koprodukciós partnerek - Bécsi Ünnepi Hetek, Festival d'Avignon, KunstenFestivalDesArts, Malta Festival, Hebbel am Ufer, Romaeuropa 2012, magyar részről pedig a Trafó Kortárs Művészetek Háza - támogatásával létre tudta hozni az produkciót, de sokak számára a működni és az élni között kell dönteni.

Mundruczót a semmiből jövő agresszió érdekelte, a regényben súlyt kapó öregedésre pedig azért nem fektetett hangsúlyt - mint egy kérdésre kifejtette -, mert számára az öregedés arról szól, hogy valaki nem érti a világot. Ezért is választotta David Lurie szerepére Zsótér Sándort, valamint azért, mert Lurie tanárságát ki akarta emelni, s ehhez a "magyar színház ikonikus figurája", több közreműködő tanára, Zsótér tűnt a legalkalmasabbnak.

A Szégyent bécsi és brüsszeli bemutatóját követően június 15-én, 16-án és 17-én láthatták a Trafóban, jártak vele Poznanban, július 19. és 25. között játsszák Avignonban - ahol legutóbb tíz éve szerepelt magyar produkció, akkor a Krétakör Nexxt - Frau Plastic Chicken Show előadását hívták meg -, majd ősszel Rómában is megtekinthetikaz érdeklődők. Az olasz fővárosban huszonhetedik alkalommal rendezik meg szeptember 26. és november 25. között a RomaEuropa fesztivált, amelyen idén negyvenhárom előadást mutatnak be. Közülük öt világpremier, egy európai premier lesz, kilenc előadást pedig először mutatnak be Olaszországban. A fesztivál nyolc helyszínén zajlik, többek között színházakban, egyetemeken és az Auditorium koncerttermeiben. Az előadásról szóló kritikánk erre a linkre kattintva olvasható.

A július 19-i telt házas első előadáson elsősorban újságírókból, kritikusokból, rendezőkből és színházi vezetőkből álló szakmai közönség volt jelen. Egy részük visszafogottan, mások hangos bravózással fogadták az előadást. A Szégyen - Mundruczó előző rendezéseihez hasonlóan - nemzetközi koprodukcióban készült, amelynek egyik legfőbb támogatója az Avignoni Fesztivál. Vincent Baudriller igazgató évek óta figyelemmel kíséri a magyar rendező munkáit, most először vállalt azonban koproduceri szerepet az előadás létrehozásában.

"Ez egy kiváltság és egyúttal szerencse, amely révén meg tudjuk őrizni függetlenségünket, és egyúttal megteremti számunkra azt a lehetőséget, hogy megalkuvás nélkül megjeleníthessük saját világképünket" - mondta Mundruczó az MTI-nek Avignonban. Az elmúlt években töb, mint negyven helyre kaptak meghívást a rendező színházi produkciói. "Míg ez nemzetközi értelemben nagyon sokat jelent, Magyarországon a Trafón kívül senki nem támogat minket, és az előadásaink otthon gyakorlatilag nem láthatók, és nem válnak a kortárs kultúra részévé" - tette hozzá. Ennek alapvető oka a rendező szerint az átpolitizált magyar színházi szakma zártsága, amely nem folytat vitát az előadásairól és amelynek "nyitottságot hirdető" képviselői nincsenek jelen Avignonban, nem látnak semmit a nagyon gazdag nemzetközi programból. "Nonszensz, hogy Magyarországot részben az én előadásaim alapján azonosítják külföldön, miközben azok nem épülnek be a kortárs magyar kulturális identitásba" - fejtette ki. Mundruczó Kornél úgy véli, hogy az előadásai "mélyen illeszkednek a magyar független színházi hagyományba", amelynek legfőbb képviselői a Stúdió K, Jeles András előadásai valamint a Schilling Árpád által vezetett Krétakör Színház. Ez utóbbi egykori tagjai közül ma már többen a Proton Színház társulatához tartoznak.

A Szégyen főszerepét, a tanítványával viszonyt kezdő, majd zaklatással megvádolt és a társadalomból kitaszított 52 éves egyetemi oktatót Zsótér Sándor alakítja. "Sándor színészként itt olyan civil a pályán, aki a makulátlan életét be tudta építeni ebbe az előadásba" - fogalmazott a rendező.  Zsótér - mint az MTI-nek elmondta - eleinte félt 22 év után újra színpadra lépni, mert úgy érezte, nincsenek "kipróbált színészi eszközei", ezért állandóan kockáztatnia kell. De nem bánta meg, hogy elvállalta a szerepet, Mundruczó elfogulatlanul bánt vele a próbák során, és többször figyelmeztette: felejtse el azt a kamaszfigurát, amelyet régen gyakran alakított. A színészként való visszatérésben az is újdonság és egyben felszabadító Zsótér számára, hogy életében először játszik külföldi nézők előtt, akik egyáltalán nem ismerik őt.