Nagy Viktor (Fotó/Forrás: Kultkikötő)

Emlékszem a kezdetekre. Hezitált.

Nem rémlik, hogy miért.

Azon töprengett: a tatai Öreg-tó környékén kellene a nyári színházi fesztiválját létrehozni, vagy valahol a Balaton mentén.

Igaza van, tényleg, már el is felejtettem ezt. Amikor aztán egy barátom körbevitt Balatonföldváron, s láttam a szabadtéri Bajor Gizi Színpad kapuján a rozsdás lakatot, nem vacilláltam tovább: azt éreztem, nekem kell fölélesztenem ezt a helyet, amely addig szunnyadt.

Le is verte onnan a lakatot?

Le. Szó szerint. Nyilván az önkormányzat engedélyével. Már csak az is erre kötelezett, hogy az ötvenes-hatvanas években itt volt a kaposvári Csiky Gergely Színház első nyári játszóhelye, én pedig a Kultkikötő megalapításakor a kaposvári társulat tagja voltam. Babarczy László szerződtetett oda. Természetesen adódott, hogy az első szezonunkat kaposvári előadással nyitjuk. A Veszett fejszét vittük Földvárra Mohácsi János rendezésében. Egyébként másért is történelmi volt a kezdet.

Amennyiben?

Nulla forintból vágtam bele az egészbe. Odaálltam a kaposvári kollégák elé, mondtam, hogy nincs pénzünk, mégis szeretném elindítani a földvári színházi bázist, tudnak-e velem jönni.

Megindító volt számomra, hogy erős összefogással támogatnak egy kollégát álmai megvalósításában. Az első szezonban hat vagy hét előadást játszottunk elszórva a nyári hónapokban. Az Orlai Produkció például már az első perctől együttműködő partnerünk volt. Tizenöt éve töretlen ez a szakmai kapcsolat.

Volt akkor a Balaton déli partján nyári színház?

Itt-ott játszottak, ám nem fesztiválszerűen. Én amolyan „szent bolondként” – na jó, a szentet inkább töröljük –, tehát kicsit bolondként ugrottam bele a Kultkikötő alapításába, szervezésébe. Nem igazán volt gyakorlatom az ilyesmiben. De csodás kollégáim lettek. Nélkülük a Kultkikötő – némi képzavarral – nem ért volna révbe. Már az első néhány év visszaigazolta:

Idővel ezt a felméréseink is alátámasztották, amelyeket a nézők körében végeztünk. Célunk volt az is, hogy a dél-balatoni környezetet a borkultúráján keresztül is megmutassuk a közönségünknek. Ha az ember jó bort iszik, akkor is kultúrát fogyaszt, nem csupán koncertekkel, színházi előadásokkal. A környéken számos remek pincészet van, sokhoz kapcsolódunk is. Kölcsönösen segítjük a térség kulturális és gasztronómiai életét.

Kultkikötő (Fotó/Forrás: Kultkikötő)

Márta Istvántól, a Művészetek Völgye alapítójától hallottam: neki budapestiből kapolcsivá kellett válnia ahhoz, hogy megcsinálja a fesztiválját, ugyanis a helybeliek befogadása, támogatása nélkül nem ment volna. Hasonlóan volt önnél is?

Igen. Földvári, boglári, szárszói, fenyvesi lettem, néhány éve badacsonyi is, amikor kissé „átlógtunk” a túloldalra. Balatonivá vált a lelkem. Nem esett nehezemre. Mind a négy évszakban jelen vagyunk a kultúrával ezeken a településeken. Ha vége a nyári szezonnak, attól mi még maradunk a programokkal. Nagyon jó a kooperáció a települések vezetőivel, a különféle helyi közösségekkel. Látom a tó és a tóparti terek nyáron túli csendesebb arcát is, amely különösen szép és izgalmas. Sokat beszélgetek a helybeliekkel, jólesnek a visszajelzéseik, hogy a „Víztiszta kultúra” szlogenünket nem plakátmondatnak tartják, hanem szerintük ez a Balaton új arculata is.

Volt olyan pont az elmúlt tizenöt évben, amikor azt érezte, ennyi volt, nem megy tovább?

Éppen a napokban tartottam itt. Igyekeztem ezt palástolni a kollégák előtt.

Nagy Viktor (Fotó/Forrás: Kultkikötő)

El fogják olvasni ezt a cikket, lelepleződik.

Ők úgyis tudják, milyen nehézséget okozott nekünk is a veszélyhelyzet, mennyi mindent kellett szinte naponta újragondolnunk. És azt is tudják: semmit nem adok föl, megyünk előre. Azt gondolom, a kultúra jelenti az életerőt.

Idén vélhetően sokan nyaralnak majd a Balaton környékén, nem mennek külföldre, itthon keresik a kulturálódás helyszíneit. Ott akarunk lenni a szemük előtt. Elvisszük hozzájuk Grecsó Krisztián Veráját, vagy akár a Rózsavölgyi Szalon Táncórák című előadását és más produkciókat.

Minden helyszínen tudnak játszani nyáron?

Abszolút. Július 3-án nyitjuk a jubileumi nyári szezont Balatonföldváron. Augusztus végéig lesznek rendezvényeink hétvégenként, illetve hétköznap is gyerekprogramokkal várjuk a családokat betartva az aktuális egészségvédelmi szabályokat. A nyári évadot a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös zenés színházi produkcióval zárjuk, a Sándor Mátyással. Szemenyei János a zeneszerzője, a dalszövegeket Závada Péter írta. Bogláron tartjuk a premierjét augusztus 29-én feltehetőleg már az új boglári helyszínünkön, közel a Gömbkilátóhoz.

De addig is játszunk a boglári Kápolnaszínpadon, amely valamikor szintén a kaposvári társulat nyári játszóhelye volt Földvár után. Nem mellesleg: megújul a földvári szabadtéri színházunk is, hamarosan indul az építés, jövőre fejeződik be. Úgyhogy az idei nyáron Kultikötő Piknikre készülünk Földváron, az előadások a színház előtti parkban lesznek, ott állítjuk föl a színpadot. Szárszón ránk bízták a Csukás István Színházat, és július végén a helyi önkormányzattal közösen szobrot állítunk Csukás Istvánnak. Balatonfenyvesen kertmozink lesz és gyerekszínházunk, Badacsonyba friss zenei formációkat viszünk.

Nem gondolt arra, hogy akár még több helyet bevonjon a Kultkikötő rendezvénykörébe?

Vannak megkereséseink, gondolkodunk is új együttműködéseken. De jelenleg arra koncentrálunk, hogy az eddigi magas színvonalat fenntartsuk. Ha úgy tetszik: most már a Kultkikötő brand kötelezi erre a Kultkikötő alapítóit.